Nemrég tették közé a NASA New York-i Goddard Űrkutatási Intézetének jelentését, amely szerint amióta mérik, vagyis 1880 óta 2023-ban volt a legmelegebb nyár a Földön. Egészen pontosan a június, július és augusztus hónapok együttesen 0,23 Celsius-fokkal voltak melegebbek, mint bármely más nyár a NASA nyilvántartásában, és 1,2 Celsius-fokkal melegebbek az 1951 és 1980 közötti átlagos nyári hőmérsékletnél.
A kutatók hozzátették, ezzel a melegrekorddal a globális felmelegedés hosszú távú tendenciája folytatódik, néhány hónappal ezelőtt António Guterres, az ENSZ főtitkára pedig egyenesen úgy fogalmazott, hogy már inkább a globális forrás időszakát éljük, nem a felmelegedését.
Felmerül a kérdés, hogy ennek köszönhető-e az is, hogy szeptemberben eddig végig nagyon nyárias idő volt, és úgy tűnik, hogy a hónap utolsó hetén is kellemesen meleg lesz. Mint korábban írtuk, az Országos Meteorológiai Szolgálat készített néhány évvel ezelőtt egy tanulmányt, és megállapították, hogy az éghajlatváltozás eredményeképp az őszi átlag-, és maximum-hőmérsékletek emelkednek, ahogyan azt is, hogy Magyarországon néhány régió kivételével, nőtt az őszi nyárias napok száma, vagyis amikor a napi maximum-hőmérséklet eléri a 20-25 °C-ot.
És más változások is történtek, a Másfélfok munkatársai szerint úgy tűnik, a nyár kitolódott, mégpedig úgy 10-15 nappal, de fontosnak tartották leszögezni, hogy vannak kilengések bizonyos években, és a változékonyság nemcsak időben, hanem térben is megjelenik.
Egy fiatalember olvasva pihen a Kopaszi-gátnál a Duna partján (Fotó: MTVA/Jászai Csaba)
Azt nem tudjuk még, hogy az idei ősz megdönt-e bármilyen rekordot, ami biztos, egyelőre a 2019-es ősz a legmelegebb lett 1901 óta. Az évszak középhőmérséklete 12,64 °C volt, vagyis 0,05 fokkal meghaladta az addigi legmelegebb, 1926-os ősz hőmérsékletét. Szorosan mögöttük kullog 2018 is, amikor is 12,38 °C volt az őszi középhőmérséklet, vagy 2000 a maga 12,18 °C-jával, illetve 2012, amikor ez 12,08 °C volt.
A hőmérsékleti rekordokat végigböngészve viszont látszik, hogy nemcsak az elmúlt években volt forró az ősz. Ez a cikk szeptember 21-én készül, most éppen 21 °C körül van a hőmérséklet a fővárosban, de este hatra állítólag 29 °C-ra is felkúszhat. Ezzel viszont nem lesz meg a napi rekord, ahhoz több évtizedet kell visszautazni, 1947. szeptember 21-én Budapesten ugyanis 35,2 °C-ot mértek.
Csak viszonyításképpen: ötven évvel később, vagyis 1997-ben Alcsútdobozon -1,5 fok volt, ami kiemelkedően alacsony hőmérséklet erre a napra vonatkozóan, igaz, 2007-ben Zabaron is ugyanilyen hideg volt.
Ha pedig ennek a hónapnak az összes napját nézzük, akkor a legmelegebb szeptemberi napot Szeged lakosai tapasztalhatták meg, mégpedig 1946-ban, a város belterületén ugyanis 38,2 °C-ot mértek. És a kiegyensúlyozottság érdekében jöjjön a másik véglet: Csákváron 1962-ben -2.4 °C-ig esett vissza a hőmérséklet.
Ami az elkövetkezendő heteket illeti, az Időkép 30 napos előrejelzése szerint október első heteiben Budapesten 19-24 °C lesz a napi maximumhőmérséklet, míg éjszakánként 11-14 °C-ra kell majd számítani. A Süssfelnap oldalán ennél alacsonyabb hőmérsékletekkel találkozhatunk, szerintük 22 °C lesz a maximum és 7 °C lesz a minimum a fővárosban, míg az Accuweathernél is majdnem hasonló adatokat láttunk. Szóval ki tudja, mi lesz az igazi vénasszonyok nyarával, az ugyanis, hogy szeptemberben is meleg volt, az nem mindenki szerint egyenlő azzal, hogy le is tudtuk ezt, ennek elvileg később kellene érkeznie.
