nlc.hu
Aktuális
„A legfontosabb, hogy az emberek biztonságosan akarnak együtt lenni” – mi lesz a vendéglátóhelyekkel?

„A legfontosabb, hogy az emberek biztonságosan akarnak együtt lenni” – mi lesz a vendéglátóhelyekkel?

Bár valamiféle enyhülés már látszik a közelijövőben, hosszú idő lesz még, mire a zenés-táncos vendéglátóhelyek visszatérhetnek a megszokott kerékvágásba.

A hazai – és nyugodtan mondhatjuk, hogy a nemzetközi – romkocsmakultúra egyik nagy öregjének kétségtelenül a ma már külföldön is jól ismert Szimpla Kert számít, amelynek a koronavírus-járvány éppen úgy betett, mint számos kisebb-nagyobb kávézónak, bárnak, bisztrónak vagy klubnak. A Kazinczy utca környéke elnéptelenedett, szinte egyik napról a másikra váltak köddé a külföldi turisták, a fővárosiak által sokszor morgolódva kikerült legénybúcsús-csapatok, na meg a környék Airbnb-szállásainak vendégei is. Ennek örülnek a bulinegyed miatt évek óta panaszkodó lakók, kevésbé a környéken üzemelő vendéglátóipari egységek. Kíváncsiak voltunk, hogyan látják ezt a helyzetet a Szimplában, ezért leültünk – a telefonvonal két végén – beszélgetni Zsendovits Ábellel, a Szimpla ügyvezetőjével és egyik társtulajdonosával.

Mikor nyithat újra a bulinegyed? Interjú a Szimpla Kert ügyvezetőjével

Zsendovits Ábel a Szimpla bejárata előtt a Kazinczy utcában (Fotó: Szöllősi Mátyás)

Épp tegnap érkezett a hír, hogy jövő héttől már lazítás várható, újra fogadhatnak vendégeket a szállodák és a kávézók. Veletek mi a helyzet, ti még zárva lesztek?

Igen, mi most zárva vagyunk, nem is lehetnénk nyitva. Az enyhítés ránk vonatkozó részéről egyelőre sajnos még nem sokat tudunk. Ha majd mi is nyithatunk, akkor az lesz a nagy kérdés, hogy milyen létszámmal üzemelhetünk és meddig lehet majd nyitva tartani, illetve hogy milyen egyéb szabályok lesznek. Azt gyanítom, hogy a lazítás a záráshoz lesz hasonló, akkor ugye először a száz fő feletti helyeket zárták be először, majd fokozatosan szigorítottak, vélhetőleg az újranyitás is hasonló ütem szerint zajlik majd.

Akkor rátok nézve egyelőre nincs még biztosnak tekinthető információ kormányzati vagy önkormányzati szintről?

Konkrétumot egyelőre csak keveset ismerünk. Nyilván elő fogják majd írni a maszkviselést, meg a távolságtartást. Kérdés persze, hogy ez hogyan vonatkozik majd a zártabb és a nyitottabb helyekre. Az biztos, hogy egy részben nyitott romkocsma meg tudja majd ugrani a kritériumokat. A magyar járványügyi korlátozások ugyanis sokféle értelmezést megengedtek az embereknek – például, élelmiszervásárlásnak minősül-e, ha elmegyek motorral a Dunakanyarba fagyizni. Ilyen és ehhez hasonló értelmezési anomáliákra most is számítok.

Mennyire tudtok talpon maradni, hogy bírjátok ezt az időszakot?

Március 11-én zártunk be, utána egy darabig vártunk, hátha jön valamilyen bejelentés, ami a munkavállalókat segítené, ebből ugye lett, ami lett. Utána viszont sajnos arra kényszerültünk, hogy több mint 80 embert küldjünk el. Nekik a tartalékainkból adtunk kisebb anyagi támogatást, hogy ne csak kilökjük őket az utcára. Most 35-en maradtunk állományban, velük várjuk ki az újjáéledést.
Most még sok a bizonytalanság, te mire számítasz, reálisan mikorra térhet vissza az élet a bulinegyedbe vagy a vendéglátó-szektorba?

