Szerdán ismeretlen eredetű és összetételű méreg került a Városligeti-tó vizébe, ami elpusztította a tó teljes halállományát – és az átmenetileg odaköltöztetett margitszigeti japánkert halait –, csak néhány teknős élte túl a mérgezést, de a sorsuk kétséges.
Bizonyos szempontból nem akkora kár a Városligeti-tó élővilágáért, mert 50-60 féle trópusi, egzotikus hal, 4-5 teknős- és több rákfaj népesítette be a vizet. A tóból kijutva sok más invazív fajhoz hasonlóan az őshonos vetélytársaikat szorítják ki mindenhonnan, és képesek tönkretenni a környezetüket – erről Weiperth András, az invazív fajokat kutató biológus beszélt az RTL.hu-nak.
A Magyarországon nem őshonos fajok többsége úgy kerülhetett a tóba, hogy a felelőtlen akvaristák, állattartók megunták őket, vagy túl nagyra nőttek, és egyszerűen szabadon engedték az állatokat. Találtak már a tóban piranha fajokat, a rendkívül veszélyes kígyófejű hal példányait, Arapaima gigast is, azt az amazonasi halfajt, amely időről időre a felszínre jön levegőért, és hossza simán eléri a két métert.
Az invazív rákokkal is nagy baj van, mert egyes fajok a szárazföldön is képesek terjedni. Eljuthatnak más magyar vizekbe is, és kiszorítják az őshonos fajokat, valamint parazitákat terjesztenek. A vörös mocsárrák mellett a márványráknak nagyon stabil állománya él a Városligeti-tóban, még a víz leeresztését és a meder fertőtlenítését is kibírják, mert járatokat ásnak a betonlapok közötti repedésekben.
Teknősből is számos idegen faj él a tóban, ezek az állatok pedig a rákokkal ellentétben évtizedekig élnek. Hordozhatnak olyan kórokozót, amivel megfertőzi az őshonos európai teknősfajokat, és képesek megborítani egy tó táplálékhálózatát.
(Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre)