Szökőkút az őszi napsütésben a debreceni Nagyerdőben lévő Békás-tónál (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)
Persze nemcsak a száraz adatok érdekesek, hanem az is, hogy a sokak számára szokatlannak tűnő szeptemberi időjárásnak milyen következményei vannak ránk nézve, hogyan befolyásolja ez a mi életünket, a mi közérzetünket. Az, hogy a nyári kánikula mennyire megviseli a szervezetünket, milyen hatása van a fizikai, lelki és szellemi jólétünkre, sok szó esett. Ez egy olyan probléma, ami sajnos egyre aktívabban kell foglalkoznunk, a hőhullámok ugyanis nagyon sok ember életét követelik, és ha ezek száma megnő, akkor az áldozatok száma is emelkedhet vele.
„A klímaváltozás egészségre gyakorolt hatásának súlyossága egyre egyértelműbb. Az éghajlatváltozás a 21. század legnagyobb kihívása, amely fenyegeti a társadalom minden részét, amelyben élünk. Az erre a kihívásra adott válasz további halogatása növekvő kockázattal jár az emberi életre és egészségre” – olvasható az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) 2018-as Egészség és éghajlatváltozás című különjelentésében.
Egy édesanya két gyermekével sétál a Városligeti-tó partján kora őszi napsütésben (Fotó: MTVA/Jászai Csaba)
Az egyik ok, ami miatt a nyári forróság megvisel minket, az az, hogy nem tudjuk rendesen kialudni magunkat, ezen bizonyára az sem segít, hogy ilyenkor a leghosszabbak a nappalok. A nyárias szeptemberben szerencsére ha nappal meleg is van, este és éjszaka visszaesik a hőmérséklet, és lehet, hogy úgy tűnik, a meteorológiai ősz még várat egy picit magára, ettől még a nappalok és éjszakák hosszának a változása a megszokott rendben zajlik, előbbiek egyre rövidebbek lesznek, utóbbiak pedig egyre hosszabbak.
De mi a helyzet a napi hőingással, ami az elkövetkezendő napokban van, amikor több mint 10°C is lehet egyes előrejelzések között? Ennek van egy praktikus vonzata, nyilván úgy kell felöltöznünk, hogy reggel és este ne fázzunk, napközben pedig ne főjünk meg, és persze legyünk felkészülve arra is, hogy esetleg elkap egy jó kis eső.
És ez nem minden, mint a HáziPatika írja, már a nyolc-tíz fokos hirtelen hőingás is erőteljesen megterheli a szervezetet. „Elsősorban a frontérzékenyeknek, szívbetegeknek és a magas vérnyomású embereknek kell ilyenkor vigyázniuk” – nyilatkozta el dr. Almási Pál belgyógyász háziorvos.
Hozzá kell tenni, nem csak az idősebbeknél és a betegeknél okozhat problémát, hanem a fiatalabb generációt és az egészségeseket is megviselheti a hőingadozás. De milyen tünetekkel kell számolni? Lehet például, hogy kedvetlenek, fáradékonyabbak leszünk, nem tudunk úgy koncentrálni, fejfájásos panaszok lépnek fel.
Nincs jó hírünk azoknak sem, akik pollenallergiában szenvednek. Ha a meleg kitart ősszel is, az meghosszabbítja a pollenszezont az olyan erősen allergén növények esetében, mint például a parlagfű, írja a Greendex.
Persze van előnye is a nyárias ősznek, így talán több időt töltünk a szabadban, a friss levegőn, több napfényhez jutunk, ami segít abban, hogy az immunrendszerünk erős legyen, megfelelően működjön. Erre pedig nagy szükség van, ugyanis az iskolakezdéssel megnőtt az esélye annak, hogy a gyerekek az egymás között terjesztett kórokozókat hazavigyék, illetve az ősz és a tél közismerten a felső légúti betegségek időszaka.