Fokozatos lesz a visszatérés, legalábbis én erre számítok. Mindenféle becsléseket olvastam-hallottam, ezek szerint legalább egy fél év, de inkább karácsony környéke lehet, mire a külföldiek is visszatérnek. A teljes fordulatszámot azonban jövő márciusra, jövő tavaszra tudja majd csak újra felvenni az iparág, legalábbis szerintem.

Mi a lassú indulásban hiszünk.

A maszk kérdése még érdekes, hogy ezt az emberek hogyan fogják viselni, amikor leülnek az ismerőseikkel, betartva a másfél métert, kérdés, hogy lehet beszélgetni, sörözgetni így.

Milyen megoldandó feladatok várnak rátok addig?

Rengeteg kérdés van, amire még válaszokat keresünk. Ott van mindjárt a maszk problémája: kinek a felelőssége, ha valaki a szórakozóhelyen leveszi a maszkot? Mi van, ha egyszerre többen mennek el a mosdóba vagy hogyan lehet tartani a távolságot sorban állás közben, a bárpult előtt? Most mindenféle külföldi példákat nézegetünk Hong Kongból és a világ más nyitó nagyvárosaiból.

Láttatok valamilyen okos megoldást, ami működhet a gyakorlatban?

Sajnos nem igazán. Eleve a Távol-Keleten elég máshogy működik ez a világ. Most plexiből készült lapokkal választják el egymástól a boxokat, ez ugye kevésbé hangulatos, de ezeknek a helyeknek a funkciója is teljesen más, mint a miénk. Hozzánk nem azért járnak elsősorban az emberek, hogy megegyék-megigyák, amit akarnak, hanem, hogy együtt legyenek egymással. Ennek szab most gátat a maszkviselés, a távolságtartás, na meg az, hogy kinek milyen a komfortzónája. Ez utóbbi nagyon érdekes, sok egyéni különbséggel.

Az is fontos kérdés, hogy üzemeltetőként én hogyan tudok korlátot szabni annak, ha például hatan összeölelkeznek, mert régóta nem látták már egymást. Egy ilyen esetben akkor most ki lesz a hunyó? Vagy például, lesz-e tánc? Milyen lesz egy koncertélmény? Ezek olyan kérdések, amikre most az idő és a gyakorlat fog tudni választ adni.

Azért valamennyi mozgás néhány hét múlva már talán megkezdődhet…

Érdekes tanulási folyamat lesz mindez, az biztos. Én nagyon remélem, hogy augusztusra valami már csak történik majd, bízom benne, hogy a természetesség, már az élet természetessége győzedelmeskedni fog. Azt ugyanis nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy az emberek két méterenként, egy-egy buborékban ülve legyenek együtt egymással.

Mikor térhet vissza az élet a bulinegyedbe? Interjúnk a Szimpla ügyvezetőjével

A Szimpla vezetősége a fokozatos, lassú visszatérésben hisz (Fotó: Todoroff Lázár)

Mi lehet a köztes megoldás?

Más országokban sok példát láttam a közterületek felhasználásának megváltozására. Ez persze a helyi kultúra kérdése is. Nálunk eleve szabálysértésnek számít a közterületi alkoholfogyasztás, míg például Berlinben egy parkban teljesen természetes, ha söröznek az emberek, de még a tömegközlekedésre is felszállhatsz egy üveg sörrel a kezedben. Pedig a közterületek felhasználása most jó lenne, könnyebb lenne tartani a távolságokat, könnyebb teret adni a social distancingnek. Ezzel felértékelődik a gyalogos lét, a nyílt tereken pedig jobban eloszlik a fogyasztó tömeg. Úgy látom, azért Budapest is lépeget ebbe az irányba.

