Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Búcsú a KUTYÁtól
2011-08-07 13:071.
Létrehozva: 2011. augusztus 7. 13:07
Ha megöregszem, erőm elfogy,
Fájdalom ébreszt álmomból
Tedd meg, amit meg kell tenni,
E csatában már nem győzhetünk,
Te bánkódni fogsz, én megértelek, de
Ne hagyd, hogy a fájdalom megtörjön,
Mert ez a nap több, mint a más napok,
Szereteted, barátságod kiállja a próbát,
Hisz oly sok boldog évünk volt,
A jövőben félelemnek nincs helye, tudom,
Nem akarod, hogy szenvedjek, hát
Ha eljő az idő, engedj utamra,
Idővel belátod: jót teszel velem,
Bár többé nem ugrálhatlak körül,
Fájdalomtól, szenvedéstől megkímélsz,
Ne fájlald, hogy épp neked
Kellett erről döntened
Társad voltam, s társam voltál,
Töröld hát le a könnyeket.
Fájdalom ébreszt álmomból
Tedd meg, amit meg kell tenni,
E csatában már nem győzhetünk,
Te bánkódni fogsz, én megértelek, de
Ne hagyd, hogy a fájdalom megtörjön,
Mert ez a nap több, mint a más napok,
Szereteted, barátságod kiállja a próbát,
Hisz oly sok boldog évünk volt,
A jövőben félelemnek nincs helye, tudom,
Nem akarod, hogy szenvedjek, hát
Ha eljő az idő, engedj utamra,
Idővel belátod: jót teszel velem,
Bár többé nem ugrálhatlak körül,
Fájdalomtól, szenvedéstől megkímélsz,
Ne fájlald, hogy épp neked
Kellett erről döntened
Társad voltam, s társam voltál,
Töröld hát le a könnyeket.
A nevelt lányom kutyáját szeptember huszonnyolcadikán kellett elaltatni. Az unokám állatorvosi rendelöben dolgozik, ott pár héttel azelött megoperálták, de az csak elodázta a megváltoztathatatlant....
Bocsanat a smyilekert
Sziasztok, Čn most ŕllok a nehčz döntčs elött, čs a szivem megszakad, nem tudom mi segithetne talan ha beszelhetnek hasonlo emberekkel akik ateltek 😥😥😥😥
latod megint egyetertunk;-) jol vagytok cica?
Én ugyanezt érzem....
imadni v aloak, rengeteg szeretetet kapunk toluk es nagyon tud fajni az elvalas. szamomra egy kutya elvesztese mindig nagyobb fajdalom mint egy ember tavozasa az elok kozul, nagyon keves kivetel van olyankor egyforma a fajdalom de a kutya elvesztese szamomra sokkal tragikusabb.
mi hoztuk létre őket, tőlünk függnek, játsszuk a teremtőt, aztán ha itthagynak minket összeesünk a fájdalomtól.
ember nélkül nem lennének, de nélkülük az emberiség gyarlóbb lenne
nagyon szép. pár percre segített....
Szia!
Remélem, már megnyugodtál kicsit, gondoltam Rád az elmúlt napokban, vigyázz magadra, és szeretgesd a másik kutyidat, hiszen ő sem tudja mi történt.
Kedves Amarynda!
Szívből köszönöm a gyönyörű sorokat! Igazán megérintett!
Nagyon nagyon sajnalom, fogadd reszvetemet.
A mienk 17 eves volt es lealltak a szervei, fajdalmai voltak. Az utolso napon mar ugy kellett beemelni a kocsiba amikor vittuk az orvoshoz. A karunkban aludt el, a mi simogatasunkat erezte utoljara. Bekeben koltozott el.
Hidd el jol dontottel,igaz a vers hogy megtetted azt a lepest ami bizonyitotta az onzetlensegedet es az iranta erzett szeretetedet.
O mar boldog es nyugodt, letekint rad a szivarvanyhid tuloldalarol es meglatogat almodban, hogy letorolje a konnyeidet.
Nyugodj meg es gyaszold ot ugy ahogy a szived diktalja, sirasd meg nyugodtan, hiszen az eletetek hosszu ideig osszefonodva haladt az uton.
Torodj sokat a hatramaradott kis tarsaval, hiszen o is gyaszolja az eltavozottat, egyutt konnyebb lesz mindkettotoknek.
udv Amarynda
Köszönöm Mndenkinek!
Ánika ma került végső helyére. Sajnos én nem lehettem ott. Alchri barátnőm segítségével ITT búcsúzom el tőle. Ha van egy pici időtök, kérlek, nézzétek meg! Nagyon hiányzik!
Én sem bírtam könnyek nélkül elolvasni.
Aki átélte, tudja miről beszélünk... Én 3 éve veszítettem el a kutyám. Én hoztam meg a döntést. Két hétig éltem vele úgy, hogy számoltam vissza a napokat. Életem legborzasztóbb két hete volt, míg élek nem felejtem el. Tudom, hogy jól döntöttem, de azt hiszem az ember sosem bocsájtja meg magának teljesen...
