1955 nyarának végén Mamie Till úgy döntött, hogy egyetlen gyermeke, Emmett Till holttestét nyitott koporsóban helyezi el, mert úgy gondolta, hogy „az egész nemzetnek tanúságot kell tennie erről” – a chicagói fekete gyermekről, akit Mississippiben fehér férfiak meggyilkoltak és megcsonkítottak.
„Látniuk kellett, amit én láttam” – írta az anya az emlékirataiban. Gyászolók százezrei álltak sorba, hogy saját szemükkel lássák a 14 éves áldozat megcsonkított testét, és még sokkal többen látták, amikor a Jet magazinban megjelentek a holttestről készült fényképek. Emmett Till attól a pillanattól kezdve egészen napjainkig meghatározta az amerikai polgárjogi mozgalmat. A történetéből film is készült, Till – Igazságot a fiamnak címmel vetítették a hazai mozikban 2022-ben.
Nem felhőtlen gyerekkor
Emmett Louis Till 1941. július 25-én született Chicagóban. A fiú egyke volt, édesanyjával, nagyszüleivel és unokatestvéreivel élt egy középosztálybeli fekete negyedben, a South Side-on. Egy fiatalabb unokatestvére, Ollie Gordon szerint Emmett nagy viccmesélő volt, és „szerette megnevettetni az embereket”.
Gyerekkorában gyermekbénulásban szenvedett, ami beszédhibához vezetett, de édesanyja megtanította fütyülni, hogy segítsen neki leküzdeni a dadogását. Úgy tűnik, pont a fütyülés okozta később a vesztét.
A fiú nem ismerte apját, Louis Tillt, aki belépett a hadseregbe. Azzal vádolták, hogy a második világháborúban Olaszországban megerőszakolt két nőt, egy másikat pedig megölt. 1945-ben, 23 évesen kivégezték, katonai aktája pedig még Emmett gyilkosainak tárgyalása előtt kiszivárgott.
A brutálisan meggyilkolt Emmett Till (Fotó: Getty Images)
Egy fekete fiú halála
1955. augusztus 24-én este, miután unokatestvéreivel gyapotot szedett, Emmett elment egy üzletbe a Mississippi állambeli Money-ban, amelyet egy húszas éveiben járó fehér pár, Roy és Carolyn Bryant vezetett. Amikor Emmett bement rágógumit venni, az asszony egyedül dolgozott az üzletben.
Emmett unokatestvére, a 13 éves Simeon Wright és Ruthie Mae Crawford, egy másik fekete tinédzser azt mondta, hogy Emmett a rágógumiért járó pénzt az asszony kezébe adta, ahelyett, hogy a pulton hagyta volna, ahogy azt a fehér mississippi lakosok általában elvárták az afro-amerikaiaktól. A nő kiviharzott, hogy egy pisztolyt hozzon a kocsijából – vallotta később. Simeon szerint Emmett ekkor füttyentett, majd gyorsan távozott. Négy nappal később Roy Bryant és féltestvére, J. W. Milam – a hadsereg veteránjai – fegyverrel fenyegetőzve elrabolták Emmettet az otthonából.
A férfiak egy 45 perces autóútra lévő pajtába vitték és megkínozták a 14 éves fiút, majd fejbe lőtték Emmettet, egy 34 kilós gyapottisztító ventilátort kötöttek a nyakához szögesdróttal, és a testét a Tallahatchie folyóba dobták.
Mr. és Mrs. J.W. Milan, valamint Mr. és Mrs. Roy Bryant a tárgyaláson (Fotó: Getty Images)
Megcsonkított holttestét augusztus 31-én halászták ki a vízből. A maradványokat csak az egyik ujján lévő gyűrű alapján lehetett azonosítani:
- Emmettet pisztollyal verték meg; mindkét csuklója el volt törve;
- a koponyája hátsó részét összezúzták;
- a koponya más részei szétmorzsolódtak;
- az egyik szemét kivájták, míg a másik a látóidegéről lógott.
A seriff igyekezett volna azonnal eltemetni a fiú holttestét, hogy minél kevesebben tudjanak az esetről. Egy hónappal a gyilkosság után Martin Luther King kijelentette, hogy ez „a XX. század egyik legbrutálisabb és legembertelenebb bűntényének tekinthető”.
A temetés és Rosa Parks
Amint Mamie Till megtudta, hogy a fiát elrabolták, a fekete chicagói közösséghez fordult, aminek jelentős politikai és kulturális ereje volt abban az időben. Nagy tömeg volt jelen, amikor az Emmett földi maradványait szállító vonat megérkezett. „Nem a semmiért haltál meg” – mondta az anya, miközben a holttestet a halottaskocsira emelték.
A Chicago Defender becslése szerint 250 ezer ember vett részt a négynapos közszemlén. Az Emmett arcáról és testéről készült közeli felvételek, valamint a temetéséről szóló televíziós közvetítések ezt a gyilkosságot az amerikai igazságtalanság globális szimbólumává tettek. Néhány héttel Emmett temetése után Rosa Parks nem volt hajlandó átadni a helyét egy szegregált alabamai buszon, az indokai között az is szerepelt, hogy képtelen megmozdulni, mert Emmettre gondol. A fiú édesanyja pedig a gyerek halála után polgárjogi aktivista lett, és a közelmúltban bekövetkezett haláláig a fekete áldozatok jogaiért küzdött.