Ami a mostani helyzetet illeti, rengeteg nagyvárosban azt a megközelítést kezdték alkalmazni, hogy nem engedik feltétlenül a zárt helyekre az embereket, cserébe viszont elengedik a teraszdíjakat és azt mondják, hogy inkább a szabad levegőn találkozzanak egymással az emberek. Ez persze nem mindenhol megvalósítható, ismerve például az erzsébetvárosi szűk utcák lakóinak a helyzetét, ők valószínűleg azt sem üdvözölnék, ha a magyar vendégsereg venné birtokba az utcákat. Azért érdekes kísérlet lenne, és azért az tény, hogy a fröccsöző fiatalok kellemesebbek a dugóban araszoló autók tömegénél.

Arra gondolsz, hogy lehetne sétálóutca a teljes bulinegyedből?

Erre látok rengeteg példát Európa-szerte, Vilniustól Milánóig. Rengeteg a jó példa, amihez kellene egy picit megengedőbb szabályozás. Most az látszik, hogy a járvány idejére a kiskocsmák, vendéglátóhelyek szerepét a dohányboltok vették át. Ez most egy fura helyzet és nem lenne jó, ha ennek mentén csökkenne a vendéglátás színvonala. Valamiféle egyensúlyra lenne szükség, hogy a kultúrát is csepegtető vállalkozások valahogyan megtarthassák a profitjukat és legalább szabadtéren csinálhassanak előadásokat, performanszokat, koncerteket vagy épp kiállításokat.

Személyesen pedig abban bízom, hogy minél gyorsabban elfelejthetjük ezt a kurva vírust.

Jó, hogy említetted a bulinegyedet, mi a helyzet most? Ha jól tudom, tavaly már tényleg érdemi párbeszéd kezdődött a lakók, civilek és a vendéglátóhelyek között?

Így van, én is tagja voltam annak a bizottságnak, ami még jóval a járványhelyzet előtt létrehozott egy kötelezően betartandó kritériumrendszert. Ennek részét képezi a drasztikus alkoholstop a közterületen – pontosabban a tiltás, hogy a poharakat ne vigyék ki az utcára a vendégek – vagy a hanglimiterek használata. Viszont most ezt az egész szigorítást elsodorta a mostani helyzet.
Szerintem most már egyébként sem erre lenne szükség, hanem átgondolni a helyzetet és kezdeni valamit a sétálóutca koncepciójával, mint Bulinegyed 3.0-val.

Ez pontosan mit jelentene, hogyan lehetne javítani a helyzeten?

Belső-Erzsébetvárosra már egy ideje ráférne az átmenő forgalom hurokrendszerű szűrése. Eleve a VII. kerületnek nincs sétálóutcája. Az Almássy térnél van 30 méter, ami a térbe torkollik, de ennyi. Erre kellene egy jó forgalomtechnikai terv, közben pedig át kéne gondolni, hogy itt-ott nem ártana elfelejteni a parkolást, helyette lehetne szélesebb járdákat adni az embereknek. Rengeteg európai városban a jó példák alkalmazásával gyorsítják az autómentesítéseket, mi pedig itt tartunk. Sőt, mi néha átlendülünk a ló túlsó oldalára, lásd a mostani 30-50 km/h-s lassítás tervét. Nem biztos, hogy innen kéne indulni, inkább mintazónákat kellene létrehozni, és azok alapján megnézni, mi működik és hol.

Sántít a példa, de olyasmire gondolsz, mint mondjuk a Ráday utca környéke?

Sajnos a Ráday mára egy halott utca lett, felemás megoldásokkal, ami meg is látszik rajta. Ennél jobbat is tudnának összehozni a különböző kerület- és városrészek. Fontos, hogy olyan win-win szituációnak kell lennie, amivel mindenki jól jár… Azért is kellene ezt átgondoltabban csinálni, mert ma rengeteg önkormányzat több százmillió forintot éget el pl. köztéri takarítás címszóval, és a bevételei nagy részét a válság és a kormány elvitte. Szerencsére úgy látom, az új budapesti vezetésben sokkal nagyobb nyitottság és potenciál van az együttműködésre, mint korábban.

Lassú újraindulásra számít a Szimpla Kert vezetése

Zsendovits Ábel szerint az újranyitás történelmi lehetőséget ad a budapesti vendéglátó-szektornak (Fotó: Szöllősi Mátyás)

Látszik már, hogy milyen területeken gördülékenyebb az együttműködés?

