A májusi időjárás Magyarországon

Az elmúlt napokban biztosan többektől is hallhattuk, ha szóba került a barátságtalan időjárás, hogy a májusi eső aranyat ér. A közmondásnak az az eredete, hogy népi megfigyelések szerint, ha a tavasz utolsó hónapjában sokat esik az eső, akkor biztosan jó lesz a termés.

Ez neked május?

És úgy tűnik, a növények tényleg nagyon jól érzik magukat, csodásan zöld és életteli minden, sokaknak lehet ezért fájó pont az, hogy mostanában nincsenek igazán kedvező körülmények ahhoz, hogy sokat tartózkodjunk a szabadban. Nem mintha a négy fal között jobb lenne, egy kismintás, nem reprezentatív szerkesztőségi felmérés szerint, akinek volt rá lehetősége, már vissza is kapcsolta a fűtést, és az irodában is előkerültek a pokrócok. 

Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint úgy tűnik, néhány napig még nem érdemes elindulni esernyő nélkül, újabb mediterrán ciklon érkezett, ennek köszönhetően még pár napig csapadékos marad az időjárás, igaz, a csendes eső helyett inkább záporokra és zivatarokra kell majd számítani, sőt, erős széllökések is lehetnek. Ami a várható összcsapadék mennyiségét illeti, sokfelé hullhat további 30-50 mm, de felhőszakadásokkal érintett területeken ennél több is eshet. A jó hír, hogy hétvégén már jó idő lesz, a hőmérséklet is növekedni fog.

Fotó: MTI / Mohai Balázs

Talán van, aki még emlékszik, de 2010. május 15. és 18. között rendkívül erős és hosszan tartó vihar pusztított Magyarországon. A Zsófia nevű mediterrán ciklon nem volt túl kíméletes, mint az OMSZ írja, a legerősebb széllökések több helyen is meghaladták a 120 km/h sebességet, de voltak olyan mérési pontok, ahol 130 km/h feletti széllökéseket is mértek, a Bakonyban és a Mecsek környékén a 72 óra alatt lehullott csapadék mennyisége több helyen meghaladta a 150 mm-t, illetve a Bakonyban 250 mm fölötti értéket is mértek, de a Bodrog és Hernád vízgyűjtőjében ugyancsak helyenként 100 mm-t is meghaladta a lehullott csapadék mennyisége. 

Magyarországon a legtöbb csapadék egyébként a május-július közötti időszakban hullik, a legkevesebb pedig január és március között. Hozzá kell tenni, hogy a csapadékmennyiség szeszélyesen ingadozik, és a legcsapadékosabb években háromszor annyi eshet, mint a legszárazabb évek során, és minden hónapban előfordulhat teljes csapadékhiány.

Fagyosszentek

És mi a helyzet a néha didergető hűvössel? Ugyan úgy tűnhet, hogy igencsak szokatlan ez a május, ez így nem teljesen igaz. Mindenki hallott már ugye a fagyosszentekről? A magyar népi hagyomány szerint ez Pongrác, Szervác, Bonifác napok (május 12., május 13., május 14.), valamint Orbán napjának (május 25.) a közös elnevezése, de az Ipoly mentén a néphagyomány Zsófia-napon (május 15.) is faggyal számol.

A jelenségre, pontosabban arra, hogy májusban van egy jelentősebb lehűlés, nyilván a meteorológusok is felfigyeltek, és egyes magyarázatok szerint ez arra vezethető vissza, hogy Európa észak-nyugati részében erősen növekszik, míg dél-keleti részében – például Magyarországon is – erősen csökken a légnyomás, ami miatt az észak-nyugat felől érkező szelek lehűtik a levegőt. 

A lehűlés pedig nemcsak hazánkban tapasztalható ezen idő tájt, hanem Ausztriában, Németországban, Lengyelországban is felfigyeltek az elmúlt évszázadok alatt, tehát nem kizárólagos magyarországi jelenségről van szó. Azt is fontos megjegyezni, hogy nem is minden évben van lehűlés, az időjárás nem mindig ismeri a menetrendet. Példának álljon itt egy idézet a Somogyi Hírlap egyik 1907-es számából.

„Az első fagyosszent tegnap tartotta bevonulását és dacára ennek, olyan meleg van, mintha júliust írnánk. A legbecsületesebb nyár sem hoz nagyobb forróságot, mint amilyen most vagyon s akármelyik régebbi kánikula elröstelné magát, ha a mostani májusi napokkal kerülne össze. Máskor ilyen időben hűvös, barátságtalan idők jártak és nagy volt a szívekben az aggodalom, hogy a fagyosszentek csakugyan fagyot hoznak, elvíve a vetést és a jólétet, amely a bő termés nyomában támadna. A jelen esztendő azonban minden tekintetben eltér a régiektől és csupa meglepetésekből áll. Hét hónapig tartó tél után egyszerre beállt a nyár, mégpedig csodás hirtelenséggel.”

