III. Károly brit uralkodó koronázására körülbelül két hónap múlva, 2023. május 6-án, szinte napra pontosan 70 évvel II. Erzsébet koronázása után kerül majd sor: a nagy esemény helyszíne természetesen a Westminster apátság lesz, amelynek falai között 1066, azaz Hódító Vilmos megkoronázása óta már a 40. király fordul meg. Az akár történelmi jelentőségűnek is nevezhető ünnepség minden bizonnyal jóval visszafogottabb lesz, mint II. Erzsébeté, amelyen összesen körülbelül 16 ezren vettek részt (Károly egyébként is takarékosabb és költséghatékonyabb monarchiát ígért elődeinél). Azt is tudjuk, hogy a – pompát alighanem így sem nélkülöző – ceremónián tizenkét új, kifejezetten erre az alkalomra rendelt zeneművet adnak majd elő: a zenében walesi dalszövegek és – Károly néhai édesapja, a görög származású Fülöp herceg tiszteletére – görög-ortodox hatások is helyet kaptak.
Ezen kívül nemrégiben nyilvánosan is bemutatták az új király ún. koronázási jelvényét, vagyis azt a szimbólumot, amely III. Károly uralkodói hatalmát hivatott majd vizuálisan is megtámasztani. Károly hivatalos koronázási jelképe egy kék koronát ábrázol, amelyet egy virágmotívumokkal gazdagon díszített piros kör szegélyez.
A képen négy különböző virágfajtát lehet megkülönböztetni, amelyek mindegyike az Egyesült Királyság egy-egy országának felel meg:
- Skóciát a skót gyűszűvirág,
- Írországot a lóhere,
- Walest a nárcisz,
- Angliát pedig a Tudor-rózsa jelképezi.
A virágokkal körbevett kék korona a Hitvalló Eduárd 11. századi angolszász uralkodó után elnevezett Szent Eduárd koronát ábrázolja, amelyet 1661-ben készítettek II. Károly király számára, és amelyet a későbbi koronázásokon egészen 1689-ig használtak. A koronát 1911-ben V. György – II. Erzsébet nagyapja – hozta vissza a koronázási hagyományok közé, és azóta is ezt használják (na, nem mintha olyan sok uralkodó fejére került volna rá az elmúlt bő száz évben).
Az új koronázási jelképet egy elismert brit formatervező-dizájner, Sir Jony Ivebrit alkotta meg, és a királyi család kissé semmitmondó közleménye szerint „egy új történelmi éra kezdetét ünnepli és szimbolizálja”, míg Ive szavaival élve a jelkép „a tavasz boldog optimizmusát idézi, és az Egyesült Királyság új Károly-korszakának hajnalát ünnepli. E természeti formák szelíd szerénysége együttesen egy olyan jelképpé áll össze, amely ennek a különleges alkalomnak örömteli és mély jelentőségét mutatja”.
A királyi család honlapja szerint az erősen virágközpontú dizájnt „Károly király bolygó- és természetszeretete, valamint a természeti világ iránti mélységes aggodalma ihlette”. Károly az 1960-as évek vége óta érdeklődik élénken a környezetvédelem iránt: ekkor írt aggódó levelet Harold Wilson akkori miniszterelnöknek a skót folyók lazacállományának gyors csökkenése miatt. Azóta több olyan környezetvédelmi kampányt és alapítványt indított, amelyek az éghajlati válság enyhítését célozzák.
III. Károly király a skót parlamentben (fotó: Wikipedia)
Az 1980-as években az akkori walesi herceg elkezdte átalakítani a gloucestershire-i Highgrove House családi rezidenciájának kertjét egy afféle bioélelmiszer-édenkertté, a termés pedig hamarosan már olyan bőségesnek bizonyult, hogy saját vállalkozás lett belőle, a Duchy Organic, amely a közeli Waitrose helyi piacain árul biotermékeket. A bevétel teljes egészében a király alapítványaiba és jótékonysági szervezetekbe kerül vissza.
Két évvel ezelőtt aztán Károly elindította a Fenntartható piacok nevű kezdeményezést, amelynek célja, hogy „összehangolt globális erőfeszítéseket tegyen annak érdekében, hogy a magánszektor felgyorsítsa a fenntartható jövőre való áttérést”. Ez, a leendő király szerint egy „olyan helyreállítási terv alapját kínálja, amely a természetet, az embereket és a bolygót helyezi a globális értékteremtés középpontjába – egy olyan tervét, amely a természet értékes, pótolhatatlan erejét a magánszektor átalakító innovációjával és erőforrásaival kombinálva hasznosítja.”