Egyelőre még csak érezzük a szándékot, persze a puding próbája majd az evés lesz. Ha az idei nyár kiemelt turisztikai szezon lenne, akkor már ezt-azt ki lehetne próbálni az új elképzelések közül. Úgy néz ki, pár dolog így is meg tud majd valósulni, legfeljebb kisebb léptékben, mint az eredeti elképzelés volt. Az a nehezítés, ha ebbe a kormány szintjéről beleszólnak, például most az ingyenes parkolással. Ennek hatására ugyanis visszaállt a belváros túlhasználata: a rendelet előtt öt autó, ha állt a Kazinczy utcában, most nem tudsz megállni a kocsiktól. Ráadásul így parkolási bevétel sem keletkezik, sőt ugye az idegenforgalmi adó is kiesett.

Mindezt egybevetve te mire számítasz, mi lehet reális elvárás a visszatérés időszakát illetően?

Én bizakodó vagyok, szerintem, ha egy pár héttel később beszélnénk, már más lenne a kép. Látom a fokozatosság lehetőségét, de persze azt is, hogy nem fogjuk ezzel beelőzni az osztrákokat vagy a cseheket. Azt sem várom, hogy az újranyitást követően a Szimpla mindkét szintje egyből megteljen több száz emberrel. Várom viszont az önkormányzatok stratégiáját, amit remélek, hogy jól fognak kezelni és mindannyian jól jövünk majd ki belőle. Biztos, hogy nehéz, de érdekes időszak áll előttünk, amikor sok mindent ki lehetne próbálni. Például akár a dugódíj tesztüzemeként is fel lehetne fogni a mostani helyzetet, szóval nagyon kíváncsi vagyok, mi lesz belőle.

Minek a kipróbálására gondolsz?

Elsősorban, ahogy említettem, a belvárosi, kisebb utcák átmenő forgalmának a csökkentésére. A forgalomcsillapítást azonban nemcsak táblákkal lehet megoldani, hanem mondjuk fekvőrendőrökkel, szélesebb járdákkal, virágládákkal. De ott vannak a városban azok a kis szigetszerű hotspotok, mint például a Kiráy utca, a Lövőház utca sétálós része, vagy amit a Bartók Béla úton elkezdtek a bringaúttal, vagy a Pozsonyi út környéke. Ezekben a kis helyi gócokban kellene most valami pluszt létrehozni. Történelmi lehetőség ez, hogy most nincsenek turisták, így egy picit most előtérbe kerülhetnének a lakók, a valódi budapestiek igényei, ezeket a hangokat most érdemes lenne jobban meghallani.

De ott vannak az olyan közterek, mint a Városliget, a Népsziget, a Hajógyári-sziget, a Normafa, vagy akár a rakpart. Ezek mind azért kiáltanak, hogy ezeken a helyeken azért gyülekezhetnének az emberek, némi távolságtartással ugyan, de akkor is. Ha a belső helyszíneink nem alkalmasak, akkor ezek a helyek – egy kis hátszéllel – megerősödhetnek, az olyan rendezvényekkel együtt, mint például a Kolorádó fesztivál. Ezekből nagyon jó dolgok jöhetnének ki, persze az a legfontosabb, hogy az emberek biztonságosan lehessenek együtt.

Ez, meg a kerékpáros közlekedés kérdése most a legfontosabb, utóbbi már csak az évszak miatt, de amúgy is elég válságálló jármű, mert, ha van mit ennünk, tudjuk tekerni. Úgy látom, ezek a kérdések lesznek a legfontosabb fókuszpontok a következő 100 nap során, vagy legkésőbb szeptemberig.

Ti a Bulinegyed meghatározó intézménye vagytok. Mennyire tartjátok a kapcsolatot a többiekkel, mennyire láttok rá az ő helyzetükre?

