Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Mi a mérték?
Van köztünk egy régi vita a férjemmel, a témája pedig az alkohol.
Az előzményekről annyit, hogy ő olyan családból származik, ahol a férfiak rendszeresen fogyasztanak alkoholt. Normális, kulturált emberek, nagyra is becsülöm őket, nem alkoholistákról beszélünk. Ezzel szemben az én mindkét szülőm alkoholista volt, de durván. Innen fogva a témával kapcsolatban ő elfogadóbb, én érzékenyebb vagyok. Nincs totál elutasítás, de ritkán iszom, akkor is keveset. A férjem már gyakrabban és ezt baromira rosszul viselem. Ha szólok, akkor nem vagyok hiteles számára, merthát ugye én nem látok reálisan a témában... szerinte.
Szóval szívesen látnék reálisan, ha van olyan, aki erről tud/akar/mer beszélni. Tegyünk fel két esetet és lássuk, hogy ez kinek oké és kinek nem?
1. Heti szinten hány otthoni sörözés fér bele és milyen mennyiségben?
2. Mondjuk egy nyaralás alkalmával (legyen 7 nap) mennyi alkohol fér bele?
Néhány megjegyzés: Tényleg csak érdeklődöm, tehát nem célom/nem várom/nem szeretném az otthoni feszültséget itt megoldani. Azt is tudom, hogy az alkoholtűrő képessége és az alkohol által kiváltott hatás mindenkinél más.
Hát erre próbáltam rámutatni én is. Nem sok sikerrel.
Hogy az alkohol nem az ördögtől való, ameddig valaki nem lépi túl a mértéket. Lásd, topik címe... Csak egyike az élet kellemes dolgainak. Mint a töltött káposzta. Vagy az éjszakai fürdőzés. A hegymászás. A társasági élet. A kanasztapartik. A netezés.
Ezek nélkül simán lehetne élni, de minek?
Nem igazán tudok elképzelni egy vasárnapi ebédet, csak vizeskancsóval az asztalon.
És igen, mi is napi szinten iszunk, ami nem azt jelenti, hogy minden nap!
Hanem azt, hogy amikor decemberben este hazaérek összefagyva, és azt mondom, de jól esne egy pohár forralt bor, nem gondolkodom azon, hogy vajon a tegnap este is ittam-e? És ha igen, akkor ma nem kellene, mert az már alkoholizmus.
"...szerintem nagyon sok muszáj van az életünkben, ami nélkül nem érezzük teljesnek a napot. Szerintem nem gáz, ha valaki egy pohár vörösborral érzi teljesnek a hetét, mint ahogy az sem, ha napi egy kávéval. Mindkettő drog, de sztem ebben a mennyiségben ártalmatlan. Miért kéne mindenről lemondani, ami akár muszájjá is válhat, ha nem növeljük a mennyiséget? Az van, hogy most élünk, és én is úgy vagyok vele, ahogy idősebb leszek, hogy annyi mindenről le kell mondani... az élet apró örömeiről nem is akarok. Nekem a muszájhoz tartozik az is, hogy olvassak rendszeresen szépirodalmat. Akkor az most gáz? Nem hinném. És nyilván vagyok annyira intelligens, hogy alkohol vagy egyéb szenvedélybetegséggé válni tudó dologban meg odafigyeljek magamra. Ha akarok. Márpedig akarok. :) Igazából bármilyen szenvedély betegséggé tud válni, ha túlzásba viszik. Egy pontig viszont kifejezetten kell az embernek. Szenvedély a szerelem, a szexualitás, az evés, az olvasás... egy mértékig jó szenvedély. Egy határon túl káros. "
Szó szerint egyetértek.
Így is iszunk. Élvezetből, azért, mert finom, nem azért, mert bódít. Sosem voltam részeg, sőt a párom is csak egyszer csiccsentett be tiniként. De igenis, a deci vörösbor a finom ebédhez, a likőr vagy koktél a balatoni estékhez, vagy a jéghideg sör a vasárnapi sütögetéshez nekünk hozzá tartozik.
Azaz napi rendszerességgel iszunk, tulképp mondhatni. Mégis vicc lenne ezt függőségnek nevezni. Az persze tény, hogy nincs rossz tapasztalatunk alkoholizmussal a családban, szóval helyén kezeljük a dolgokat.
Számomra pont az nem derült ki, hogy pontosan mennyit is iszik a topicindító párja, mert az a lényeg, nem az, hogy hányszor. Évente egyszer hányós részegre inni magát sokkal rosszabb, mint napi egy pohár bor. De kinek mi...
Nekem a napi egy sor, vagy napi mas alkohol fogyasztas nem ferne bele a kapcsolatomba. Csak az alkalomszeru.
Nyaralas ilyenforman nem kulonbozik. Nem inni megyunk, hanem pihenni.
Egyik észlény osztja az igét a másiknak.
