Egy szerelemmel kezdődött az összefogás a Balatonon

A koronavírus egyetlen pillanat alatt alakította át a balatoni kézműves vállalkozások életét is. De Zsuzsi és Gergő, úgy döntött, nem engedik veszni hagyni életük munkáját, és példaértékű összefogást alakítottak ki a környékbeliekkel.

Kari Szilvia

2020. Május 09.

Személyes találkozás híján, telefonon beszélgettem Zsuzsival, közben magam elé képzeltem a szőlőhegyről nyíló csodás észak-balatoni panorámát. Szabó Gergő és Szánti Zsuzsi az alig több mint háromszáz lelket számláló apró településen, Balatoncsicsón gazdálkodnak. Szőlőt termesztenek, kézműves borokat készítenek, amelyeket leginkább helyben értékesítenek. Legalábbis így történt idén március közepéig. Az elmúlt hetek eseményei az ő életüket is alaposan felforgatták. Kétségbeesés helyett villámgyorsan váltottak, alkalmazkodtak az új körülményekhez, megkeresték a környékbeli kézműves kistermelőket, s életre keltették internetes éléskamrájukat. Kezdeményezésük és legfőbb célja az összefogás mellett, hogy életben tartsák a helyi vállalkozásokat, beleértve természetesen saját magukat is, értékesítési felületet biztosítsanak a helyi vállalkozásoknak, s széles körben ismertessék meg, árusítsák magas minőségű termékeiket.

Gyönyörű panoráma nyílik a szőlőhegyről a Balatonra (fotó: Vörös Ákos)

A nagy szerelem roséval kezdődik

Zsuzsi és Gergő nyolc éve élnek együtt, ismerkedésük története ennél jóval korábbra nyúlik vissza. Zsuzsi 12 évesen járt először Balatoncsicsón a Csopaki Lovas Klubbal. Gergőék lovardájában béreltek szállást, s közel egy hetet töltöttek náluk. S bár az azt követő években nyaranta többször összefutottak, akkoriban még nem is sejtették, hogy tíz évvel később örök hűséget fogadnak egymásnak. Talán a sors rendelte, hogy az egykori lovarda épületét a Szabó család átalakíttatta, s ez a családi ház Gergő és Zsuzsi közös otthona.

A család Mária Terézia uralkodása óta foglalkozik szőlőtermesztéssel és borkészítéssel, a tudás generációkon át szállt apáról fiúra. Innen ered a Szabó és Fia Borpince elnevezés is. Gergő a húszas évei elején csöppent a borkészítés kellős közepébe. S bár édesapja is otthonosan mozog a szőlőtermesztés világában, a borászat rejtelmeit nagypapájától leste el. Édesapja nyomdokába lépve két évig építészetet tanult Győrben, aztán rájött, a bor az ő valódi hivatása. Még be sem fejezte a gyöngyösi egyetem borász szakát, de már sorra gyűjtötte a szakmai elismeréseket és díjakat. S közben Zsuzsi személyében a szerelem is az életébe csöppent. 2012-ben a Balatonfüredi Borhéten találkoztak, immár végleg. Gergő – mindössze 25 évesen – a rendezvényen az Év Borosgazdája címet is elnyerte a lány szíve mellett. A nagy szerelem és közös életük, a Balaton partján, egy üveg Szabó-rozéval kezdődött…

Helyit a helyitől

Zsuzsi a munkában is Gergő társa lett, s kapcsolatuk kezdete óta közösen viszik a borászatot. Míg Gergő a szőlőművelést irányítja, s maga készíti a borokat, Zsuzsi turisztika közgazdászként az értékesítést intézi, valamint rendezvényeket szervez a birtokon. Fiatal koruk ellenére mindketten keményen kiveszik a részüket a munkából. „Mélyen hiszünk a helyit a helyitől elvben, s ezért is kerestük a kapcsolatot a környékbeli szállodákkal, éttermekkel. Elsősorban rajtuk keresztül forgalmazzuk a borokat. Az együttműködés flottul működött, a kapcsolataink egyre gyümölcsözőbbek lettek, így apránként fejleszteni is tudtuk a borászatot. Tavaly például prést vettünk” – meséli Zsuzsi. S persze mindeközben senki sem gondolta, hogy egyik napról a másikra alapjaiban változik meg az egész világ…

A szőlő az épülettel ellentétben, soha nem áll meg a növekedésben. Azzal pedig, hogy állandó figyelmet követel, nagy kalanddá teszi a borász életét.