Tavaszi eső cseppje a rügyeken (Fotó: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor)

A lehűlés következtében pedig nem ritka májusban sem a fagypont alatti hőmérséklet, 2020. május 13-án Zabaron például -4,1 fokot mértek, két évvel később, május 19-én pedig -1,2 fokot, de a hónapban mért legalacsonyabb hőmérséklet is innen származik, 2007-ben -6,4 fokot mértek ebben a községben. És hozzá kell tenni, hogy volt már példa arra is, hogy májusban havazott, mint mondjuk 2017-ben Bánkúton, és mint a Kiderül írja, harmincéves átlag alapján 4 havas nap is megfigyelhető a március-május közötti időszakban.

Ami külön érdekesség, hogy a legmelegebb májusi napok rekordja nem is ebből az évezredből származik, hanem 1896-ból, ezen év május 28-án ugyanis 36 fokot mértek Kaposváron, vagyis nemcsak áprilist jellemezhetjük a szeszélyes szóval. 

És még valami, ugyan az elmúlt években sok tavaszi hidegrekordról lehetett olvasni, a Másfélfok cikke szerint a klímaváltozás miatt korábbra tolódnak Magyarországon az utolsó tavaszi fagyok, ami komoly veszély a mezőgazdaságnak. Az elmúlt 20 évben országos átlagban április 8-ára esett az utolsó tavaszi fagy, de az 1970-es és 1980-es években ez még nagyjából egy héttel később, április közepén volt tapasztalható. A vegetációs időszak kezdete gyorsabban húzódott korábbra az éven belül, mint az utolsó fagy napja, ez pedig megnövelheti a fagykárok arányát. 

És mi lesz nyáron?

Áprilisban Spanyolországban hőmérő higanyszála már megközelítette a 40 Celsius fokot. A szokatlan meleg a spanyoloknál az El Niñonak köszönhető, ami egy tengervíz áramlásával kapcsolatos természetes, ciklikus időjárási jelenség. Ellentéte a La Niña, ami általában heves esőzéseket és óriási szeleket hoz magával. Idén világszerte az El Niño hatásai lesznek dominánsak, márpedig a jelenség globális szinten általában rekordhőmérsékletekkel jár.

Persze nehéz ebbe belegondolni most, hogy hiába nyitottak ki a strandok, mi még pulóverben didergünk, de ahogyan írtuk, ez a lehűlés nem annyira szokatlan, és ahogyan a Másfélfok írja, néhány hűvös hónap nem azt jelenti, hogy ne lenne felmelegedés, vagy hogy elmarad a nyár, és a legjobb légköri modellek is csak mintegy két hétre tudják pontosan előrejelezni az időjárást, így nyilván nehéz lenne megmondani, pontosan mire számíthatunk.

Lehet, hogy az idei nyár olyan rekorder lesz, mint a 2022-es, amikor az évszak középhőmérséklete fél fokkal melegebb az eddigi csúcstartó 2003-as nyárénál? Lehet, hogy vissza fogjuk sírni a májusi, szinte végtelennek tűnő esőzéseket? A jövőre vonatkozóan, klímamodell-szimulációk szerint, a Kárpát-medence térségében az extrém csapadékesemények gyakorisága és intenzitása is növekedni fog.

Szivárvány Kőbánya felett (Fotó: MTVA/Bizományosi: Róka László)

„Ez összefüggésben állhat a magasabb hőmérsékleti értékek előfordulásával, mert a melegebb légkör több vizet képes magában tartani. Azaz az éghajlatváltozás a csapadék térbeli- és időbeli eloszlásának megváltozásával is jár” – nyilatkozta korábban az nlc-nek Kis Anna.

Mindez pedig azzal jár, hogy  gyakrabban fogunk egyre szélsőségesebb, éghajlati eredetű, vízzel kapcsolatos veszélyekkel szembenézni: aszállyal, árvízzel, villámárvizekkel, belvizes időszakokkal, illetve ezek váltakozásával.

„Ezek rengeteg gondot okozhatnak egy település életében, az önkormányzati vagyon veszélyeztetésén túl érintve a lakosok hétköznapi életét, a vállalkozások stabil működését. Mind belterületen, mind a település külterületén lehet számítani a vízkárok egyre súlyosabbá válására” – mondta dr. Dukai Miklós a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára, akit az első hazai támogatást nyert éghajlat-politikai projekt, a LIFE-MICACC kapcsán kerestünk meg.

Az Időkép szerint az elmúlt napok kiadós esőzéseinek hatásai egyre szembetűnőbben jelentkeznek, folyók, patakok áradnak meg a vízgyűjtőkön lehullott nagy mennyiségű csapadék következtében. A termőföldek, mezők talajai pedig egyre jobban telítődnek nedvességgel, így fokozatosan nő a belvízzel borított területek mérete.