Május közepén a tavaszias időjárás ősziesbe fordult, volt, aki vissza is kapcsolta a fűtést, és a szerkesztőségben sem volt ritka látvány a magát pokrócba bugyoláló kolléga, ugyanis nemcsak sok eső esett, de elég hűvös is volt. Ezen pedig nem kellett volna annyira meglepődni, hiszen a fagyosszentek nem véletlenül kapták ezt a nevet, és több ez, mint egy népi hiedelem, a meteorológusok szerint az, hogy májusban van egy jelentősebb lehűlés, valószínűleg arra vezethető vissza, hogy Európa északnyugati részében erősen növekszik, míg délkeleti részében – például Magyarországon is – erősen csökken a légnyomás, ami miatt az északnyugat felől érkező szelek lehűtik a levegőt.
Azon sem kell meglepődnünk, hogy itt a június, és folyamatosan kapjuk a nyakunkba az égi áldást, Magyarországon a legtöbb csapadék a május-július közötti időszakban hullik. És van egy rossz hírünk azoknak, akik hisznek a népi jóslatokban, június nyolcadikán volt Medárd napja, és mivel aznap is csapadékos volt az időjárás, a hiedelmek szerint negyven napig esni fog, ellenkező esetben pedig ugyanennyi ideig szárazság lesz.
„A bukovinai magyarok szerint e napon kezdődött az özönvíz, és akkor is negyven napig esett. Jászdózsán úgy tartják, hogy Medárd napján mindig vízbe fúl valaki, és ez áldozat a vizek királyának, ezért e napon nem szabad fürdeni, de a lovakat meg kell itatni, mert akkor nem lesznek rühesek. Topolyán úgy vélik, ha Medárd napján süt a nap, akkor édes lesz a bor, ha esik, akkor savanyú. Baranya és a Mura-vidék szőlősgazdái szerint, ha Medárdkor esik, rossz szőlőtermésre lehet számítani, viszont bő lesz a szénatermés. Egyes csallóközi falvakban Medárdkor vetették a lent, hogy ne legyen gazos és szépen fejlődjön. Az ipolybalogiak szerint Medárdkor van a szénakaszálás ideje” – olvasható a Magyar Néprajz című kötetben.
De mi történik ilyenkor? Általában május végén az északi és déli légtömegek hőkülönbsége annyira lecsökken, hogy a télre jellemző erős nyugatias áramlást a nyári gyenge, váltakozó szélirány váltja fel. Előfordulhat, hogy a déli meleg levegő messze északnak, míg a hideg északi mélyen délnek húzódik, úgynevezett meridionális hullámok alakulnak ki, és adott területen ezek beragadhatnak, így alakulhat ki akár egy tartósan csapadékos időszak is, írja a 24.hu.
Nyári hiedelmek, megfigyelések
Június 13. Tápió mentén úgy vélik, hogy nagy esők jönnek, Szent Antal elviszi a szénát.
Június 24. Amilyen az idő ezen a napon, 40 napig olyan marad.
Július 13. Ha dörög, és villámlik, ez lesz jellemző az elkövetkező 40 napban is.
Július 25. Ha sok a felhő az égen, sok lesz a hó, ha nagyon süt a nap, akkor hideg lesz a tél.
Augusztus 10. Ha szép idő van ezen a napon, szépnek ígérkezik az ősz is, bő terméssel.
Augusztus 20. A jó idő bő termést hoz.
Forrás: Időkép
Here comes the rain again
Ennek a cikknek az írásakor az Országos Meteorológiai Szolgálat oldalán több megyére riasztás van kiadva felhőszakadás, zivatar miatt, és az elkövetkezendő napok sem tűnnek ígéretesnek ilyen szempontból, bár a napi csapadékrekord már megdőlt, június hatodikán 122 mm eső esett a Kékestetőn kedden, ez egy milliméterrel volt több, mint az előző csúcs, amit még 1951-ben mérték a Somogy megyei Homokszentgyörgy-Mariettapusztán.
De a reményt nem szabad feladni, ugyan a népi hiedelmek, jóslatok nem teljesen légből kapottak, hosszú évek megfigyelései, tapasztalatai alapján születtek meg, az időjárás nem mindig követi a menetrendet.
A csapadékos medárdi időjárásnak megvan a meteorológiai alapja még akkor is, ha átlagosan háromévente köszönt be, és természetesen szó sincs 40 napig szakadó esőről
– nyilatkozta a 24.hu-nak Molnár László meteorológus, a Kiderül.hu munkatársa. És valóban, 2022-ben például a hosszan tartó csapadékos időszak elmaradt, és a Medárdot követő időszakban Dél-Dunántúl kivételével tovább súlyosbodott a szárazság.
A’ jövő télről.