Létezik az 'ilyent' szó, sőt, hogy tágítsam az agyad: még az 'olyant' is létezik. Hmmm.
ez az egyik tema - a drog a masik - , ami annyira taszit, hogy nem foglalkozom velük. vannak remek addiktologusok, pszichiaterek, szocialpedagogusok, majd segitenek ök.
en - de ez itt most NEM szakvelemeny, hanem szigoruan magan! - a kezebe nyomnek egy irast valamelyik elismert addiktologustol.
es ha zavarna a mindennapi eletben - engem zavarna - , valasztas ele allitanam. vagy a csaladja, vagy a napi alkohol. es szivbaj nelkül közölnem vele, hoyg epp azert szamit, amit mondasz, mert tudod, milyen es NEM AKAROD az eletedben.
ebben a kerdesben egyaltalan nem lennek szivbajos, nagyon hatarozottan kitartanek mellette es NEM kötnek kömpromisszumot. ünnepkor mertekben megegyezve OK, egyebkent NEM.
mert - te tudod a legjobban - egy alkoholistaval nem lehet együtt elni.
Tudod az a vicc, hogy itt most ahogy beszélgetünk róla, tök negatív kép alakul ki szegényről.
Senkinek nem tudnám megmagyarázni, hogy bocs, sörözik a férjem és ez nekem sok(k). Simán hülyének néznének, a gyerekekről már nem szólva.
Szerintem is, olvastam is már utána.
Azt nem tudom - neked hátha van tapasztalatod - hogy ezt hogyan lehet számára is világossá tenni?
Hát én lehet elküldeném kínomban:) legalább tele lenne mindkét keze, nem tudna inni:D
nem tudom, hanem csinálni vmit, nem szeret barkácsolni, olvasni? gyrekek nem rohanják meg? (avval is televan mindkét keze..) vagy csak odabújni, téged ölelgessen ne a piát:D vagy kocsikázós neki kelljen boltbamenni, akkor se ihat:)
de nem látok bele a családotokba. ha lazulni kell, így a hétköznapikban is, az nekem már a baj van kategória... de mindannyian mások vagyunk.
talán olyan okosabbat tudna ám mondani, akinél volt hasonló, és túllettek rajta, ismét közös nevezőre jutottak mikor mennyit kérdésben.
tökmindegy, kulturaltan iszik-e vagy diszno modra, hanyos-reszegen. ha mindennap iszik, mert szükseges ahhoz, hogy "lazitson" vagy jol erezze magat, akkor az orvosi szempontbol függöseg, TEHAT orvosi szempontbol alkoholizmus.
"... csssss" a jéhideg doboz sör.
Ha nem tudod kinyitni, hát nyiss egy párás üveggel, az is szépen szisszen a kánikulában!
Vivát jéghideg sör!
Én napi 1-2-t iszom este, és nem vagyok deviáns. Imádom.
Z.
Tudod az a gond, hogy ő még ezt a mennyiséget elfogadhatónak tartja. Nem mindig és vannak ígéretek, de alapvetően érzem, hogy ez a baj.
Elfoglaltságot meg nem lehet erre kitalálni. Hazaér, utána küldjem mosogatni?
no,c sak közben mennem kellett nekem is...
szóval szeritnem kéne elfoglaltság... pláne ahgy írod, régen nem sörözött,e nnyit csak úgy. valami biztosan változtatta, ezekszerint neked nem annyira tetsző irányba. persze midnenki változik, de egy kapcsoaltban együtt kell változni valamenynire. én az okokat deríteném ki.
bár ugye az lejött éns e vagyok nagy piás:) nekem fua ha valaki azért iszik, emrt nehéz napja volt, és nem kiünti a nehéz napját otthon inkább, hogy megosszák egymással, aztán jónap elgyen belőle.
akkor a figyelmetlenül olvastam
na ezekből nekem max a szülinap indok.. atöbbi terelés...
Mondjuk a házasságunk/kapcsolatunk elején nem ennyit ivott.
Mondjuk épp elég az is, hogy ittas, ha nem is részeg.
Ha az eddigiekből azt szűrted le, hogy azért iszik, hogy elviselje a hárpia természetem, akkor gratulálok.
Részben válaszoltam, csak nem neked címezve. Aztán meg nem voltunk otthon.
Beszélgettünk, sokszor. Mint írtam általános ok az ivásra nincs, max. annyi, hogy jólesik, ellazít, stb. Ezzel még ugye nem is lenne gond, ha ez keretek között maradna. Aztán vannak az alkalmi okok, ma meleg van, ma nehéz nap, most szülinap, most csak úgy. De nem is lehet állandóan kérdezni, nyilván nem állok neki minden alkalommal, hogy ma drágám épp miért sörözöl?
Ja, így van....én is csodálkozom, hogy egy doboz sör után 3 doboznyit pisilek ki.
Nézdd, én szeretem a sört, te valószínűleg nem. Viszont én is faksznis vagyok a sörmárkákat illetően.
Itthon nem szeretek sörözni, ha iszom akkor kb. dl vörösbor. Ha olyanom van szinte minden nap. Terápiás céllal is . A jó vörösbor kis mértékben fogyasztva gyógyszer.
Ha társaságban vagyok, akkor sörözünk, de nekem általában egy üveg bőven elég, nem is kívánok többet.
Nyaraláskor egy jó kis berúgás belefér, akkor jöhet a tömény, és a másnapi iszonyatos fejfájás ami után mindig megígérem magamnak, hogy többet nem iszom ennyit...
Nem nagyon bírom a piát 2-3 töménytől másnap egésznap beteg vagyok...:)))
Nem baj, ha nem értelek?
"valahogy az ivás kultúrájához nekem a jó étel, finom bor, a sörhöz meg a sramli tartozik:) "
Lehet azért mert nem tudom, mi a "sramli".
