„Magyaroszágon sok mindent meg lehet úszni, miért ne lehetne a gyorshajtást is?” – Mit lehet tenni az Árpád hídi tragédia után?

Ahogy arról mi is beszámoltunk, szombatra virradó éjjel egy személyautó elütött egy kerékpárost, majd összeütközött egy másik autóval az Árpád hídon.

Bár a baleset körülményei még tisztázatlanok, a szemtanúk szerint egy nagy értékű Mercedes és egy BMW haladt a Göncz Árpád tér felől az Árpád híd irányába. Azonban ott az egyik sofőr elvesztette az uralmát a kocsi felett, és bár egyelőre nem tudni pontosan, mi történt, többen úgy vélik, hogy a két kocsi összeérhetett. Ettől az autók irányt változtattak, egyikük pedig átszakította a szalagkorlátot is. A kerékpárúton tekerő biciklis azonban pont abban a pillanatban tekert át azon a részen, így a korlátot áttörő autós elgázolta őt. 

A 26 éves férfi az információk szerint súlyos sérüléseket szenvedett, két végtagja is leszakadt az ütközés hatására: bár a mentősök a helyszínen mindent megtettek és végül sikerült kórházba szállítani, az életét már nem tudták megmenteni.

A Telex által megkérdezett igazságügyi gépjárműszakértő szerint a sofőr egészen biztosan túllépte a hídon engedélyezett, 70 kilométeres sebességet, a sodródás mértékéből pedig azt becsülte, hogy a kocsik 130-150 kilométer/órás sebességgel száguldhattak, amikor a tragédia történt. Szinte biztos, hogy a balesetet a gyorshajtás okozta.

A rendőrség büntetőeljárást indított halálos közúti baleset gondatlan okozása miatt – jelentette be a Budapesti Rendőr-főkapitányság közleményben.

A két autó a baleset után, az Árpád hídon (Fotó: MTI/Mihádák Zoltán)

Versenypálya a fővárosi utakon

Nem ez az első eset azonban, hogy őrülten száguldozó autósok miatt halnak meg vétlenek: idén februárban egy ittas gyorshajtó csapódott a villamosmegállóba a Harminckettesek terénél és elütött egy ott várakozó 23 éves nőt, aki a helyszínen életét vesztette.

A legtöbben még emlékezhetnek a nemrég elhunyt M. Richárdra is, aki 2017-ben 50 helyett 130-al száguldozott a Dózsa György úton, amikor egy másik autóba csapódott, aminek két utasa – egy 23 és egy 37 éves férfi – meghalt, többen pedig súlyosan megsérültek.

Szintén nagy felháborodást okozott az eset, amikor egy férfi 2017 márciusában ittas állapotban a megengedett 70 kilométer/órás sebesség helyett 165-170-nel száguldozott Óbudán. A Szentendrei úton hátulról belerohant egy piros lámpánál, szabályosan várakozó autóba. A másik autóban két fiatal ült, az egyikük Janza Richárd ifjúsági világbajnok kajakos. Az ütközéstől az áldozatok autója az előtte húsz méterre lévő irányjelző táblának, majd a mögötte lévő közvilágítási betonoszlopnak csapódott. A két fiatal a helyszínen azonnal meghalt. A férfi hat év börtönt kapott és örökre eltiltották az autóvezetéstől. 

Ezek persze csak a legismertebb, közfelháborodást kiváltó esetek: napi szinten írunk arról, hogy autópályákon és közutakon a sebességkorlátozás teljes figyelmen kívül hagyása mellett hajtanak – akár 200 kilométer/órás sebességgel is – sofőrök.

Mi több, gyorshajtás okozta az összes baleset 28 százalékát is, amit egyedül az elsőbbség meg nem adása miatt történő balesetek aránya közelített meg 26 százalékkal.

Nincs elég nagy szigor?

A szombati baleset és a korábbi tragédiák kapcsán is visszatérő kérdés: ha ekkora probléma a gyorshajtás, akkor miért nem lépnek fel szigorúbban a hatóságok?

