Megküzdött a démonaival, és a világ egyik legjobb írójává vált – Ki Jon Fosse, aki az irodalmi Nobel-díjat kapta?

Nagy izgalmak után kiderült, kinek ítélik a 2023-as irodalmi irodalmi Nobel-díjat. Bár két magyar esélyes is volt, végül a norvég Jon Fosse kapta meg az írók által annyira vágyott elismerést.

Farkas E. Lina

2023. Október 05.

Az idei magyar sikerszéria után, hiszen Karikó Katalin és Krausz Ferenc is megkapta a legrangosabb nemzetközi elismerést, nagy volt az izgalom, hogy talán az irodalmi Nobel-díjat is hazahozzuk.

(Fotó: Getty Images)

A fogadóirodák szerint ugyanis magyar esélyes is volt, méghozzá Krasznahorkai László és Nádas Péter személyében. Az elismerés történetében eddig egyébként csak egyszer díjaztak magyar szerzőt: 2002-ben Kertész Imre nyerte Sorstalanság című művével.

Végül a hagyományoknak megfelelően a csütörtöki eredményhirdetésen Jon Fosse norvég író neve hangzott el. „Az innovatív színdarabjaiért és a prózáiért, amelyben kimondja a kimondhatatlant” kapta a neves elismerést.

Mats Malm, a svéd akadémia állandó titkára jelentette be a hír, és azt mondta, amikor Fosse-t telefonon hívta, éppen vezetett. Annyit kért az írótól, hogy óvatosan vezessen haza.

Az irodalmi Nobel-díjat 1901 óta 116. alkalommal ítélték oda, a kitüntetést hét alkalommal – 1914-ben, 1918-ban, 1935-ben, valamint 1940-1943 között – nem osztották ki, a 2018-as díj odaítélését pedig az akadémiát megrázó botrány miatt 2019-re halasztották. A kitüntetettek száma 120.

Itthon is ismerős a neve

Több műve, pontosabban kilenc kötete jelent meg magyarul, mint például a Valaki jönni fog, Ibsen én vagyok, Álmatlanság, Reggel és este, vagy a A másik név. Prózát, verset, novellát, gyerekkönyvet és színdarabot is írt, írásait ötven nyelvre fordították le.

Gyakran és méltán nevezik „az új Henrik Ibsennek”, műveit pedig a Henrik Ibsen által a 19. században létrehozott hagyomány modern folytatásának. Nehéz lenne felsorolni, mennyi díjat és elismerést kapott az elmúlt évtizedekben. A Daily Telegraph „100 élő zseni” listáján a nyolcvanharmadik. Íme néhány díja:

2003-ban a francia Ordre national du Mérite lovagjává avatták.
2011-ben megkapta a Grotten-t, a norvég állam tulajdonában lévő tiszteletbeli rezidenciát, amely az oslói belvárosban található királyi palota területén található. A Grotten állandó rezidenciaként való használata a norvég király által a norvég művészethez és kultúrához való hozzájárulásáért külön adományozott megtiszteltetés.
Szintén 2011-ben, a Bibel 2011 című norvég bibliafordítás irodalmi tanácsadói között volt.
Fosse 2015-ben elnyerte az Északi Tanács irodalmi díját az Andvake (Ébrenlét), Olavs draumar (Olav álmai) és Kveldsvævd (Fáradtság) című trilógiáért.
Számos művét Mohammad Hamed fordította perzsa nyelvre, és műveit Iránban, Teherán főterein is előadták.
2022 áprilisában jelent meg az Egy új név című regénye, amely a Nemzetközi Booker-díj jelöltjei közé került. A könyv a National Book Critics Circle 2023-as szépirodalmi díjának döntőjébe került.

Közel került a halálhoz

1959-ben született, világéletében rajongott a művészetért, tanult festészetet, ő maga pedig tanított írást, később pedig a Bergeni Egyetemen tanult. Műveiben gyakran visszatér a halál témája, de ő maga is közel került hozzá hétéves korában egy súlyos baleset miatt.

Ez az élmény érthető módon jelentősen befolyásolta felnőttkori írói munkásságát.

Az egyetemen összehasonlító irodalmat tanult, később pedig irodalmi pályára lépett, és a norvég nyelv két írásmódjának egyikén, a nynorsk nyelven írt. Első regénye, a Raudt, svart (Vörös, fekete) 1983-ban jelent meg. 1994-ben mutatták be és adták ki első színdarabját, az Og aldri skal vi skiljast (És soha nem válunk el) címűt.

Ha olvasnál tőle, ezeket ne hagyd ki:

Trilógiája három kisprózában (Álmatlanság, Olav álma, Esti dal)

Két fiatal Asle és Alide sötét múlttal terhelt, mégis ártatlan szerelmének történetét mutatja be. A horrorba torkolló történet az égi és földi szerelem és a bűn örök összefonódása. Erős bibliai utalásokkal, a kopár tengerparti tájon játszódik, akárcsak Fosse szinte minden fikciós alkotása. Ezért a rendkívül drámai és feszesen kidolgozott műért Fosse megkapta az Északi Tanács 2015-ös irodalmi díját.

A másik név – Szeptológia I.

2015 óta dolgozott az 1250 oldalas Szeptológia című főművén. Az 1250 oldalas regény monológ formájában íródott, amelyben egy idős művész beszél önmagához, mint egy másik személyhez. A mű látszólag végtelenül, mondatszünetek nélkül halad előre, de formailag ismétlések, visszatérő témák és egy hét napból álló, rögzített időtartam tartják össze. Minden egyes része ugyanazzal a mondattal kezdődik és ugyanazzal az Istenhez intézett imával zárul.

(via)

Fosse regényeket, novellákat, verseket, gyermekkönyveket, esszéket és színdarabokat írt. Műveit több mint negyven nyelvre fordították le. Közel állt hozzá a zene, hegedült is, és tizenéves írói gyakorlatának nagy része abból állt, hogy saját dalszövegeket készített zenés darabokhoz.

Legyőzte a démonjait

Fosse sosem titkolta el, hogy ekkoriban alkoholproblémákkal küzdött, amely olyan méreteket öltött, hogy már a munkáját és a napi teendőit sem tudta elvégezni. sőt, többször kapott alkoholmérgezést is. 2012-ben azonban segítséget kért, és hamarosan harmadjára is megnősült, azóta fontos változásokat eszközölt ki az életében. Bárok helyett kávézókba kezdett járni, visszavonult a drámaírástól egy időre, a családjának és a regényírásnak szentelte magát és az idejét.

Jelenleg második feleségével az ausztriai Hainburg an der Donau városában él, bár vannak további otthonai Bergenben és Nyugat-Norvégiában is.

(via: 1,2, 3 )