Ő találta fel a vakok fehér botját

A fehér bot a vakok utcai közlekedésének közismert segédeszköze, de azt csak kevesen tudják, honnan származik és kinek a nevéhez köthető.

Fotó: Getty Images

A francia Guilly d’Herbemont grófnőtől származik az ötlet, aki Párizs utcáin sétálgatva többször megfigyelte a forgalomban bizonytalanul közlekedő vakok állandó veszélyeztetettségét. Az édesanyjával is beszélt az aggodalmáról, aki nem értett egyet az igyekezetével, és inkább irodalmi művek Braille rendszerű átírását javasolta a lányának, amely igen divatos volt akkoriban az úrihölgyeinek körében.

Fotó: Msslevoca/ Guilly d’Herbemont

Guilly azonban nem foglalkozott édeasanyjával, és tovább gondolkozott azon, miként lehetne segíteni a látássérültek közlekedésén, végül egy könnyen felismerhető eszköz kézben hordásának a gondolatát vetette fel. Így jutott a “fehérbot” ötletéhez, amelyet a járművek vezetői, és a gyalogosok is  felismerhetik és tudják, hogy közöttük vak ember közlekedik. Használata fokozatosan terjedt el Európában és csaknem az egész világon népszerűvé vált.

Nem szánalomra, hanem esélyegyenlőségre van szükségük

A gyengén látók, hatható segítséggel teljes életet tudnak élni, ehhez csupán elfogadásra, és esélyegyenlőségre van szükségük. Ma már egy megfelelő program segítségével ugyanúgy használ számítógépet a nem látó ember is, egyetemekre, főiskolákra járnak, tehetséges tanulók, profi szakemberek, anyák és édesapák.  Teljes emberek.

A WHO adatai szerint a világban 285 millió ember szenved látáskárosodott 39 millió a vakok, 246 millió a gyengén látók száma, ebből 19 millió gyermek látáskárosodott. A Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete szerint a  szembetegségek 90 százalékban a fejlődő országok lakóit sújtják, amely elsősorban a szegénység okozta vitaminhiánnyal, illetve a szemüveg és az orvosi ellátás hiányával magyarázható. Felmérések bizonyítják, hogy az emberek több mint 50 százalékának volna szüksége valamilyen látáskorrekcióra. 

Veszélyben a gyermekek

A VGYKE azt is írja a honlapján, hogy nagy hangsúlyt kell fektetni a gyermekkori vakságra, amelynek leggyakoribb oka hazánkban a koraszülöttek éretlenségéből eredő retinopátia (ROP). Ugyanakkor megfelelő szűréssel és kezeléssel a vakság megelőzhető. Magyarországon a koraszülött intenzív osztályokon a 32 hét előtt született, vagy az 1500 gramm súly alatt világra jött kisbabák szemészeti szűrése évek óta kötelező. Ennek ellenére mégis nagy számban fordul elő a gyermekkori vakság, amely lényegesen csökkenthető lenne egy országos szűrési rendszer működtetésével. A szűrés ugyanilyen fontosságú felnőtt korban is, hiszen számos olyan kórkép, betegég létezik, amely veszéllyel lehet a látátsunkra.