Ahogy arról mi is írtunk, május 1-től szigorúbban veszi a rendőrség a gyorshajtást, és minimális sebességtúllépés után is bírságot kaphatnak az autósok. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valakit akár csak 1 kilométer/órával a megengedett sebesség felett kapnak a rendőrök, egy minimum 30 ezer és maximum 300 ezer forintos bírságot kell fizetnie. Már ez az intézkedés is sok kritikát kapott, többen szükségtelen és értelmetlen szőrszálhasogatásnak vélték, bár a rendőrök bizonyára nem 51-re fogják állítani a traffipaxot városban. 

Pausz Ferenc nyugalmazott rendőr ezredes és közlekedésbiztonsági szakértő szerint nem a büntetés mértéke a probléma, hanem az elkerülhetősége.

„Ha tudom, hogy nem tudom megúszni a gyorshajtást, az többet ér, mintha egekbe emelem a bírság mértékét” – mondja. A szakértő szerint nem lenne értelme milliós bírságokat osztogatni Magyarországon, hiszen azt a legtöbben ki sem tudnák fizetni.

– teszi hozzá. 

Összeroncsolódott kerékpár az Árpád hídi balesetben, 2023. július 1-jén (Fotó: MTI/Mihádák Zoltán)

A szakember kiemeli: nem baj az, hogy a magyarok valamivel kevésbé szabálykövetőek, mint más országok állampolgárai, viszont pont ezért kéne hangsúlyt fektetni arra, hogy szigorúbban betartassák a törvényeket.

A szakértő szerint a rendőrség egyébként sok mindent megtett a gyorshajtás ügyében, az utóbbi években sokat emelkedett a sebességellenőrző készülékek száma és a minőségük is megfelelő. Ami szerinte hiányzik, az az átlagsebesség ellenőrzése, vagyis az úgynevezett section control.

Ez egy olyan, hosszabb útszakaszra kiterjesztett sebességellenőrzés, amit először Hollandiában alkalmaztak, de azóta számos európai ország átvette. Ezzel a módszerrel a gépjárművek átlagsebességét mérik egy adott útszakaszon, úgy, hogy az úton több kamera rögzíti az adott kocsi sebességét, és ebből kiszámítja, hogy átlagosan mennyivel halad. A statisztikák szerint ez egy sokkal hatékonyabb módja a gyorshajtás visszaszorításának, mint a traffipaxozás.

Pausz emellett kiemelte, hogy a legtöbb balesetet a relatív gyorshajtás okozza, ami azt jelenti, hogy a sofőr bár betartja a sebességkorlátozást, az aktuális közlekedési viszonyoknak nem megfelelően választ sebességet. Ezt viszont a világon sehol sem lehet mérni – teszi hozzá a szakember.

27 év alatt nullára csökkentenék a halálos balesetek számát 

Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere Facebook-posztban fejezte ki az együttérzését az Árpád hídon elhunyt biciklis családja felé.

– írta, hozzátéve, hogy a Fővárosi Közgyűlés a budapesti közlekedésbiztonsági stratégia részeként sebességmérő kamerák telepítésével fog fellépni a gyorshajtók ellen.

Budapesten 2022-ben 41 ember halt meg közlekedési balesetben. A múlt héten elfogadott fővárosi közlekedésbiztonsági stratégiában az szerepel, hogy 2030-ra 50 százalékkal, 2050-re pedig nullára csökkentik a közúti balesetek súlyos sérültjeinek és halálos áldozatainak a számát. A Telex összefoglalója szerint a stratégia alapelve, hogy az autóforgalmat kell csökkenteni a gyalogosok, kerékpározók javára, mivel a balesetek okozói jellemzően a gépjárművezetők, akik a könnyű, súlyos és halálos sérüléses balesetek közel 90 százalékát okozták 2011 és 2021 között.

A stratégia számos budapesti útvonalon szigorúbb sebességkorlátozást írna elő, de nem egységesen csökkentenék a maximális sebességet az utakon. A sebességkorlátozás-betartatást 100 sebességmérő kamera felügyelné, valamint 200 edukációs radar – ami csak jelzi a sebességet, de nem büntet – figyelmeztetne a szabályos tempóra. Emellett számos forgalomcsökkentő átépítést és átalakítást terveznek, több zebrával és kerékpárúttal, valamint szemléletformáló kampánnyal és edukációs programokkal javítanának a jelenlegi katasztrofális közlekedési morálon.