Gyászolók a Roberts Isten Háza Templom előtt, a chicagói gyilkosság áldozata, Emmett Till (14) temetésén. Hozzávetőlegesen 50 000 ember tekintette meg a fiú holttestét (Fotó: Getty Images)
Vérlázító tárgyalás
A történészek szerint több fehér férfi is részt vett Emmett megkínzásában és meggyilkolásában, de csak Bryant és Milam került bíróság elé. A védelem érvelése a végére az lett, hogy Emmett még életben van, Chicagóban bujkál, és hogy az N.A.A.C.P. (National Association for the Advancement of Colored People az egyik legrégebbi és legbefolyásosabb polgárjogi szervezet) egy másik holttestet dobott a folyóba. A vád minden fekete tanúja, köztük Emmett édesanyja is, nagy kockázatot vállalt, amikor vallomást tett. Két fekete tanút egy másik megyében bebörtönöztek, hogy ne jelenjenek meg a tárgyaláson. Bryant felesége azt vallotta, hogy Emmett megszólította őt, és durva megjegyzéseket tett rá – állításait több mint 50 évvel később visszavonta.
Öt nap esküdtszéki tanácskozás után a két férfit felmentette a kizárólag fehérekből és férfiakból álló esküdtszék.
A felmentő ítélet azt jelentette, hogy nem lehetett újra bíróság elé állítani a két vádlottat, még akkor sem, amikor később a Look magazin egyik interjújában elismerték, hogy ők követték el a gyilkosságot. A tárgyalás után az esküdtszék úgy döntött, hogy nem emelnek vádat ellenük emberrablás miatt, annak ellenére, hogy eredetileg azt vallották a hatóságoknak, hogy elrabolták, majd szabadon engedték Emmettet.
Tallahatchie megye 2007-ben hivatalosan bocsánatot kért az 1955-ös felmentő ítéletért:
Az Emmett Till-ügyben szörnyű tévedés történt. Őszintén és mély sajnálattal állapítjuk meg, hogy nem sikerült hatékonyan igazságot szolgáltatni.
Mrs. Mamie Bradley, Emmett Till édesanyja a temetésen (Fotó: Getty Images)
Az Emmett Till-generáció
Az 1950-es években felnőtt fekete amerikaiak szervezték meg szinte az összes tömeggyűlést, ülősztrájkot és felvonulást, amelyek felgyorsították a polgárjogi mozgalom fejlődését, és Emmett Till generációjának nevezték magukat. „Rájöttem, hogy ez a történet ugyanolyan könnyen szólhatott volna rólam vagy a bátyámról is” – mondta Muhammad Ali. John Lewis georgiai képviselő azt írta, hogy mélyen megrendítette Emmett halála, akárcsak Bobby L. Rush illinois-i képviselőt, aki kilencéves volt, és a gyilkosság idején a “mély déli” államokban élt:
„Amikor Emmett Till temetésén készült fényképek megjelentek a Jet magazinban, soha nem fogom elfelejteni, hogy anyám a nappali dohányzóasztala köré gyűjtött minket, középre tette a magazint, rámutatott, és azt mondta: »Ezért hoztam fel a fiaimat Albanyból« – mondta Rush egy interjúban. – Az életem máshogy alakult volna, ha gyerekként nem szembesülök a fénykép borzalmaival.”
Nincsenek felelősök
2004 májusában az FBI vizsgálatot indított, hogy kiderüljön, mások is érintettek-e a gyilkosságban, Emmett holttestét exhumálták, hogy boncolást végezzenek rajta, ami korábban nem történt meg. 2007-ben egy Mississippi állambeli esküdtszék nem emelt vádat senki más ellen.
Bryant, aki börtönben ült étkezési utalványokkal kapcsolatos csalásért, 1994-ben halt meg. Milam, aki szintén börtönben ült egy lopott hitelkártya használatáért, és egy másik esetben testi sértésért, 1980-ban halt meg. A helyi hatóságok eredetileg elfogatóparancsot adtak ki Bryant felesége ellen emberrablás vádjával, de azt soha nem kézbesítették. Az Igazságügyi Minisztérium 2021 decemberében bejelentette, hogy lezárta a nyomozást Carolyn Bryant ellen. Carolynről egyébként az Emmett Till vére című, 2017-ben megjelent könyvben azt írták, hogy bevallotta, hogy hazudott, amikor a bíróságon azt állította, hogy Emmett fizikailag zaklatta és szexuálisan közeledett hozzá.
Emmett Till öröksége
Az Emmett holttestéről készült fényképek és televíziós közvetítések az előfutárai lettek azoknak a 60-as évekbeli jeleneteknek, amikor a rendőrök kutyákat és vízágyúkat vetettek be békés polgárjogi tüntetők ellen Birminghamben és az alabamai Selma városában, Rodney King 1991-es, Los Angeles-i rendőrök általi megverésének, valamint a George Floyd 2020-as minneapolisi meggyilkolásáról készült okostelefonos videónak.
Emmett neve bizonyos értelemben szitokszóvá vált az afroamerikai fiúk és férfiak számára, akiket hatalmi pozícióban lévő emberek ölnek meg, így az áldozatokat néha az új Emmett Tillként emlegetik.
Emmett Till gyilkossága a mai politikára is hatással van: Bobby L. Rush törvényjavaslatot nyújtott be Emmett Till Antilynching Act néven, amely a lincselést szövetségi gyűlölet-bűncselekménynek minősítené. „A metaforikus lincselő kötél, amely megölte Emmett Tillt, megölte George Floydot és számtalan más embert is – mondta Rush. – A kötél végigvonul az amerikai feketék történelmén, megfojtotta nemzetünket, megakadályozva Amerikát abban, hogy megvalósítsa a benne rejlő lehetőségeket.”
Carolyn Bryant idén április 25-én halt meg, 88 évesen.
Források: The New York Times; History; A History of Racial Justice; Stanford Research and Education Institute
