Már tavaly novemberben szigorú korlátozásokra lett volna szükség, a koronavírus-járvány második hullámának felfutásakor – nyilatkozta a 24.hu-nak Lantos Gabriella, az Új Világ Néppárt elnökségi tagja és egészségügyi szakértője. A szakember szerint most ugyanott tartunk, mint a második hullám indulásakor.
Lantos rámutatott, hogy a német Robert Koch intézet statisztikái szerint, ha egy országban 50 fertőzött jut minden százezer főre – vagyis egy tízmilliós lakosságú országban hetente legfeljebb 700 körül alakul az új fertőzöttek száma – akkor az adott ország kézben tudja tartani a vírus terjedését. Ma Magyarországon viszont ennek nyolcszorosát is eléri a napi fertőzések száma, ami azt jelenti, hogy a Covid-19 ellenőrizetlenül terjed az ország területén.
„Ma Magyarország teljes területén nagyon szigorú korlátozásoknak kellene érvényben lenniük” – mondta Lantos Gabriella. „A piros zónás megyékben már nem lehetne kaszinókba járni, plázákban vásárolgatni […]. Már három héttel ezelőtt komoly korlátozásokat kellett volna bevezetni.”
Lantos Gabriella szerint akár 20 napi védekezés árából megúszhatta volna Magyarország a járványt (Fotó: Új Világ Néppárt)
A szakember szerint most már ott tartunk, hogy semmilyen új intézkedést nem lenne könnyű bevezetni, mert az emberek bizalmatlanná váltak a kormány járványkezelésével szemben. Úgy fogalmazott, hogy legkésőbb az első hullám végén kellett volna megfelelő szabályozást kidolgozni és bevezetni, mert akkor még erősebb volt az emberek veszélyérzete és nem voltak belefásulva a helyzetbe. Lantos rámutatott, hogy még Romániában is konkrét fertőzöttségi adatokhoz rendelték az egyes korlátozásokat, így a lakosság tud mihez viszonyítani.
„Magyarországon titkosított és ad hoc járványkezelés zajlik, amit Orbán Viktor reményei és rémálmai vezérelnek” – mondta Lantos Gabriella, aki figyelmeztetett, hogy a jelenlegi trendek alapján két héten belül elérjük a lélegeztetőgép-kapacitás határát.
A szakember szerint megyénként eltérő szabályozásra lenne szükség, most viszont az országos adatok elfedik a helyi viszonyokat. A fertőzöttségi adatok mellett az is fontos lenne, hogy láthatóvá váljanak a kórházi kapacitások.
„Magyarország az egyik legrosszabb halálozási rátát produkálja és ez nem csak azért van, mert a magyar betegek általánosan rossz állapotban vannak – tette hozzá. – Nálunk azért sok a halott, mert Magyarországon sokkal kevesebb az egészségügyi személyzet.”
A szakember „titkos járványkezelésnek” nevezte, hogy a kórházi adatokból nem készülnek nyilvánosan elérhető és érthető jelentések. Úgy fogalmazott, hogy az elmúlt egy év elég lett volna arra, hogy a meglévő adatokból összeálljon ez a jelentési rendszer, ami alapján kellett volna döntéseket hozni és kommunikálni a lakossággal. Erre azonban szerinte már nincs esély, mert „ezt a területet olyan dilettánsok vezetik, mint Kásler Miklós és Müller Cecília” – fogalmazott az egészségügyi szakértő.
Lantos Gabriella szerint, ha Magyarországon megfelelően működne a tesztelési és kontaktkutatási rendszer, akkor a pozitív eseteket 24 órán belül el lehetne különíteni. A szakember szerint a megfelelően kialakított védekezés egyéves költsége 200 milliárd forint körül alakulhatott volna, ezzel szemben Szijjártó Péter számításai szerint jelenleg napi 10-15 milliárd forintba kerülnek a korlátozások. Azaz, Lantos Gabriella szerint húsznapi lezárás költségeiből meg lehetett volna menteni a vendéglátóipart, az idegenforgalmat és a rendezvényszervezőket is, mindezt úgy, hogy a járvány jóval kevesebb áldozatot volna és az egészségügyet sem terhelték volna túl. Lantos Gabriella Dél-Koreát, Tajvant, Ausztráliát és Új-Zélandot emelte ki, mint olyan országokat, amelyek jól kezelték a járványt és már javában zajlik az újbóli nyitás.
A szakember szerint a mi térségünkben egyedül az egységes uniós járványkezelés lett volna eredményes, mivel így nem a helyi politikai csatározások döntöttek volna az egyes intézkedésekről. Lantos rámutatott, hogy az első hullám idején bevezetett szigorú lezárás mutatta meg, hogy mennyire jó eredményeket lehetett volna elérni, mert Magyarországon az első hullámban csak 500 körül alakult a halottak száma, ettől azonban a társadalom és a politikusok is elbízták magukat.
„Nem építették ki azt a szabályrendszert sem, hogy a fertőzöttségi adatok alapján milyen lezárásokra vagy lazításokra van szükség – tette hozzá. – Nem hitték el, hogy több hullám jöhet.”
Az orosz és a kínai vakcinák magyarországi beszerzését Lantos „öncélú különcködésnek” minősítette, rámutatva, hogy legfeljebb 200 ezer fővel növelte a különutas vakcinapolitika a beoltottak számát. Bár természetesen ez pozitív, de Lantos Gabriella szerint a szakmaiatlan, a külügyminiszter által megrendelt engedélyeztetés sokkal jobban aláásta a társadalom bizalmát a kormányban és a vakcinákban, mint amennyit használt.
További cikkeink a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban:
- Oxfordi professzor: a futóknak is maszkot kellene viselniük
- Immunológus: nem baj, ha két különböző oltást kapunk
- Vakcina: ekkorra oltanak be minden regisztrált magyart
