Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Kicsinek, anyának otthon a helye?
Létrehozva: 2014. június 22. 00:55
Vajon rossz anya az, aki szeretne visszamenni dolgozni a gyermek hároméves kora előtt, ezért bölcsibe vagy bébiszitter kezeire adja a kicsit? A kérdés költői, ám a magyar társadalom elég határozott válasszal rendelkezik rá.
Nők Lapja Café: Kicsinek, anyának otthon a helye?
Nők Lapja Café: Kicsinek, anyának otthon a helye?
Vekerdy Tamás a következıképpen
fogalmazott: „Korábban úgy vélték, hogy a gyereknek az a legjobb, ha hároméves
koráig otthon van vele az anyja. Manapság ezt két-két és fél éves korra teszik, de csak
akkor, ha az anya nem érzi magát bezárva. Az ugyanis a legrosszabb a gyereknek.”
(http://orszaginfo.hu/csamcsog o/eloterben/3660-uj-megoldasok-a-kisgyerekek-ellatasara
ez ennél árnyaltabb
ismert pszichológusok is úgy fogalmaznak, hogy ha anyagi, érzelmi okokból az anyuka visszamenne dolgozni és a gyerek jó helyen van, biztosan tud kötődni a gondozójához semmi problémája nem lesz belőle... ellenben egy anyagi gondoktól vagy depressziótól frusztrált anyával nem jó otthon lennie a gyereknek
Onnan, hogy a Magyarországon elismert pszichológusok 100%-a azt mondja , hogy három éves korig a gyermeknek az anyja mellett a legjobb. Legalábbis annak , aki otthon megfelelő törődést és táplálékot kap. Kutathatják tőlem, hogy melyik gyerek okosabb, vagy butább, de ez alapvetően nem ezen múlik. Viszont nem is az elsődleges prioritás a gyermek életében.
A utolsó bekezdést nem a mostani helyzetről írtam hanem a régiről, mivel ő a mostanit hasonlította össze azzal, amit nyugger írt, mint röpke két hetes bölcsis tapasztalatát,ami meg gondolom nem a 2000től felfelé értendő, ha mint a neve mutatja tényleg nyugdíjas, bőven pár évtizeddel ezelőttiek. És szerintem tök felesleges lehazugozni meg ujjal mutogatni egymásra úgy hogy az akkori tapasztalat és az utóbbi idők tapasztalatai közt áll pár évtizednyi különbség időben, felfogásban, nevelési elvekben.
Azt a feljebb lévő bekezdésben egy szóval nem cáfoltam hogy mostanában ( jó, legyen mondjuk az utóbbi cirka 20 év ) másfelé, jobbfelé mentek el a dolgok. Egyre viszont nincs garancia: hogy az 5 gyerekre jutó gondozónő nem egy őskövület, régies elvekkel, mondjuk úgy hogy nem egy tyúkanyó féle, tehát mondjuk egy otthon agyontutujgatott gyerek fixen nem viseli jól a keményebb stílust. A többit az utolsó bekezdésből mostad ide ( létszám, kaja stb ), holott az egy teljesen más tészta....
honnan tudod, mi a gyerek igénye?
ahogy beidéztem, vannak olyan kutatások, melyek szerint kifejezetten előnyös, ha 2-3 éves korában közösségbe kerül
Szerintem a cikk nem kimondottan arról szól, hogy ez anya igénye. Hisz leírta, hogy látta a gyerek fején, hogy unja őt, és bandázni vágyik!
De ne is mondták, hogy áldozatot hoznak ezzel. Szerencsés helyzetben vannak, mert a gyermekük igénye találkozik az ő igényükkel. Pont ezért nem kell se nekik, se a gyereknek áldozatot hozni.
szrintem itt többen elismertük, hogy a mi igényünk
a cikk is erről szól
csakhogy -ahogya cikk is rámutat- az, ha anyuka olyan megoldást választ, ami neki jó, végső soron jó a gyereknek is, mertha börtönnek érezné a 3 év otthonlétzet, az az érzelmeiben, türelmében, odafigyelésében is súlyos nyomot hagyna
egyébként halkan megjegyzem, hogy lehet, hogy akik a gyerek igényeire hivatkoznak nagy hangon, egyszerűen szeretnek otthon lenni és babázni
ez nem baj! de ők is bevallhatnák, hogy ez nem áldozat, hanem nekik jó így
nekem se tisztem harangockát védeni, de minden bölocsiben így van, mert ez a szabály
egy gondozónőre max 5 gyerek jut, az étel a legjobb az összes gyerekintézmény közül, mert nem szállítják, hanem a bölcsiknek saját konyhájuk van, a minősége szigorúan szabályozott, sőt még be is tartják ellentétben a minta-menza bohózattal
épp azért írtam még tegnap, hogyaz, aki nem látott bölcsit közelről, ne kezdjen horror-történetekben, mert a legjbb gyerekintézmény Maon... az ovi, suli stb. a nyomába sem ér,m ezért nem azokból kell kiindulni és téves következutetést levonni, hogy az nem való pici nbabáknak..
