Súlyos tragédiák és szuperhős anyák: mozgalmas szeptemberünk volt

K. Z. | 2019. December 29.
Ahogy az lenni szokott, jó és rossz hírek váltották egymást vegyesen szeptemberben is. Sajnos a családi tragédiák rányomták bélyegüket az egész hónapra.

L. L. Juniorék vesztesége

A szeptemberi tanévkezdést egy nagyon szomorú esemény árnyékolta be. A nyár utolsó napján történt, hogy L.L. Junior kisebbik fia, Dávid kiszaladt egy kocsi elé, az autó elütötte, és a négyéves kisfiú sajnos nem élte túl a balesetet. Szeptember elején rengetegen nyilvánították részvétüket a közösségi oldalakon, aztán egy ideig a szülők közötti viszályról szóltak a hírek. Egy kis megnyugvás a fájdalomban, hogy a temetésen már egymást támogatva vett részt a gyászoló pár.

(Fotó: YouTube)

Emellett természetesen sok cikket szenteltünk az óvoda-, illetve iskolakezdésnek.

Létszámhiány és törvényváltozás

Az óvodák idén is létszámhiánnyal küzdöttek. Egy óvodai kiscsoporthoz jó esetben 2-3 szakemberre lenne szükség, de van olyan intézmény, ahova egyszerűen nem találtak óvodapedagógust. Nyár közepén még több mint hétszáz állást hirdettek, sajnos azonban az óvodapedagógusok egy része nem a szakmájában helyezkedik el. A Pedagógusok Szakszervezete szerint 10-ből 8 óvodapedagógus legkésőbb diplomázás után öt évvel elhagyja a pályát, általában az alacsony bér miatt. A kezdő fizetés 130 ezer forint. Még augusztus végén írtunk arról, hogy a bölcsődei gondozók manapság már inkább árufeltöltőnek mennek…

A „nagycsoportos szülőket” még inkább aggasztotta egy törvénymódosítás: 2020. január elseje után ha a szülő vagy óvodapedagógus úgy gondolja, hogy a hatodik életévét már betöltött gyerek még nem iskolaérett, akkor nem lesz elég az óvoda véleménye az óvodában maradáshoz, hanem egy szakértői bizottsághoz kell fordulniuk. A szülők és az óvodapedagógusok is attól tartottak, hogy a bizottságnak nem lesz elég kapacitása felelősen megvizsgálni minden gyereket, és olyan hatéveseket kényszerítenek majd iskolába, akik még nem oda valók. A helyzet azóta sem lett megnyugtatóbb…

Gondok a sulikban is mutatkoztak, volt, ahol gyerek nem volt elég, és ezért nem indult el a tanítás, másutt az épület felújításával nem végeztek.

Képünk illusztráció (Forrás: iStock)

Mi addig is egy iskolapszichológussal beszélgettünk arról, hogy hogyan lehet megkönnyíteni a gyerekeknek az átállást, és mikor buknak ki jellemzően az első problémák. Mint a szakember elmondta, a hátrányos helyzetű iskolákban főként a motiválatlanság és az agressziókontroll jelent gondot, míg az elit helyeken a befelé fordulás és a teljesítményszorongás.

Családirtások sorozatban

Sajnos szeptemberben is kellett súlyos tragédiákkal foglalkoznunk. Még a hónap elején, Andornaktályán egy apa megölte gyermekét és annak édesanyját, majd öngyilkos lett – „természetesen” féltékenységből.

Mindez alig egy héttel azután történt, hogy Budán, a Zöldlomb utcában egy 35 éves apa végzett négyéves gyermekével és annak 31 éves anyjával, majd öngyilkos lett – itt felmerült a rendőrség felelőssége is túl késői intézkedés miatt.

Nőjogi szervezetek a Kossuth téren tiltakoztak amiatt, hogy mára magyar valóságunknak a párkapcsolati és a családon belüli erőszak is mindennapos részét képezi, a hivatalos szervek pedig szerintük nem kezelik hatékonyan ezeket az eseteket. Pedig a bántalmazásnak gyakran halálos áldozata is van (átlagosan hetente!).

(Fotó: illusztráció, iStock)

Mi ezúttal is az okokat kerestük. A különös kegyetlenséggel elkövetett családirtás nemegyszer akkor következik be, amikor a volt partner továbblép, és új kapcsolatba kezd – mondta az nlc.-nek Nagy László Tibor, az Országos Kriminológiai Intézet osztályvezetője: „Az biztos, hogy sokszor olyan súlyos személyiségzavarban szenvedő, esetenként kóros elmeállapotú, pszichotikus személyiségekről van szó, akiknek mindenképp kezelésre lenne szükségük, de ez valamiért elmarad, vagy nem működik. A terápiájukat pedig pláne nem akkor kellene elkezdeni, amikor súlyos lelki válságba kerülnek. Mivel nincs hol megtanulják, hogyan kezeljék a belső feszültségeket, az őket ért vélt vagy valós sérelmeket, marad a dühroham és a gyilkos indulat.”

„Az erőszaknak ilyenkor az a funkciója, hogy a férfi hatalmát fenntartsa. Ha valamiért azt érzi, hogy elveszíti, azt meg kell bosszulnia, ha a vagyontárgy önálló életre kel, ezeknek a bántalmazóknak meggyőződésük, hogy joguk van végezni vele” – tette hozzá Kuszing Gábor pszichológus, a Stop-Férfierőszak Projekt munkatársa.

Egy másik cikkünkben azt feszegettük, vajon mely pontokon tehetnének többet a hatóságok a nők és gyerekek biztonságáért.

Így pályáztatok ti

Azért örömteli dolgok is történtek szeptemberben. Meghirdettük Szuperhős anya pályázatunkat, mert szerettük volna megadni a tiszteletet minden nőnek, aki gyereket nevel. Bárki nevezhetett, aki úgy érzi, sikerrel birkózik meg ezzel a nem könnyű, mégis annyi boldogságot hozó szereppel. Szép történeteket kaptunk, például olyan nőről, aki bántalmazó kapcsolat után is szereti az életet, aki kétszer került utcára négy lányával vagy aki egyedül vészelte át fia leukémiáját, ma mégis másokért tesz. Az olvasói szavazást végül Nyíri Éva nyerte. „Terhes lettem – spontán. Nem tudtam felfogni, hiszen papírom volt róla, hogy természetes úton nem eshetek teherbe. A terhességi teszt felért egy csodával” – kezdte történetét, ami sajnos hamar szomorúba fordult: kétoldali terhességi mellrákot állapítottak meg nála, áttétek a csontokon, kétoldali nyirokáttét, tüdőáttét és két májáttét. „Sokkos állapotba kerültem, csak arra tudtam gondolni, hogy nem fogom megérni a gyermekem első szülinapját sem. Elképzelni nem tudtam, mi lesz velem.” Éva azóta a kezelések hatására sokkal jobban lett, amiben családja is segítette. „Ami a jövőt illeti, azon túl, hogy szeretnék újra fájdalom nélkül élni, dolgozni és futni, egyvalamit akarok csak igazán: felnevelni a fiamat” – mondja cikkünk végén. Gratulálunk neki, és minden édesanyának, aki ha nem is ilyen nagy terhekkel, de megküzd a mindennapi problémákkal!

Exit mobile version