„A vírus miatt bezártak az éttermek, a szállodák, de a saját kis borboltunkat is azonnal bezártuk, nehogy gócponttá váljunk – folytatja Zsuzsi. A nagyobb borászatokkal ellentétben nekünk nincs biztonsági tőkénk, mert a fejlesztésre fordítjuk ezt a pénzt, és épp ezért is érintett bennünket nagyon érzékenyen a hirtelen jött változás.” S míg számos hír szólt arról, hogy az éttermek és a szálláshelyek mekkora bajba kerültek a bezárásokat követően, az oda beszállító helyi termelőkről valamivel kevesebb szó esett. Pedig nekik is legalább akkora problémát okoz a turizmus leállása, a termékeik iránti kereslet visszaesése. A termelést nem lehet leállítani, a földet, a szőlőt művelni kell, s ez átmenetileg komoly anyagi gondot okoz minden magyar kistermelőnek.

Szabó Gergő borász és felesége, Szánti Zsuzsa

Szabó Gergő borász, felesége, Szánti Zsuzsi közgazdász és kisfiuk, Levente (fotó: Vörös Ákos)

Éléskamra, éltető pont, közösségi összefogás

„Az új helyzetre villámgyorsan kellett reagálnunk, ha nem akartuk végleg lehúzni a rolót. Nagyon jó kapcsolatban vagyunk számos hozzánk hasonló kézműves vállalkozással, egymás termékeit korábban is szívesen vásároltuk. Az éléskamra ötlete innen ered: fogjunk össze, árusítsunk közös platformon együtt” – magyarázza Zsuzsi, aki március közepén sorra kereste meg a balatoni kézműves kistermelőket az ötlettel. S ők örömmel mondtak igent és csatlakoztak az együttműködéshez.

Pár nap alatt 20 vállalkozás fogott össze, s az alapvető élelmiszerektől, a liszttől kezdve az étolajon, a zöldség-gyümölcsön át a kézfertőtlenítőig számos kézműves terméket kínálnak. „Már egy ideje motoszkált a fejünkben az összefogás gondolata, az új helyzet viszont igencsak felgyorsította az eseményeket. Felvettem a kapcsolatot az Éltető Balaton-felvidékért Egyesülettel és néhány nap alatt hivatalosan is éltető pont lettünk. A véletlen pedig úgy hozta, hogy a kiszállításhoz és a webshophoz is találtunk partnert, akik meg épp ebben a lehetőségben gondolkoztak. A helyi vállalkozások egymást segítik és ajánlják, mert ezekben a hónapokba szó szerint a túlélés a tét. Igaz, hogy leginkább a személyes kapcsolattartásban és találkozásban hiszek, de ha másként nem megy, akkor legalább a neten keresztül érhessenek el és találjanak meg bennünket a vásárlók” – folytatja Zsuzsi az összefogás történetét.

14 kézműves vállalkozás fogott össze a Balatonon

20 kézműves vállalkozás fogott össze a Balatonon (Facebook)

Egy mindenkiért, mindenki egyért

Persze, még nem tudni, mikor áll vissza az élet a korábbi rendbe, s egyáltalán visszaállhat-e úgy, mint régen. A szőlőt sem érdekli, mi zajlik a világban, kihajt, fejlődik, gondozást igényel. A tavaszi munkák javában folynak a csicsói birtokon. Gergő elmondása szerint – a 23-ból – 6 hektárnyi ültetvényt egyedül metszett meg, ami több ezer szőlőtőkét jelent. Zsuzsi a négyéves Leventével is foglalkozik a munka mellett, közben dolgozik a szőlőben, szervezi és erősíti a közösségi összefogást, irányítja a megrendeléseket. Nincs hétvégéjük sem, most minden a munkáról szól. „Meggazdagodni egyikünk sem fog a netes éléskamrából, de itt nem is ez a lényeg, hanem az összefogás, hogy segítsünk egymásnak talpon maradni. Nem várunk támogatásra, együtt próbáljuk kihúzni és túlélni a válságos hónapokat. Büszke vagyok az éléskamrára, mert a térség két konkurens vállalkozását is behoztam, s most ők is egymást segítik. Az utóbbi hetekben egészen másként nézek ezekre a minőségi termékekre. Sokat főzök, péksüteményt sütök, s persze a közösségi éléskamra alapanyagait használom. Közben meg folyamatosan dolgozom, hogy még több helyi gazdálkodó termékével bővítsük a kínálatot, s minél több családhoz jusson el a kezdeményezés híre. Tervezzük a budapesti boltot is” – részletezi Zsuzsi, aki a többi helyi gazdálkodóval együtt mindenkit arra biztat, ha teheti, a magyar minőségi termékeket keresse és vásárolja a nagy áruházláncok kínálata mellett. S ez a gondolat az országra minden szegletére éppúgy érvényes, mint a Balaton-felvidéki kézműves kistermelők portékáira.

Zsuzsiék kezdeményezése és összefogása egyre szorosabb, s természetesen mindannyiban hosszú távban gondolkodnak. Mindenki érdeke, hogy más szemlélettel tekintsen az életmódjára, a vállalkozására, a termékeire, s úgy általában a világra. Talán épp ez a mostani krízis egyik igazán fontos tanítása is, hogy fogjunk össze, s támogassuk, segítsük egymást. Érdemes elindulni ezen az úton…