Szerintem is gyorsan elszáll az a 3 év és a legfontosabb a gyerek életében.
Mint már írtam nekünk tök jó így, a gyerekem kiegyensúlyozott, boldog gyerek. Sok napot vagyunk a játszótéren (máshová is járunk, főleg tavasztól), és ott min. 30 gyerek van minden nap ha nem több. még nem érdekli őt más gyerek, az enyém ilyen.
Van aki így fogja fel van aki úgy. Senkit nem kell elítélni szerintem.
Van akinek úgy jó, hogy otthon marad minőségi időtöltéssel, és jól érzi magát a gyereke társaságában, és oda-vissza, van aki meg másképp érzi, és a gyereke is más típus.
Szerintem el lehet fogadni ezt is azt is.
Nekem így a jó, és imádom a fiammal minden percet, nagy a szerelem. Én úgy látom jónak és úgy érzem anyai szívvel hogy 3 évig itthon. A munkámat szeretem, de megvár, és várnak vissza.
Különbőzőek vagyunk, különböző felfogással. Van aki ezt el tudja fogadni van aki nem. Én simán. Én ilyen vagyok, más meg másmilyen.
Gyerekek is mások. Ezt is el kell fogadni. Szóval egyetértek amit írtál. :)
És sokszor a szülő húzza rá a gyerekre, hogy bölcsibe akar menni, mert bandázni vágyik. Akkor ebben most egyetértünk.
Sokszor meg szülők húzzák rá más gyerekére, hogy neveletlen, mert hisztitik.
Először leírod, hogy milyen jó a gyereknek, hogy bölcsibe jár, aztán kiderül, hogy ez valójában a te igényed. Csak jelzem, hogy pont erről beszéltünk eddig is.
De jó Neked, bárcsak én is így lehetnék majd itthon a kisfiammal.én is így érzek mint Te.
Te ezek szerint erre születtél.
Én nem. Ennek ellenére imádom a fiamat, de asszem már valahol a "lipóton" lennék, ha még mindig otthon kéne lenni vele full time-ban.
Anno fel se fogtam, milyen szerencses helyzetben vagyok a munkammal. Nem mondom, hogy megzakkantam volna nelkule, ez szerintem nem lenne igaz ram, viszont nagyon jo megoldasnak tunt, hogy az elso 3 evben is volt lehetosegem eleinte 2 havonta egy hetet, majd havonta 1 hetet dolgozni. Es olyankor anyu volt a fiammal.
Szerettem azt a munkat (nyelvvizsgaztatas ill. nyelvi szakertoskodes), de abszolute eltorpult a fiammal toltott ido vonzerejehez kepest. Szules elotti vezetomunkakorombe (bar azt is szerettem) semmikepp nem tudtam volna es nem is akartam volna anyukakent visszamenni, mert kompromisszumnak ereztem volna a gyerek rovasara.
Igy viszont tenyleg jol alakult, orommel alltam vissza a csatasorba havonta/2 havonta egy-egy hetre, de meg nagyobb orommel tettem le a lantot es mentem vissza full time anyukanak:-)
Nekunk meg ez jott be.
nem azt mondtam,hogy szeretne bölcsödébe járni. azt mondtam, sokszor a szülő húz rá bizonyos dolgokat a gyerekre. mint ismerős, akinek van egy hisztis, neveletlen gyereke, de ő megmagyarázza, hogy nem az, hanem indigó gyerek, azért ilyen.
??? Mivel??? Leírtam hogy egy időben egy dolgora koncentrálok. Nem pedig egyszerre háztartást vezetek, gyereket nevelek, godozok, játszok, plusz takaírtok, bevásárolok és még programokra is menjünk. Hát köszi. Én ehhez kevés vagyok.
Ezzel szinte már ellent mondtál saját magadnak:-)
Teljesen igazad van!
Hogy ez mekkora baromság volt! Egyik gyerek se szeretne bölcsődébe járni, csak megszokják, mert muszáj. Nyugodtan nézz utána a szakirodalomban. Gondolom, nem teszed, mrt kínos lenne.
Egy egy éves gyereknek nem kell ilyen módon nyitottnak lennie a külvilág felé. Én is ismerek olya gyereket, aki simán idegennel is hazamegy az oviból, és ő is egy évesen már bölcsibe járt. Ne gondold, hogy ez egy egészséges jelenség, mert nem az.
