Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb, idén májusban közzétett elemzése szerint világszerte egyre nagyobb problémát okoz a levegőszennyezettség, a globális lakosság kilencven százaléka szenved kisebb-nagyobb mértékben a rossz levegőtől. A szmog nagyobb gyilkos, mint a dohányzás: a kutatók jelenlegi álláspontja szerint évente körülbelül 8,8 millió ember hal meg a szennyezett levegő miatt, ami a korábbi becslés kétszerese.
A szmog nálunk is komoly egészségügyi kockázat, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EAA) adatai szerint Magyarországon évente legalább 12 800 ember idő előtti halálát okozza a levegőszennyezettség. Pedig az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adatai szerint nemzetközi összevetésben nem is állunk olyan rosszul: a hazai légszennyezettség mértéke nagyjából az európai uniós átlag körül mozog.
Nem az ipar vagy az autók okozzák a legnagyobb problémát
Magyarországon 2001-2002 óta működik automata mérőhálózat, a 34 város 54 pontján felállított állomások folyamatosan gyűjtik a szennyező anyagok koncentrációjával kapcsolatos adatokat. Az OMSZ rendszeresen közzéteszi a legfrissebb légszennyezettségi statisztikákat, és a sajtó, illetve a különféle környezetvédő szervezetek is sokat foglalkoznak ezzel a témával. Dézsi Viktor, a szolgálat levegőtisztaság-védelmi szakértője szerint mégis rengeteg tévhit kering a levegőszennyezéssel kapcsolatban. „Az emberek fejében még mindig az él, hogy a közlekedés és az ipar a legnagyobb szennyező forrás – mondja a szakember. – Manapság az egyre korszerűbb motoroknak és a szigorú nemzetközi szabályozásnak köszönhetően nem autók kipufogógáza és az ipari szennyezőanyag-kibocsátás a legjelentősebb, hanem például szálló por tekintetében a lakossági szilárd tüzelés. Fűtési időszakban ennek mértéke akár 80 százalék is lehet.”
Dézsi Viktor (Fotó: Hernád Géza)
Dézsi Viktor hangsúlyozza: nem véletlen, hogy a légszennyezettség mértéke szinte kizárólag a téli hónapokban ugrik az egészségügyi határérték fölé. „A valódi gondot nem az autóközlekedés vagy a gyárak okozzák, hanem az, hogy Magyarországon sok helyen még ma is szilárd tüzeléssel (szénnel, brikettel, fával vagy vegyes tüzelésű kazánnal) fűtenek – mondja. – Ez önmagában persze még nem lenne baj, lehetne ezt is okosan csinálni, csak ehhez modern, jó hatásfokkal működő kályhákra, jó szigetelésre és jól égő, száraz tűzifára lenne szükség. Ráadásul az sem mindegy, hogy milyen fával fűtünk: annál jobb, minél tömörebb fafajtákat használunk.”
A Marczell György Főobszervatórium kalibráló laboratóriuma (Fotó: Hernád Géza)
„Mindenki azt tüzel el a kazánjában, amit csak akar”
Az OMSZ szakértője szerint tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a szegényebb településeken élők közül sokan nem engedhetik meg maguknak, hogy megfelelő kályhát, kazánt szerezzenek be, felújítsák a házuk szigetelését, és a jó minőségű tüzelőanyagra sem igen futja nekik. Ráadásul amióta a kormány a „lakók adminisztrációs és időbeli terheit” csökkentendő megszüntette a családi házak kötelező kéményellenőrzését, már azt sem ellenőrizheti senki, hogy ki mivel fűti a lakását. „Ez alapvetően szociális probléma: minél szegényebb egy környék, annál »kreatívabban« állnak hozzá az emberek ahhoz, hogy mivel fűtsék ki a kisszobát” – mondja Dézsi.
Szálló por mintavevő és filterei (Fotó: Hernád Géza)
A szakértő szerint télen, amikor a hideg és száraz idő miatt minimális a légmozgás, nagyon megugorhat a levegő károsanyag-koncentrációja. „Sajnos ebből a szempontból a Kárpát-medence különösen rossz helyzetben van, hiszen nem elég széljárta ahhoz, hogy kifújja belőle a szennyező anyagokat a szél. A Sajó völgyében például évek óta komoly gondokat okoz a szálló por – még akkor is, ha az elmúlt tíz évben valamelyest csökkent a mértéke az országban.”
Különböző mértékben szennyezett filterek a mintavevőkből (Fotó: Hernád Géza)
„Van olyan műszerünk, ami többe kerül, mint egy átlagos családi ház”
Az OMSZ levegőtisztaság-védelmi szakértője szerint az emberek tájékozatlanságához paradox módon az is hozzájárul, hogy egyre többen gyűjtik az adatokat a légszennyezettségről. „Az persze nem baj, hogy vannak független környezetvédelmi szervezetek, az viszont már annál inkább, hogy ők általában pár százezer forintos, kalibrálatlan műszerekkel próbálják mérni a levegőszennyezettség mértékét. Ráadásul sokszor olyan helyeken – például buszmegállókban vagy forgalmas csomópontok környékén – gyűjtik az adatokat, ahol óhatatlanul magasabb a károsanyag-koncentráció, mint máshol, így az eredményeik is pontatlanok: inkább csak arra jók, hogy pánikot keltsenek a lakosság körében – vélekedik. – Kicsit olyan ez, mint ha valaki a mobiltelefonjával próbálná megmérni a fukusimai atomerőmű-katasztrófa okozta sugárzást Magyarországon. Persze, vannak olyan olcsó szenzorok, amelyeket elvileg erre fejlesztettek ki, de nagy kérdés, hogy mennyire lehet komolyan venni az általuk mért adatokat.”
Analitikai tisztaságú vegyszerek a laborban – ebből egy kis üvegcse is 15 ezer forintba kerül (Fotó: Hernád Géza)
A civil szervezetekkel ellentétben az OMSZ komoly, sok milliárd forintot érő eszközparkkal dolgozik. „Van olyan műszerünk, ami többe kerül, mint egy átlagos családi ház, de szükség is van ezekre a bonyolult, nagy pontosságú berendezésekre, hiszen nem könnyű megfelelni az Európai Unió által támasztott mérési sztenderdeknek – magyarázza Dézsi Viktor. – Ezeknek az eszközöknek már a kalibrálása is vagyonokba kerül, de csak így kaphatunk igazán pontos, egymással összevethető mérési eredményeket.”
Szinte minden szervünket károsíthatja a szálló por
Régóta tudjuk, hogy a szálló por komoly egészségügyi problémákat, köztük tüdő- és szívbetegségeket okozhat. A WHO kutatói szerint azonban még ennél is súlyosabb a helyzet: az apró, 2,5 mikrogrammnál kisebb részecskék a tüdő léghólyagocskáin keresztül a véráramba jutva gyakorlatilag bármelyik szervünkben fertőzéseket okozhatnak. A kutatók szerint a szmog közrejátszhat a cukorbetegség, a demencia, a májbetegségek és a húgyhólyagrák kialakulásában, sőt akár oszteoporózist, bőrbetegségeket és terméketlenséget is okozhat. Maria Neira, a WHO közegészségügyi és környezetvédelmi igazgatója szerint félő, hogy a jövőbeli kutatások még nyugtalanítóbb eredményekkel járnak majd, a kutatók szerint ugyanis könnyen meglehet, hogy a szálló por a Parkinson-kór kialakulásában is szerepet játszhat.