Hiszen én ugyanazt írtam. Egy finom ünnepi vacsorához, vasárnapi ebédhez, kerti sütögetéshez hozzátartozik a finom ital is. És nem az alkoholtartalma miatt.
Na de a hideg sör remek szomjoltó is, az én felfogásomban.
Próbáltam;) voltam én bohó fiatal:D csak rájöttem semmire se jó. meg félitersok... meg inkább sportolok a mindennapokban:) igaz ismerek sportolót, akinek belefért ez napi szinten... de csk míg huszonévei elején.. valahogy az ivás kultúrájához nekem a jó étel, finom bor, a sörhöz meg a sramli tartozik:) az mind jó. Itthon meg nem tartunk piát.
kólát se nagyon energiaitalt is csak néha a férjem;)
Ritka szimpatikus (stílus) nyitó
Én annyi alkoholfogyasztót láttam az egyetemen, hogy semmin nem tudok meglepődni. Ez természetesen egész más képet mutat, ha családról van szó.
Nos, ha a két feltett kérdésre kell válaszolnom, akkor az ilyen:
1. Hetente egy alkalommal, max. 2 doboz sör. Tetszés szerint variálható a heti két alkalommal 1-1 doboz/korsó sörrel. Nálunk ezzel probléma nincs is, a másik félnek pont ennyi az igénye.
2. Ad libitum. Nyaralás nálam olyan, hogy ott abszolút szabadság érvényesül, mindenki ott engedi ki az addig felgyülemlett gőzt, letesszük a terhet egy pillanatra, lazítunk, mindenki szabad. Megjegyzem az ad libitum nem érvényesül (bár részemről mehetne.. ), mert nincs rá igény. Esténkénti iszogatás kellemes társasággal, sütögetéssel, zenehallgatással, meccsnézéssel, hülyéskedéssel, tollassal... Abszolút belefér.
Ordenáré iszákosokat nem tűrök meg magam mellett, az egyetem óta már nincsenek is ilyenek a közelemben.
Ezt az alkohol-hozzáállást ismered egy ideje. Miért évek után házasság után lett égető gond? Nem részeg, csak iszik? Mennyi a sör? Egy doboz sör naponta nem sok, ha nem kényszerítő és nem függ tőle nagyon. De egy hárpiaként működő feleség (NEEEEM BIIIROM elviselllllnnniiii a piaaaa minden napot, megmondtam 1000x hogy a szüleim ittak, a gyerekkorom nehéz volt és te ezt hozod fel bennem és blllllablllablllla- ez 1 helyett nekem + 2 konyakkal is nehezen lenne viselhető.)
Vedd sorba inkább: te nagyon patenten kiváló vagy? Példaképe mindenkinek és feddhetetlen minden pillanatban? Nemigen. A saját javításod többet érne, mint a lecke másnak.
(nem érti mert náluk a kóla és az energiaital fogy napi literszámba)
szerintem semmi baj nincs egy doboz hideg sörrel a fárasztó nap után.
Há' me' nem próbáltad!
Ásványvíz is van a hűtőben, de a sör az igazi!
Megiszom egyedül is, nem sérül az erkölcsi érzékem tőle. Nem érzem másnak, mintha egy pohár jéghideg colát innék meg. Igen, tudom, a cola is a sátántól való. Akkor viszont már mindegy.
De a legtöbbször egyszerre érünk haza a párommal, és akkor a pillanat csúcsa ebben a melegben, amikor, úgy ccsss...kinyitja a jéghideg sörösdobozt. Amit a mai napig képtelen vagyok kinyitni.
alkohol a melegben na ezt pláne nem értem
ha egyedül iszod meg pláne. azts e értem minek csak úgy otthon sört tartani?
de ez a kinek a papa esete... te meg azt nem érted, mit nem értek:) hát mások a szokások:)
Ezt nem értem, Pöttöm.
"a hétköznapokvban csak úgy igyunk a semmiért, ... na ezt ellenzem."
Hát ha hazamegyek a melóból, és a hőmérő mutat 35 fokot, na nem csak úgy a semmiért iszom egy sört, hanem mert kurvára jólesik.
1. Nem iszunk sört, így ez kizárva. Heti, de havi szinten sem iszunk. Sőt, a férjem január óta nem ivott egy cseppet sem. Én néha a vasárnapi ebéd előtt Bailey'st iszom icipici mértékben, de csak anyuval, meg a nagymamámmal együtt.
2. Nyaraláson sem iszunk. Régen volt, hogy koktélt ittam, de egy jó ideje a "virgin" változatot választom.
Had ne mondjam, hogy férjem apja alkesz, az enyém is. Az övé a verős típus, az enyém a csöndesen elmélkedős. Apu testvére is alkesz, de ő folyamatosan iszik, viszont ő - ha nagyon sok van már benne - szidja saját magát, ahogy az ő alkoholista apjuk tette vele. Ez a nagypapi is a szíjjal verős státuszban nyomta. Anyai nagypapámnak is volt alkesz időszaka, de őt a barátok vitték, hogy "bulizzanak". Ls van még valaki, aki családi nyomásra mondott le az italról orvosi segítséggel. Alkesz családfa, a legtutibb pszichológiai disszertáció alapja lehetett volna. :D
Nézd, a mi társasági körünkben akad alkoholista is, antialkoholista is. Egyiket sem hívnám meg hozzánk egy kerti partyra, pld. Az alkoholista azért kötekedik, mert az alkoholtól már nem tud normálisan viselkedni, az antialkoholista azért, mert zavarja a két koktél utáni kissé lazább hangulat. Mindkettő tönkreteszi a társaságot. De van középút is!