„Ki a’ csillagos égre többször tekinte szent borzadással, ’s figyelemmel követte a’ nap és hold’ járásait, az állatok’, növények’, ásványok’ és légkörünk’ körülményeit, bizonyosan vette is észre , hogy vannak a’ természetben, megelőző jelenségei az időváltozásoknak. Hasonló tapasztalásokra jutván már a’ hajdannak gazdái is, azokat feljegyzették: mely jegyzetekből későbben száz esztendőre szóló kalendáriumok és cisiók készülvén, a’ legtisztább hozávetések és sejditések, babonás formákba burkoltattak. ’S igy többé nem a’ naphoz ’s holdhozi földforgáspontok’ időszakai lettek jelentőkké, hanem „ha fénylik szent Pál,ha fénylik Vincze, Mátyás ha nem talál, csinál, Gergely megrázza szakálát“ ’s a’ t. jöttek divatba. Mi szerént a’ változást jelentő ’s hozó időszakok, körülöttök eső szentek’ névnapjaihoz kirekesztőleg csatoltattak. De mi több, a’ mivelíebb nemzetek szinte ily előítéletekkel küzdenek; Urban, Medard, Valburga, és még sok — a’ németeknél épen oly jövendölök. ’S az ezekből vont következtetések annyira befészkelték magokat, hogy a’ menydörgések, esők, szelek ’s havazások kalendáriomokba való férczelése , keletien ’s kénytelen is kötelessége lön, az azokat készítőknek, ha ugyan el akarják adni, — mert a’ világ maga kívánja, hogy csalják meg”
– fogalmazott meg némi kritikát egy 1836-os újság szerzője azok felé, akik mindenféle jövendölésekben bíznak.
A Másfélfok pedig ennél sokkal messzebbre ment vissza az időben, hogy utánajárjon, az ezzel a nappal kapcsolatos hiedelmeknek, 2022-től egészen 1971-ig visszamenőleg nézték meg Magyarország csapadékadatait.
Megállapításuk szerint a jóslat nem igazán állja meg a helyét, a vizsgált időszakban hazánk nagy részén az esetek kevesebb mint felében igazolódott be a mondás. Hozzátették, ha a csapadéknál az átlagos értékekhez képest nem a 30 százalékos, hanem 10 százalékos eltérést már annak vették, hogy a jóslat igaz, akkor már jobbak lettek az arányok.
Felhőszakadás Budapesten, a Szent István körúton, a Margit híd közelében 2015. június 9-én (Fotó:
MTI/Mohai Balázs)
Megjegyezték azt is, hogy az utóbbi 25 évben több volt az olyan nap, amikor 11 millimétert meghaladó csapadék hullott, és a modellszimulációk szerint marad ez a tendencia, pontosabban lesz olyan nap, amikor egyszerre, rövid időn belül hullik le nagyobb mennyiségű eső. „Ez összefüggésben állhat a magasabb hőmérsékleti értékek előfordulásával, mert a melegebb légkör több vizet képes magában tartani” – nyilatkozta az nlc-nek korábban Kis Anna meteorológus, az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa.
Az, hogy a csapadék térbeli- és időbeli eloszlása megváltozott, az pedig aszályok, villámárvizek, földcsuszamlások kialakulásához vezethet, amelynek számos negatív hatása lehet.
„A villámárvizet rövid időn belül az adott területen jellemzőnél több – például néhány óra alatt 100 milliméternyi – csapadék lehullása idézheti elő. Ilyenkor, mivel a folyamat meglehetősen gyors, nincs kellő idő a beszivárgásra. Kisebb patakok medrében hirtelen nagy árhullám alakulhat ki. Azok a területek veszélyeztetettebbek, ahol meredek a felszín, gyér a vegetáció és nagy területről gyorsan össze tud gyűlni a víz. A városi környezetben a vízzáró rétegek okozhatnak gondot egy-egy nagyobb esőzés során, hiszen ilyen extrém csapadékmennyiséget a meglévő csatornahálózat nem biztos, hogy el tud vezetni, a betonfelszín pedig nem segíti a beszivárgást” – figyelmeztetett Kis Anna.
A napokban is több helyen volt villámárvíz, és sajnos Gyöngyöstarjánban ez két embernek is az életébe került. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ezután Facebook-oldalán tett közzé egy útmutatót arról, hogy mit kell tenni villámárvíz esetén. Mint írják,
- mivel a megáradt folyóvíz kiszámíthatatlan, nem szabad belemenni,
- ha elöntött területen, úttesten gyalogosan kell áthaladni, legalább ketten induljanak el, hogy segítséget tudjanak nyújtani egymásnak,
- de ha nem muszáj, akkor ne kíséreljen meg senki átkelni a hömpölygő vízen, mivel már a 20 centiméter magasságú vízfolyás is ledönthet bárkit a lábáról,
- autóval sem ajánlott áthajtani rajta.
Hozzátették, ha van rá mód, akkor segíteni kell azoknak, akik mozgásukban korlátozottak, emellett fontos, hogy mindenki figyelje a híreket, de a telefont is csak indokolt esetben használjuk, a villanyt, vizet, egyéb szolgáltatásokat mindenki kapcsolja ki, zárja el.