Beszélgetünk a kollégákkal, nagyjából hasonló tapasztalatokról számolnak be. Vannak persze olyan helyek, amik a túlélésért küzdenek és sajnos olyanok is, akik már feladták. Sokan fognak elvérezni, én pedig épp a kicsi, szerethető jó helyekért aggódom. Ők jelentik a Bulinegyed sava-borsát, ezért picit félek, hogy mi lesz, ha ők eltűnnek. Ezt ellensúlyozhatná egy picit a lazítás, főleg, ha a városhoz közeli vagy a városi közterekkel kapcsolatban is picit nagyobb lehetne a szabadságunk, ez tudná valamelyest ellensúlyozni ezt a profiltisztulást, főleg a nyári, szabadtéri időszakban.

Mivel várjátok a nyitást, mire készültök?

Első körben a magyarokat szeretnénk visszaédesgetni, mert most meg tudnánk nekik mutatni, hogy nem kell félni a brit legénybúcsúsoktól, most igazán a miénk lehet a Bulinegyed. Igaz, az utóbbi időben már mi sem engedtünk be ilyen társaságokat, de most még könnyebb lesz odaférni, meg arra is lesz mód, hogy magunknak zenéljünk. Persze, nem biztos, hogy szerencsés, ha Ákos-összes szól mindenhonnan, főleg, ha a nemzetközi közeg elismerését is ki akarjuk vívni, meglátjuk.

Azon is gondolkodunk, hogy a lemorzsolódó, szimpatikus kis kezdeményezéseket hogyan tudnánk felkarolni. Nekünk rengeteg olyan terünk van, ami alkalmas lehet hasonlók befogadására, el tudom képzelni, hogy az épület bizonyos részeit máshogy használjuk.

Tudom, hogy nagyjából a tenyérjóslással egyenértékű, de nagyjából mikori nyitást terveztek?

Amint lehet, nyitnánk, de a teljes üzem indulása attól függ, hogy a közeli jövőben létrejön-e a koronavírus elleni vakcina. Ezt egyelőre nem tudjuk, így csak sokat látott tanácsadó cégek becsléseire hagyatkozhatunk. Ezek szerint a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy egy év is beletelhet, mire visszatérhetnek a dolgok a megszokott kerékvágásba. Magyarul, jövő március vagy a jövő tavasz lehet az, amikor már zavartalanul üzemelhetnek a dolgok, de nagyon sok múlik azon is, hogy meddig tart a mostani hullám, jön-e második, lesznek-e további szigorítások. Nagyon sok lehetséges út áll előttünk, ahhoz, hogy biztosabbat tudjunk mondani, még kelleni fog egy kis idő. De a jelenlegi helyzetben már az is jó, ha nem veszteséget termelünk, hanem a nullán elketyegve „tartjuk az őrlángot”.

Azért minden rosszban van valami jó is: most rengeteg innováció indulhat majd el és jobban beindulhat egy-két kisebb projekt. Előbb-utóbb azonban valami lesz, most látom például erősödni a „vegyél hazait”-mozgalmakat, ami nagyon jó lenne, ha mindenhova begyűrűzne. Azt is érdekes volt látni, hogy most mindenki otthon állt neki kenyeret sütni, ami jól rávilágít, hogy milyen összetett ez a helyzet és milyen nehéz úgy csinálni, hogy mindenki jól járjon, hiszen, amíg mindenki otthon süt, addig a pékek fognak éhen halni.

Sajnos, az a sejtésem, hogy az újból induláshoz nem fog érkezni felülről olyan igazságos segítség, ami az egész ágazatot felkarolná. Én például most egy huszárvágással csökkenteném a vendéglátás áfáját – mondjuk akár 5 százalékra – ami ugyanúgy tudna lecsapódni egy fine dining étteremben és egy kiskocsmában is. Ehelyett viszont ködszurkálás van, és a magyar rendszert ismerve, mindig lesznek a kiválasztottabbak, akiknek majd lesz mentőöv, miközben a kicsik megfulladnak, ez nem szerencsés helyzet. Az biztos, hogy szűk két hónap múlva okosabbak leszünk, addigra már kikristályosodhatnak a dolgok.

További cikkeink a járvány utáni nyitással kapcsolatban:

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top