Mi szeretünk inni. Nem az alkohol hatása miatt, hanem mert vannak finom italok, amik pont úgy hozzátartoznak az életünkhöz, mint a finom ételek. Enni is szeretünk.
Nyáron, esténként, kiülünk a teraszra egy pohár jéghideg sörrel, beszélgetünk, élvezzük a nyári estét. Néha csak mi vagyunk, néha baráti körben tesszük ezt. Télen forralt bort kortyolgatunk a sült tök és a sült gesztenye mellé.
Hét végén, ameddig készül a vasárnapi kaja, belefér egy-egy egzótikus koktél. Az ebédhez bor jár, kivéve ha halat eszünk. Mert akkor a sör a nyerő. A desszerthez szeretjük a finom konyakot. Vagy a portói bort.
Szerinted alkoholisták vagyunk? Szerintem nem! Csak szeretjük a jót.
A második kérdésedre nem is merek válaszolni. Húsz éve nyaralunk a hegyekben egy remek bérelt házikóban. Hegyet mászunk, gombát szedünk, túrázunk. Aztán este főzünk, eszünk, játszunk, politizálunk, filozófálunk, és iszunk. Beszélgetünk és iddogálunk. Jóval többet, mint odahaza. És jól érezzük magunkat. Néha énekelünk is .
:) de bizonyos mértékig a fórumozás is függés, szóval elköszönök mára... :) ;)
(ui. ha megtanulsz bort készíteni, és finom, hívjál meg! nálam vérszegénység elleni orvosi javallat a vörösbor... mértékkel (vödör...) :D )
nem olvastál figyelmesen. nem vagyok a teljes absztinencia híve. csak a hétköznapokvban csak úgy igyunk a semmiért, ... na ezt ellenzem.
ha lenne elég szőlőm, simán csinálnék bort mint nagyfaterom:) ha már megtanultam hogy kell:)
... eleve az van, mint velem, hogy nem is tudsz vezetni, és nincs is jogsid, szóval eleve nem fogsz vezetni akkor sem, ha nem ittál három cent páleszt... :)))...
Eleve az van. :o) Nincs jogsim és nem iszom szeszt.
ha viszont ittál három cent páleszt, akkor hívsz taxit... :) vagy eleve az van, mint velem, hogy nem is tudsz vezetni, és nincs is jogsid, szóval eleve nem fogsz vezetni akkor sem, ha nem ittál három cent páleszt... :)))
Na jól van, csak kötözködtem ám...
Az itt a gond szerintem, hogy a férjem még mindig azt gondolja, hogy az a kulturált alkoholfogyasztás szintje, amit ő tesz. Nála ehhez van családi minta is, mint ahogy arra is, hogy a családja nőtagjai ezt elfogadják.
Ezért is kérdeztem azt, amit.
Trivial: semmi extra tragédia nincs az életében/életünkben, ami ezt magyarázná. Ő se tud, mindig csak az adott alkalom ivására van ok, hol ez, hol az.
trivial.. azért az olvasástól igen kevéssé hány valaki végül a fikuszba.. hogy egy másik itt hszelő hasonlatáva éljek... az lakohol az tompít... ok és ha valaki jó iszom hétköznap is, emrt épp ilyenem van.. de pl kéne menni mert baj,v an,s tb? és nemt udsz, emrt piás vagy? .... vagy mész, de lemeszel a rendőr, egy iylen hüyleségen be bír dőlni egy csomó dolog...
persze ha midnennap megeszünk egy szelet ttortát si adunk több esélyt pl hogy cukorbetegek legyünk... nem is szoktott mindennap sütit enni az emebr.. az alkoholllal miért kéne elnézőbbnek lenni? meg (mondom saját borunk volt!!) az hol kultúrált alkoholfogyasztás, hogy azért iszom mert megtehetem és nincs más dolgom???
egyáltalán már maga az nem kultúrált, ha bespivvelünk egy héten többször. italt az alkoholtartalmáért inni, és enm az italért...
3-4 sör egyszerre... hát az másfél két liter... leülnél ennyi vizet egyben meginni egy este? egy nap alatt iszod meg uyge?...
nem uyganaz...
az nem érv, hogy bármitől elhet szenvedélybeteg valaki, akkor akár ighat is. hát pont azért nem kéne ezt sem, nem?
Elmondtam és nincs változás. Nekem kéne lépnem, de ugyebár szeretem, szeretik a gyerekek és azért így nem olyan könnyű.
Ebben pont az a csapda, hogy nem az elviselhetetlen szintű piálásról van szó, akkor nyilván könnyebb lenne.
Mivel az egymás közti megbeszélésen-próbálkozáson már túl vagytok (ha jól értettem), megpróbálhatsz külső segítséget keresni. Pszichológus-lelkisegítő-nemtudoménmi... én nem vagyok egyik sem, ennél én sajnos nem tudok többet segíteni.
Hátha ez vezet némi változáshoz. Persze ehhez a férjed hajlandósága is szükséges.