Na azért most nem mintha nyuggert akarnám védeni mert lila gőzöm sincs ki ő...
De amit te írsz az egy optimális eset, jó bölcsi, jó gondozónőkkel, jó minőségű étellel, plusz nem egy mimóza gyerkőccel a hátad mögött.
Azért ha bele-belenézel a sulis-ovis topikokba is, simán leszűrhető hogy nincs két egyforma bölcsi/ovi/suli, pedagógus, gyerekanyag. Persze mindenki a maga tapasztalataira tánaszkodik, de ez így durva általánosítás hogy minden bölcsi jó és minden gyereknek bölcsiben a helye. Mondom mindezt minden támadó szándék nélkül. Sajnos simán lehet belefutni terminátor jellegű óvónőbe és ez az belefutás mimóza lelkű gyerekkel párosulva minden csak nem szerencsés. És nem mindenhol van 2-3 bölcsi vagy 6-7 ovi hogy válogatni lehessen. Persze a muszáj nagy úr, ha a véletlen úgy hozza és szorít a kényszer még akár a terminátor jellemű gondozónő is jobb annál ha nincs mit enni mert kevés a pénz vagy az otthonhagyom a rácsos ágyban úgysem megy sehova opciónál...
Egyébként, azért ez az együnk egészségesen, meg foglalkozzunk minél többet a gyerekkel elv nem tuti hogy cirka 40 évvel ezelőtt is ennyire élt mint most, akkor lehetett akár pempőke is, sok gyerekes csoport is, meg tényleg hogy simán gyerekmegőrzésre játszottak nem annyira a fejlesztésre. Legalábbis anyám elmondása alapján ő a mai napig bánja hogy annak idején a bátyámat kénytelen volt beadni ( kb ez az időszak ) bölcsibe, mert az itteni bölcsire tényleg inkább az őrzés, poroszos elvek alapján rendtartás működött, semmint bármiféle fejlesztés és ez többet ártott lelkiekben is mint használt... De az a bölcsi csak egy pont volt az akkori térképen, lehet máshol már akkor is szupijó volt az egész, ki tudja...
igen, vannak eredmények pro és kontra... ebből nekem úgy tűnik, nagyjából mindegy, a lényeg, hogy acsaládnak jó legyen az adott megoldás
én se a kutatási eredmények ismeretében mentem vissza dolgozni, hanem mert nem akartam megzakkanni, nem akartam, hogy a férjemet csak heti 2 órát lássuk, hanem továbbra is egy család szerettünk volna maradni sok együtt töltött minőségi idővel
nekünk így volt jó, a gyerekek köszönik, jól vannak, mi is jól vagyunk
Én is gratulálok neked!!
"úgyse fogja beszopni senki."
Szép mondat egy pedagógustól. És még te szólod le más 3 éves gyerekét.
Még nincs unokád, de ha lesz akkor meglehet, hogy majd őt is beadja az okos, sikeres lányod a bölcsibe.
Kutatast, kutatasi eredmenyt tenyleg lehet talalni pro es kontra, de szerintem felesleges igazabol, hiszen nem ez alapjan fog donteni egy anyuka sem. Inkabb csak onigazolasra jok utolag.
Ettol fuggetlenul szoktam emliteni egyet, ami azert erdekes szamomra, mert ugyanattol az embertol szarmazik 20-30 ev tavlatabol.
Anno Steve Biddulph gyermekpszichologust kertek fel az angol bolcsodei rendszer kialakitasahoz tanacsadonak, aki akkor fiatal szakemberkent lelkesen tamogatta a bolcsode intezmenyenek otletet. Viszont a gyakorlat ugy tunik nem gyozte meg. Alapos szakemberkent szinkronvizsgalatokat es utokovetest is vegzett tobb evtizeden at, es ennek eredmenyekent szuletett meg a Raising Babies cimu konyve, amelyben bizony feheren-feketen leirja, hogy nem idealis eletkori szempontbol a bolcsode a kicsiknek. Sem ott lenni, sem a kesobbi hatasok szempontjabol. Leirja, elemzi a tobb evtizedes utankovetes es szinkronkovetes eredmenyeit, amelyekre a velemenyet alapozza. Nagyon oszinten es becsuletesen felvallalja a sajat tevedeset is a kezdeti lelkesedessel kapcsolatban, ezert is hiteles tobbek kozott szamomra. No meg azert is, mert a konyv mondanivaloja egyertelmuen rezonal az en bolcsodei kozegben megszerzett tapasztalataimmal, amit mar korabban is emlitettem.