Közös nyilatkozatban kérték a Budapesti Operettszínház vezetésétől a társulat tagjai, hogy tisztázzák a sajtóban megjelent, a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft (KMTG) és Orbán János Dénes műveihez kapcsolódó kifizetéseket.
Mint írták, mélységes megdöbbenéssel értesültek az információkról, melyek szerint jelentős összegek kerültek kifizetésre Orbán János Dénes részére a KMTG által, melynek szintén ő maga a szakmai vezetője. Ráadásul ezek közül a művek közül több is szerepel a Budapesti Operettszínház repertoárján.
Érdemi reakciót vártak nyilatkozatukban, ahogyan hangsúlyozták azt is, hogy ezekről a juttatásokról nem volt tudomásuk, aggályaik pedig már régóta fennállnak a színház működésével kapcsolatban.
Budapesti Operettszínház (Forrás: Wikipédia: Derzsi Elekes Andor)
Reagált a főigazgató és a főzeneigazgató is
Kedden a Budapesti Operettszínház közösségi oldalán két nyilatkozat is megjelent a nyílt levélhez kapcsolódóan.
A főzeneigazgató elhatárolódik
„Tisztelt Társulat, kedves kollégák! Kérésetekre válaszolva kijelentem, hogy az etikátlan szerződésekről nem volt tudomásom, és természetesen én is Veletek együtt elhatárolódom tőlük” – írta rövid közleményében Pfeiffer Gyula főzeneigazgató.
A főigazgató összetartást kér
„Megértem a felháborodást, amelyet a nyílt leveletekben megfogalmaztok, ismételten kifejezem a partnerséget a közös gondolkodásban.
Azt írjátok, hogy a vezetés komoly energiákat fordított egyetlen külsős szerző százmilliós nagyságrendű projektjeire. Ez a megállapítás nem pontosan fedi a valóságot: ezeket a komoly energiákat nem én mozgósítottam ugyanis.
Magyarország kormánya a 2023-as évet a magyar operett évévé nyilvánította. Ezzel teret, lehetőséget nyitott új zenésszínházi művek, főleg új magyar operettek életre hívására, bemutatására. Somossy Károlyról új operettet írni többünk közös szándéka volt. Ez a szándék találkozott a kormányzati hajlandósággal, és ebben a közös szándékban talált egymásra a kulturális kormányzat és Orbán János Dénes.
A kezdeményezés sikerét az is bizonyítja, hogy Az Orfeum mágusa sikere eredményezte a források biztosítását további új művek életre hívásához.
Mindezekhez én a Budapesti Operettszínház képviseletében azzal kapcsolódhattam, hogy egy állami intézmény vezetőjeként a kormányzati kultúrpolitika végrehajtására vállalkoztam, megtiszteltetésnek és egyben természetesnek is véve, hogy ebben a mi színházunknak komoly szerep jut.
Már korábban is jeleztem nektek, és ezt most újólag is megerősítem: Orbán János Dénes darabjaira a költségeket sikeres pályázatokkal nyertük el. Ezeknek az összegeknek a felhasználása során azonban nem volt mozgásterem, ezek a források célhoz kötöttek voltak, azok átcsoportosítására, más társulati célokra fordítására lehetőségem nem volt.
Szeretném felhívni a figyelmeteket arra, hogy a sajtóban hűtlen kezelés miatt tett feljelentés az Orbán János Dénes és a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) között kötött szerződések nyomán született, melyek tartalmáról a Budapesti Operettszínháznak nem volt tudomása, azokra ráhatással nem bírt, s azokkal közösséget nem vállal.
Tudomásul veszem, hogy nyílt leveletekben kifejezitek az emberi és szakmai elhatárolódásotokat egyrészt Orbán János Dénestől, másrészt dr. Rózsás Pétertől. Megértettem, hogy ezt a kettős elhatárolódást várjátok tőlem is.
Álláspontom szerint különbséget kell tegyünk Orbán János művészi teljesítménye és az operettkultúráért kifejtett tevékenysége, valamint az általa más szervezettel kötött megkérdőjelezhető szerződései között. Az előbbiek kapcsán nincs miért, viszont az esetlegesen etikátlan, joggal megütközést keltő szerződéseitől természetesen éppúgy elhatárolódom, mint Ti.
Dr. Rózsás Péter ügyvezető igazgató színházban végzett munkájával kapcsolatban kifogás nem merült fel. A Budapesti Operettszínház főigazgatójaként, a munkáltatói jogok gyakorlójaként az intézményünkben végzett munkáját kell és lehet értékelnem.
Az Orbán János Dénes körül elhíresült ügy miatt valóban visszatetsző, hogy ő jelenleg mind a Budapesti Operettszínháznak, mind a KMTG-nek az ügyvezetője. Dr. Rózsás Péter először a Budapesti Operettszínháznál létesített munkaviszonyt, majd ezt követően lett a KMTG ügyvezetője is, amiről én csak utóbb szereztem tudomást.
Sajnálattal olvasom a nyílt levélben, hogy szerintetek a Budapesti Operettszínház vezetése elvesztette a társulat szakmai és emberi bizalmát. Ebbe a kijelentésbe én nem szeretnék beletörődni, és nem gondolom, hogy egy ilyen nehéz, embert próbáló helyzetben nekünk most egymás ellen kellene harcolnunk, már csak azért sem, mert tudom azt is, hogy a helyzetnek ez az eszkalációja nem minden munkatársunk kedve szerint való.
Megértem a benneteket kavargó érzéseket, kételyeket, és kérem, hogy ezekről folytassuk a párbeszédet, megőrizve azt az egymás iránti szolidaritást, amit az eddigi, közös sikereink alakítottak ki, melynek szellemében dolgozom a Budapesti Operettszínházért és társulatáért” – áll Kiss-B. Atilla főigazgató nyilatkozatában.