Ez így ok. De amikor két ember házasságban él, akkor ahhoz, hogy ez a kapcsolat fennmaradjon vannak dolgok, amiben egyet kell érteni. Az úgy nem megy, hogy én iszok, te meg viseld el és passz.
nem tudsz vmi hobbit cserébe? elfoglaltságot, hogy lehetősége se legyen? aztn ő maga vehesse észre, hogy csak úgy, emrt lehet, attól még nem kell inni...? mit mond miért issza meg a hétköznapokban? unaloműzőnek? miért? erről beszéltetek? vagy kell a lightos bódulat?
azért nem mondok véleményt a témában, mert sok -egymásnak nagyon ellentmondó m hatás ért már e téren.... volt ismerősöm, akit a pia mentett meg az öngyilkosságtól, aztán kilábalt belőle. Olyan is volt, aki viszont éppen amiatt lett az. Tanultam addiktológiát is (továbbképzés, vagyis amatőr, tanfolyami szinten), az ott hallott irányelvek szerint meg gyakorlatilag egész Magyarország alkoholista az absztinenseken kívül. :) Vagyis az absztinens is lehet az, de úgy van, hogy MÁR az... :)
de a "muszáj"-ra akartam írni: szerintem nagyon sok muszáj van az életünkben, ami nélkül nem érezzük teljesnek a napot. Szerintem nem gáz, ha valaki egy pohár vörösborral érzi teljesnek a hetét, mint ahogy az sem, ha napi egy kávéval. Mindkettő drog, de sztem ebben a mennyiségben ártalmatlan. Miért kéne mindenről lemondani, ami akár muszájjá is válhat, ha nem növeljük a mennyiséget? Az van, hogy most élünk, és én is úgy vagyok vele, ahogy idősebb leszek, hogy annyi mindenről le kell mondani... az élet apró örömeiről nem is akarok. Nekem a muszájhoz tartozik az is, hogy olvassak rendszeresen szépirodalmat. Akkor az most gáz? Nem hinném. És nyilván vagyok annyira intelligens, hogy alkohol vagy egyéb szenvedélybetegséggé válni tudó dologban meg odafigyeljek magamra. Ha akarok. Márpedig akarok. :) Igazából bármilyen szenvedély betegséggé tud válni, ha túlzásba viszik. Egy pontig viszont kifejezetten kell az embernek. Szenvedély a szerelem, a szexualitás, az evés, az olvasás... egy mértékig jó szenvedély. Egy határon túl káros.
Na igen. De mit tudsz olyankor tenni, amikor látod magatokat a lejtőn?
Látom, hogy rá fogunk menni, ha nem változik valami és irgalmatlanul sajnálom.
igen. a rendszeresen inni, sokan csak legyintenek, de az bizony ivás, mert muszáj... ez a midnennap megiszom egy két sört, uygan az semmi, hozzátartozik... mihez????
ez olyna, mintha aki nem szív el legalább napi egy dobozzal azt modaná, de énc sak féldobozzal szívok egy nap, csak szabadlevegőn, én nem dohányzom, emrt a lakásban sehol sincs füst....
szóval a néha, meg arendszeresen közt azért elég nagy különbség van...
nem mindegy.
Szia, szerintem az teljesen mindegy, hogy más családban hol a mérték.
Az nem mindegy, hogy egymás (te és a férjed) mértékét el tudjátok-e fogadni. Azonos-e a véleményetek a dologról. Ha nem, mennyit tudtok tolerálni a másik miatt, ill, változtatni a saját elképzeléseteken.
Ha túl nagy a szakadék.... az lehet hogy ok egy nagyobb váltásra.
Ezeket kéne átgondolni.
amikor muszaj minden nap egy kicsit inni, akar csak 1 sort is, azt szalonalkoholizmusnak hivjak. szepitgetes nelkul igy van.
mert a lenyeg nem az 1 sor vagy 1 pohar bor, mert az nem art. hanem a MUSZAJ.
kerdes, meddig marad meg ezen a szinten az illeto.
nálunk apu heti 1-2doboz sört iszik, de van olyan hét, mikor egyet sem.
én szoktam néha (kb kéthetente) venni egy üveg rose-t és azt közösen elfogyasztjuk, hárman.
töményet vagy két éve nem ittam és nem is kivánom, de lassan a környezetemben senki sem.kivéve keresztapámat, ö mostanában sokat iszik, mindig tart otthon pálinkát is. de vele fél éve alatt 3x találkoztam.
nem hinném hogy heti 2alkalommal 3-4doboz sör ártana. Esetleg ha nem is alkalmakat, de mennyiséget lehetne felezni és akkor mindenki jól járna.
Én totálisan antialkoholista vagyok, olyan szinte, hogy még a kanalas gyógyszert sem veszem be, mert az is alkoholban oldott drog. Ez volt jellemző a szüleimre is. De! Nem tartom problémának, ha valaki időnként bedob bármilyen italt. A probléma ott kezdődik, ha egyáltalán nem tud meglenni nélküle. Ahogy Prunus is írta, az alkoholizmus nem ott kezdődik, ha valaki napi szinten vagy alkalmanként tökmátóra issza magát. Az alkoholizmus ott kezdődik, ha minden nap meg kell innia akár csak egy doboz sört is, mert anélkül nem teljes a napja.
