Ahogy arról mi is beszámoltunk, eltűnt egy tengeralattjáró, amely vasárnap reggel öt emberrel a fedélzetén indult a Titanic hajóroncsának felfedezésére Új-Fundlandnál. A hatóságok szerint a járműnek csak néhány napra elegendő oxigénje van, ezért vészesen fogy az idő. A hajó legénységével nem sikerült felvenni a kapcsolatot, de kedden és szerdán az amerikai parti őrség szonárjai dörömbölő hangokat fogtak, ami azt jelenti, hogy az utasok még életben lehetnek.
A tengeralattjáró keresésében egy nemzetközi csapat, köztük az amerikai és a kanadai parti őrség, kereskedelmi hajók, szonárbóják és repülőgépek vesznek részt. Összeszedtük, hogy mit lehet tudni a vasárnap eltűnt tengeralattjáróról.
Hol tűnt el a tengeralattjáró és kik voltak rajta?
A Titan nevű, 6 és fél méter hosszú, karbonszálas titániumból készült járművet egy kanadai expedíciós hajóról, az MV Polar Prince-ről indították el, hogy lejusson a közel 4000 méter mélyen fekvő Titanic roncsaihoz.
Az amerikai parti őrség közlése szerint a hajó vasárnap, egy óra 45 perccel a merülés megkezdése után vesztette el a kapcsolatot a felszíni hajóval.
A tengeralattjárót az OceanGate nevű magáncég működtetni, a mostani útra a kanadai Memorial University of Newfoundland tengerészeti intézete adott legénységet.
Az OceanGate akár kilenc napig tartó expedíciókat szervez olyan turistáknak, akik hajlandóak borsos árat fizetni azért, hogy a tengeralattjárókkal hajóroncsokhoz és víz alatti kanyonokhoz utazhassanak. A cég honlapja szerint az OceanGate kereskedelmi projektekhez és tudományos kutatásokhoz is biztosít legénységgel ellátott járműveket.
A cég honlapja szerint a most eltűnt Titan a világ egyetlen olyan legénységgel ellátott tengeralattjárója, amely öt embert képes akár 4000 méter mélyre levinni.
A társaság 2021 óta visz vezetett túrákat a Titanic roncsaihoz, de megkérik az árát: fejenként 250 ezer dollárba (84 millió forintba) is fájhat egy ilyen utazás.
Korábbi utasa mutat fotót a Titan tengeralattjáróról (Fotó: Getty Images)
Ez az ötlet egyébként nem aratott osztatlan sikert a szakmában, sőt. 2018-ban a tengeralattjáró iparág vezetői annyira aggódtak az OceanGate általuk „kísérleti jellegűnek” nevezett megközelítése miatt, hogy több mint harmincan nyílt levélben figyelmeztették a vállalatot a Titanic roncsaihoz tervezett úttal kapcsolatos lehetséges „katasztrofális” problémákra.
Ez azonban nem akadályozta meg a céget: a mostani útra öt fő indult, akik közül hármat sikerült azonosítani. Biztosan a fedélzeten tartózkodott Hamish Harding brit üzletember, valamint egy pakisztáni milliárdos, Shahzada Dawood és fia, Suleman. Az expedíciót Paul-Henri Nargeolet francia tengerészeti szakértő vezette, aki több mint 35 merülésen vett részt a Titanic roncsainál.
A mentőakció
A korának legnagyobb gőzhajójaként számon tartott Titanic 1912 áprilisában, az első útja kezdete után négy nappal jéghegynek ütközött, és az Atlanti-óceán fenekére süllyedt. A szerencsétlenségben több mint 1500 ember halt meg. A hajót 1985-ben darabokban találták meg, körülbelül 600 kilométerre Új-Fundland partjaitól, ide merült le a Titan is.
Az amerikai parti őrség a kanadai hatóságokkal és a kereskedelmi hajókkal együtt kezdte meg az eltűnt tengeralattjáró utáni kutatást, ám a feladat cseppet sem egyszerű.
A Titanic roncsa meglehetősen mélyen van, így óriási víztömeg nehezedik rá. A hajó nyugvópontjánál a jeges óceán lefelé nyomó súlya annyi, mint egy 400 méter magas toronyházé, ha az a ház színtiszta ólomból lenne. Nem tudni, hogy a Titan pontosan milyen mélyre süllyedt, de a kilátás nem túl biztató.
A tengeren végzett keresési és mentési műveleteknél az időjárási körülmények, az éjszakai fényhiány, a tenger állapota és a víz hőmérséklete mind szerepet játszik abban, hogy a bajba jutott tengerészeket megtalálják és meg tudják-e menteni.
A víz alatti mentés pedig egy fokkal még nehezebb, mint a felszíni. Sok víz alatti járművet akusztikus jeladóval látnak el, amely a mentők által érzékelhető hangokat bocsát ki, de az nem tisztázott, hogy a Titan rendelkezik-e ilyennel.
További veszélyforrás a hajóroncs: a mentőknek számolni kell azzal, hogy a Titan vagy a mentőhajó beleakad a Titanic valamelyik darabjába és nem tud a felszínre jönni.
Szerdán Jamie Frederick kapitány, az amerikai parti őrség szóvivője azt mondta, hogy öt felszíni eszköz és két távirányítású jármű keresi a tengeralattjárót, és a következő két napban továbbiakra számítanak. A keresésben részt vesz egy francia kutatóhajó, amely mélytengeri merülésre képes robottal rendelkezik.
Mennyi oxigén maradhatott?
A Titan utasainak megmentéséért folyó küzdelem igazi versenyfutás az idővel.
A hivatalos információk szerint a tengeralattjáró 96 órára elég oxigénnel kezdte meg a merülést, ami azt jelenti, hogy a tartalékaik magyar idő szerint csütörtök reggel merültek ki.
Ami némi reményt ad, az az, hogy a szakértők szerint számos tényező közrejátszhat abban, hogy az oxigén ténylegesen meddig tart ki. Ilyen például az áramellátás vagy az, hogy az utasok mennyire nyugodtan tudtak levegőt venni. Minél lassabb a légzés, annál hosszabb ideig elég lehet a tartalék.
A légzés során kilélegzett láthatatlan gáz, a szén-dioxid szintje szintén befolyásolja a túlélési időt. Ha a szén-dioxid szintje túl magasra emelkedik, a fedélzeten tartózkodók elálmosodhatnak, eszméletüket veszíthetik, és végül meghalhatnak. A Titan állítólag fel van szerelve olyan szűrővel, amely a zárt hajó levegőjéből hivatott kivonni a felesleges szén-dioxidot, de az, hogy ez működik-e, nem tisztázott.
A tengeralattjáró szűkössége sem feltétlenül előny: a hajó a források szerint belülről körülbelül akkora, mint egy kisbusz. Ez költségcsökkentés szempontjából nagyon jó kialakítás volt, de most könnyen tragikus következményei lehetnek.
Az idő múlásával egyre kisebb az esély arra, hogy a Titan legénysége még életben van, a keresőcsapat azonban nem adja fel.
„Mi továbbra is reménykedünk” – mondta az amerikai parti őrség szóvivője szerdán.