Rá egy évre a párom kutyája lett daganatos, én vittem el az orvoshoz, ott voltam vele végig, simogattam, míg el nem ment. Nem tápláltam érzelmeket ahhoz a kutyához (ezért vittem én el), de az egészet végigbőgtem. Mindenki együttérzően engem nézett a rendelőben...
Nekünk két pulit kellett elaltatni, az egyik 13,5 fél évig élt, majd ment utána a párja, kb. 8 hónappal élte túl, ő is rákos lett.
Akkor én is azt mondtam amit te, hogy soha többet nem lesz kutyám.
3 hónapig bírtam, akkor azt mondtam a férjemnek, ha rövidesen nem kapok egy kiskutyát beleőrülük.
Addig kerestem, kutattam, amíg megtaláltam a komondort, aki csak ránk várt.
Amikor először jött ki hozzánk az állatorvos beadni neki a szurikat, azt mondta, "nem hittem volna, hogy új kutyájuk lesz" mert tudta, hogy a pulik családtagok voltak, és soha-de soha nem pótolhatja őket senki. Ez így is van. Ők maradtak a PULIK.
Viszont a mostani kutyánk - egy nagy lakli komondor - bár a pulikat nem pótolja, de annyi szeretet kap, és ad, ami kell nekünk az életbenmaradáshoz.
Akinek soha nem volt kutyája, az nem tudja elképzelni, hogy itt most mi miről beszélünk.
Ezek itt nem virtuális könnyek, hidd el, igaziak.
Tinuskám biztos szívesen játszik most odefenn fele.
A vers nagyon szép.
Nekem sem lett új kutyám, pedig Brúni már több, mint egy éve meghalt. Mikor az állatorvos beadta neki az altatóinjekciót, szép lassan szenderült utolsó álmába szegénykém. Fogalmam nincs milyen jeleket adottki, hisz semmit nem lehetett hallani, de a környék összes kutyája vonítani kezdett, ami jó hosszú ideig eltartott. Azt hittem, a szívem megszakad.
Neki megváltás volt a kegyes halál, mert az utolsó időkben sokat szenvedett már.
Nagyon jó és hűséges kutyánk volt, nyugodjon békében.
Igen, elmúlik. Persze. Az előző KUTYÁM, így nagybetűkkel, mert Ő volt a nagybetűs KUTYA az életemben, 15 évig élet, Őt is el kellett altatni. Akkor már meg volt a mostani kan kutyám, és amikor elaltatta az állatorvos, akkor mondta, hogy az egyetlen gyógyszer erre egy kiskutya. Hiába volt ott a másik, azt mondta, egy új kiskutya. Így került hozzám Ánizs. De most nem lesz új kutya! Se most, se máskor!
És igen, az utolsó órák és azok a percek. Szörnyű!
Ez szomorú! Most eszembe jutott az én egyetlen kutyusom. Ő is 14 éves múlt, amikor szintén el kellett altatni. Az elaltatás előtti utolsó órák voltak a legnehezebbek, és amikor elindultunk az orvoshoz, és ott azok a percek. Nekem azóta nem volt kutyám, és nem is lesz. Nekem ő volt a KUTYÁM.
Neki is a lábai voltak már nagyon gyengék, alig tudott menni, ráadásul a második emeleten lakunk, és nem volt pici kutya (szakállas collie).
De ez a gyász is elmúlik, és csak a szép emlékek maradnak meg!
Fogadd részvétem, el tudom képzelni mit érzel. A virtuális sirkert tényleg segit....Anyukám puliját másfél éve kellett elaltatni, nincs nap, hogy ne jutna eszembe. Az én kis tibetim 11 éves lesz decemberben.....rettegek.
A te kutyusod mennyi idős volt?
Sherpa nehéz dolog. Azt nem tanácsolhatom ami nálunk "bevált" mert ott marad a másik szeretett kutyád (elpakoltunk mindent ami rá emlékeztetett). Foglalkozz sokat a másik kutyussal, bánkódjatok együtt és sétáljatok nagyokat amikor lehet ebben a fura nyárban. Hónapok múlva enyhül majd, de addig valahogy ki kell bírni.
Vigaszt kívánok neked !
Fogadd részvétemet!
Mi is tavaly altattuk el kutyusunkat, neki is lebénult a két hátsó lába.
Sajnálom.:((
A mi kutyánkat is el kellett altatni. Már öreg volt, és sokszor nem bírt felállni. Jobb neki már a más világon.
Fura dolog ez, nekem két kutyámnál kellett ezt az utolsó döntést meghozni, s még mindig könnyes lesz a szemem ha rágondolok.
De ahogy a nyitó hozzászólásban is van, nekik úgy volt könnyebb már.
Szívemből szólsz. Nekünk is búcsúzni kell Brendától a berni pásztor lánykától, pedig csak 7 éves, de a héten diagnosztizálták nála a csontrákot, ami áttétes. A lányom a gazdája, aki 18 nap múlva indul az Óperencián túlra tanulni, csak abban bízunk, hogy kitartanak addig egymás mellett.
Kitől búcsúzol?