1. Mi sört nem iszunk, egyikünk sem szereti, gyakrolatilag a bor az egyetlen alkohol, amit iszunk. Ünnepekkor, családi, baráti összejövetelek alkalmával, az étkezés részeként, illetve időnként esténként a férjemmel, miközben sajtot csemegézünk.
2. A nyaralásnál icipicit lazábbak vagyunk, nem 1, hanem 2 pohár bor csúszik le, de alapvetően ez is az étkezésekhez kötődik.
Az én férjem napi 1-2 sört iszik meg, minden nap. Nem látszik meg rajta, ettől függetlenül nem örülök neki, hogy minden áldott nap alkoholt iszik, főleg, hogy a vízfogyasztásával nem lehet dicsekedni, így mindig buzdítom, hogy igyon sok vizet mellé.
Én csak alkalmakkor iszom, hol többet, hol kevesebbet.
Ha már meglátszik rajta az alkohol hatása, ráadásul minden nap, az engem is zavarna.
Az viszont való igaz, hogy nem tudsz tenni semmit, amíg ő be nem áltja ezt.
Sajnos a baráti körben van ugyanilyen ember, és ő sem látja be, hogy ez nem vezet jó irányba.
De az is biztos, hogy ki mondja meg, mi a jó irány? Ki mondja meg, mi a helyes? Ki mondja meg, mi a normális? Neki, neked, nekem, mindenkinek más.
Gondolom, nem lesz igazán ittas, nem gajdál, nem hány a fikuszba, nem pisili össze magát négykézláb botladozva. Csak ellazul. Szerintem ez még nem igazán gáz, csak VESZÉLYES, mert ez csak az eleje szokott lenni az útnak.
Szép lassan megszokja a mennyiséget, nem adja ugyanazt a löketet, kell egy kicsit több, erősebb. Nem biztos, hogy így lesz, de sokan indultak már ezen a lejtőn és kevesen álltak meg.
Semminek nem tesz jót az állandó alkoholterhelés, de akövetkezményei sajnos (szerencsére?) hosszú távon jelentkeznek.
Megoldás talán az lehet, ha nem magára az alkoholproblémára helyezed a hangsúlyt, hanem az egészségühyi következményekre. Ha azt eléred, hogy kevesebbet és /vagy kevesebbszer igyon, akkor már tettetek egy lépést előre. Neked is lazulnod kell egy kicsit, mert ha ő szereti inni (kicsit avgy sokat, ez most mindegy), te meg gyűlölöd, félsz tőle (a piától), akkor akár válásig is hergelődhet a helyzet. Kompromisszumot kell kötni, és egyrészt hagyni, hogy egyedül döntsön, másrészt a jó irányba kell kicsit noszogatni.
Apu is ugyanez: ha nincs különösebb ok, amiért ne lehetne, akkor már igen. És rajta már 1-2 pohárka is meglátszik, borzasztóan zavaró. Meg mondjuk nála azért előfordul olykor, hogy ha elkezd inni, akkor abból lerészegedés lesz, az meg ugye egy elég gusztustalan dolog... :(
Nyilván nem a legjobb, ha állandóan cseszegetnek érte valakit, de az sem állapot, hogy muszáj tolerálnod, hogy amikor csak kedve szottyan, és lehet, akkor ő iszik, mit sem törődve az ezzel kapcsolatos ellenérzéseiddel. Ez tényleg kapcsolatromboló.
Ugyanakkor láthatjuk az itteni hozzászólásokból is, hogy vannak, akik kibírják pia nélkül, beérik alkalmakkor 1-2 pohárkával. Szóval nem benned van a hiba, hogy "piszkálod" érte...
A férjem jó ember, imádja a gyerekeket, engem, szokványos hétköznapi életet él. Nem iszik reggel, nem iszik, ha vezetni kell... de ha nincs különösebb ok, amiért ne lehetne, akkor már igen.
Száz beszélgetésen vagyunk túl a témában.
De neki nincs függőségtudata. Tőlem meg nem hallhatja állandóan azt, hogy alkoholproblémája van, mert ez - és az egész szitu - iszonyat rombolólag hat a kapcsolatunkra.
Azért is kérdeztem azt, amit... hátha én nem látok reálisan.
Antialkoholista vagyok, soha nem iszom, és nagyon irritál, ha a környezetemben valaki igen. Addig tudom tolerálni, amíg egyáltalán nem látszik rajta. Annyira sem, hogy még csupán jókedvűen mosolyog tőle, épp csak "oldódtak a gátlásai" egy picit stb. Engem már ez is idegesít, nagyon tudom utálni, és hajlamos vagyok az illetőbe ezért belekötögetni, lealázgatni, ami ugyan nem szép dolog, de az alkohol által kiváltott viselkedés sem szebb.
Szóval nekem nagyon szélsőséges a véleményem erről: azt gondolom, hogy az emberiség remekül meglehetne dohányzás, kábítószer- és alkoholfogyasztás nélkül is, a világon semmi szükség ezekre.
Mosolyka mondandójának egy részével én magam is egyetértek.
1. Ha napi szinten IGÉNY van az alkohol fogyasztására, az szerintem már a függőség határát súrolja: mert ugye akkor és attól érzed igazán jól és komfortosan magadat, ha alkoholt viszel be a szervezetedbe. Az alkoholizmus nem azt jelenti, hogy midennap csatakrészegre issza magát (ezt is), hanem azt is, mikor nem zárulhat úgy a nap, hogy ne legyen meg a kis sörike/lityike/unikum, stb. Nem kell belőle nagy mennyiség, de KELL. Van egy harmadik fajtája a függőségnek: hetekig, hónapokig tiszta, aztá napokig delírium, majd kezdődik előről: hosszú tisztaság után mélyre lebukás.
2. Legtöbbször valami hiányt pótol, nem feltétlenül párkapcsolatit. Inkább azt jelzi, hogy enélkül nem tud leállni, nem tud ellazulni, nem tud pihenni, nem tudja magát otthonosan érezni. Egy barátunk nem tud aludni éjszaka, ha előtte nem trinköl egy kis borocskát.
3. Szerintem nagyon fontos, hogy valaki észrevegye, jelezze, fék és gát legyen. Ha párom egy szakadék felé biciklizne, akkor nem szólnék, mert önálló, felnőtt ember, tudnia kell, hogy mit csinál??? Azért vagyok a TÁRSA, jóban, rosszban, hogy egymást segítsük, egymás támaszai legyünk. Fordítva is szeretném, hogy ha a társam úgy érzi, hogy gáz van, szóljon.
4. Viszont ezt nem lehet erőből megoldani. A függés sajátossága, hogy csak az tud tenni ellene, aki benne van. De ő miért tenne? Ő szereti, mert neki kellemes, felszabadító, enyhet adó. És lehet, hogy meg tud maradni ezen a szinten, ami akár jó is lehet, DE
5. ha a társának ez elfogadhatatlan, akkor nagy baj van. :((
Sajnos nem minden bajra van orvosság, ahogy az emberek is olykor belehalnak, mert nincs segítség, a kapcsolatok is tönkre mehetnek, ha ekkora értékrendbeli eltérés van két ember között.
Mondtam: ülj le vele és egyenesen kérdezd meg tőle a szemébe nézve: mi az oka annak, hogy nincs bizalma feléd? hogy 100%-osan rád merje bízni magát(ez az ősbizalom) Ha félre kapja a fejét, és úgy válaszol: hazudik. Ha pedig esetleg ügyesebb játékos, és a szemedbe hazudik-akkor is bukik idő kérdése.
lityike:-DDD
na, az enyém is ilyen!
és 2 éve úgy "elfáradt" délre, hogy leégette a lakást - mert rántotthúskészítés közben jött rá a "szundíthatnék"...
A következőt már nem hinném. Azért téged elnézve igen örülök, hogy a tefajta játékra sosem volt szükségem:)
Ismered a mondást:
Amíg irigyek rám, addig c.rvajól csinálok valamités ez nagy igazság:)
Puszika aranyanyám:DD
A mi családunkban nem a férfiak fogyasztanak alkoholt, hanem a kulturált alkoholfogyasztás az élet része. Ez azt jelenti, hogy egy hétvégi ebéd, egy ünnepi vacsora, egy alkalom vagy egy éttermi étkezés része az ételhez illő bor elfogyasztása, esetleg a nyári nagyon nagy melegben pedig, a bográcsozás vagy a grillsütés mellé pedig egy jó hideg hosszúlépés, jó borból nagyon jól tud esni.
Nem iszunk likőröket, röviditalokat vagy sört, de volt már olyan sörfesztivál, ahol megkóstoltunk 1-2 nagyon különleges sörfélét.
A kérdésedre válaszolva:
1, Nem iszunk sört, így otthon sem tesszük, de bort sem iszunk "csak úgy", az esti tévéfilm mellé. Étkezéshez igen, 1-2 pohárral maximum. De az ivás kedvéért, időtöltésből nem iszunk.
2, Egy nyaralás alkalmával is ezt tartjuk, maximum ott könnyebben megisszuk a harmadik pohár bort is egy vacsora melletti-utáni beszélgetéshez, de ez minden.
Nálunk nincs alkoholista a családomban. Viszont a férjem is és apukám is szereti a sört. Kifogás vagy sem, nekik ez olyan üdítő-szerű. Én a napi 2-3 dobozt nem tartom soknak, persze úgy, hogy esetleg ideges, ha nem ihat, az más tészta. Na, ott van már baj.
A te férjed idegessé válik, ha nem ihat?
Ne kóstolgass Mosolyka!
Épp az a probléma ilyenkor, hogy belekényszerülsz egy olyan szerepre, ami baromira nem hiányzik, hogy te legyél a kötőfék. Az egész szituban ezt gyűlölöm a legjobban, mert minden ilyen vita méltatlan. Számára is, számomra is.
Pont ez a kérdés, hogy mi a normális?
A férjem sörözget heti több alkalommal. Az évek alatt nőtt a mennyiség, ha egyedül vásárol, akkor 3-4 doboz. Töményet csak társaságban.
Ez pont annyira elég, hogy nem részeg, de ittas és én ettől már falra mászom.
" Ha nem részegedik le, akkor nem gáz. "
De géz akkor, ha napi szinten rendszeressé állandósul, és már nem tud önmagának sem nemet mondani a srác. Ezt pillanatok alatt ki lehet deríteni-de ehhez a srác akarata kell.
Ha nem tud megállni, holott önmagába eldöntötte, hogy aznap pl. nem fog inni, és este azt veszi észre, hogy az önmagának tett fogadalmát megszegte-akkor gáz van, mert már nem ő az aki írányít, hanem az alkohol(vagy bármilyen olyan dolog ami függőség-játékszenvedély stb-stb....
Kívéve akkor ha tiszta állapotában megbíz téged, és átadja maga a cselekvést neked, ha ő elvesztené a fejét. De ehhez akkora bizalom, erő, és segitség kell, amit-ne is haragudj-de nem nézem ki belőled. Hiszen az inditódban is pár mondqattal leirtad a társad, a magadat és háttered bemutatására kiemelt szerepbe tetted.
Itt most-tudom durván hangzik-lényegtelen a te személyed. Itt most a társad a lényeg, és a neki való segítség.
(olyan szó, hogy ilyent, nem látezik.)
Amúgy sztem nincs gondjuk, csak másképp látják a dolgokat.
Egy biztos: beszólni, hogy ne igyon nem kell, mert csak olaj a tűzre.
Ha nem részegedik le, akkor nem gáz.
1. Ha már egy ilyent itt megkérdezel akkor komoly gond van nálatok.
Egyrészt mert felmerül a mértéktelenség, másrészt mert egy felnőtt szabad embernek javasolni lehet, de parancsolni nem(semmilyen témában, nem csak az alkohol).
2./ Ez a kérdésed meg nagyon arra felé tendál, hogy valaki, egy másvalaki számára egy tőle idegen szerepbe akar bújni.Ugymond "visszafogjka" magát a nyaralás alkalmával.
Ideje lenne egy nagyon komoly és őszinte beszélgetésre kettötők között, valamint arra, hogy miért nem tud a társad veled őszinte lenni. Mondjuk van egy sejtésem az írásod alapján (parancsolgatás, írányítás).
Összességébe: nagy valószínűséggel-sőt azt mondom ilyen kérdések után, mint amiket feltettél, hogy a társad alkoholista-de még csak az eleje-közepe időszakban tart.
Nekem ez a véleményem.
Elsőként ki kéne derítened: miért iszik, és milyen sűrű a vágya az alkohol után. Ha már reggel indít-ott akkor nagy gáz van..
Én ugye sosem voltam egy antialkoholista, nem is tartom soknak. Mondjuk az én citromos sörikémnek van 2% alkohol tartalma, az szinte már üdítő.Persze, nem tagadom, ha anyácskámmal leülünk egy nyári estén beszélgetni, ott 2 üveg bor is elfogy, de ez természetesen nem mindennapi.
(köszi a kérdést, nagyon jól van, nő, mint a gomba.szépen fejlődik, kúszik, mászik és tök egészséges.)
én is antialki vagyok, pedig egyik szülőm (sőt, senki a családban) nem iszik. így nekem mindegy, otthon vagyok-e vagy nyaralni, sosem iszom, alkalmakkor sem.
a férjem heti 1 dobozos sört gurít le, ennyit normálisnak tartok.
anyósom napi szinten több doboz sört (meg ki tudja, mit) iszik. ő azt tartja normálisnak.
szerintem ez is rendben van.
jol van a babad? Es persze te is? Hogy birja a kicsi a meleget?
En is gondolom hogy ez teljesen normalis.
A te ferjed mennyit szokott fogyasztani?
Egyebkent megertem a gondodat az en csaladomban van alkoholista en irtozom toluk.
Köszi
Ennyinél a szemem se rebbenne.
Hat ez nehez kerdes, mert egyeni.
En nagyon ritkan iszom, egy egy szulinap, karacsony stb. vagy esetleg ha olyan a tarsasag es van olyan ital (eleg keves az amit megiszok) akkor 1 - 1 pohar pezsgo esetleg Cinzano alkalmankent.
Ez nalam ugy kb . evi max. 5-6 alkalom.
A ferjem este vacsora utan iszik egy kis pohar vorosbort, ez kb 1,5 dl.
Ha tarsasagban vagyunk akkor max. 2 pohar vorosbor, ha nyar van akkor max. 2 doboz sor egy este.
A tarsasag kb. ugy ket havonta egy alkalomra teheto . Etteremben is csak 1 pohar bor az adagja max.
ezt en normalis szintnek tartom nem talalom tul soknak.
Mondjuk neki egyaltalan nem gond ha nincs ital, akkor nemiszik es kesz.
Es nem szereti az olcso holmit, csak jo minosegu italt iszik meg.
35 eve vagyunk egyutt meg soha nem volt reszeg.
előrebocsájtom... nekem apám volt alkoholista.. illetva az... de nem kiskoromtól.. szóval eredetileg nála is mérték volt.
anyám apjának viszont saját bora is volt. szóval sehol se volt absztinencia :)
Én a részegséget, rosszul tolerálom. nagyon rosszul.
az italról pedig, egy két pohár bor társaságban, születésnap, ritka találkozás a mérték. nyugodtan megadva a módját. vagy egy két sör, koktél. ezek nem egyszerre hanem VAGY.
a minden héten inni, vagy hétköznapokban hetente többször italozni csak úgy, nekem egyáltalán nem fér bele.
ha összejövünk, és van vmi finom, bor stb, akkor belefér, de két pohár bornál senkire se jut több:D (vagy két sör,s tb)
hát kb ez a mérték. hogy kizárólag alkalmakkor, és akkor is részegség kizárva.