Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
http://www. varazsbetu. hu
asszem tesztlemezt is kérhetsz. és mondanám én is, hogy kár ilyenekkel "nyúzni" a gyereket, de nekünk pl azt mondták itt a suliban, hogy ha 3-4 éves korban észreveszik és elkezdik a fejlesztést, akkor sokkal jobbak az esélyek és az eredmények. amúgy "meggyógyulni" tényleg soha nem fog, ha tényleg van ilyen probléma. és általában kiemelkedően magas intelligencia társul a diszlexiához.
annyit még mindenképpen hozzáfűznék ehhez az egészhez, hogy jobb félni, mint megijedni. az öcsémen is érzékelhetők voltak hasonló tünetek (beszéd és hallásproblémának tűnők) egész pici korától kezdve és ezek mind a mai napig fennállnak. 10 éves körül volt, mikor először "szakemberhez" küldték, aki azt mondta, talán diszgráfia. . . ezzel el is lett intézve a dolog. gondolom azért, mert már macerás vagy túl késő lett volna változtatni bármin is. az öcsém gyűlöli az iskolát, amióta csak betette a lábát. gondolom a sorozatos kudarcélmények miatt. a múltkor megkérdeztem tőle, hogy emlékszik vissza az első osztályra, mennyire volt nehéz megtanulnia a betűket, stb. (minél többet tanultunk erről a jelenségről, annál erősebbé vált bennem a gyanú, hogy az ő estében is ilyesmiről van szó, hát rákérdeztem). azt válaszolta: "milyen lett volna? végig sírtam"
neki mind a mai napig nem mondtam, hogy nem az ő hibája, hogy nem megy az iskola, mert a szüleim hallani sem akarnak róla. . . vagy legalábbis elzárkóznak ettől. meg talán kár is lenne bolygatni egy-két évvel az érettségi előtt, amit egyébként esze ágában sincs letenni, mert ő azt úgysem tudja-alapon. Szóval óriási rombolásokat tehet a személyiségben, ha nem veszik időben észre. . . ezért is írtam, hogy nagyon jó, hogy így figyelsz a kislányra meg egyáltalán a gyerekeidre. foglalkozz továbbra is sokat a picivel (de a nagyobbal is! ;-) )
Oviban valóban szűrik a gyerekeket, de még nem veszett fejsze nyele, ha dysfunkciót állapítanak meg.
Ha pedig diszlexiás lesz, sajnos nincs ellenszere, semmilyen olvasástanítási módszer nem tudja kiküszöbölni, csak _enyhíteni_ a mértékét.
Egy 4 éves gyermek még veszélyeztetett sem leeht, hidd el. Amúgy logopédus vagyok, diszes gyerekekkel foglalkozom, szóval nem a levegőbe beszélek.
Nyugodj meg, mesélj, énekelj, sokat a kislányodnak, tanítsd meg biciklizni, úszni, hintázzatok sokat a nyáron. Ezzel adsz neki a legtöbbet.
A másik, hogy sajnos nekem az a tapasztalatom, hogy egyelőre még a szakemberek sem értenek teljesen egyet egy-egy gyerek esetében, hgoy ez most valóban diszlexia, vagy egyéb tanulási nehézség, vagy. . . Ezért aztán ezek a számok, hogy 10 %, elég megbizhatatlanok! Mindenesetre én azt tapasztalom, hogy azok a gyerekek, akiknél idejében fel van fedezve a diszlexia, rendszeresen foglalkoznak velük és a környzetetük egyéb szempontból nem elhanyagoló, könnyen ugorják az akadályokat.
es koszi a felvilagositast.
Borisz72! ez tényleg nem betegség. . . ne kezeld annak. valaóban csak arról van szó, hogy picit lassabban és estleg más módszerekkel kell majd megtanítani neki a dolgokat. pl a hasonló betűket nagyon differenciáltan, tehát időben távol egymástól.
azok alapján, amiket írtál, nem kizárt a diszlexiára való hajlamosság. de az sem kizárt, hogy csak "bohóckodik". ez azért kevés
kivanom a legjobbakat! majd meseld el, hogy mit mondott az orvos jo?:)
Már régen látom, hogy valami baj van Zsófinál, mert annyira más mint a többi hasonló korú gyerek. Főleg a beszédfejlődés lassúsága kezdett el aggasztani, nagyon gyér a szókincse és még mindig előfordul, hogy teljesen zavaros, érthetetlen mondatokat alkot. Három és fél éves volt, amikor beszéltem a vezető óvónővel, a saját óvónénijével ( aki óvodapedagógus ) és egy logopédus is látta. . Mindenki megnyugtatott, hogy korai még aggódni, legyek türelmes. Én ennek ellenére tovább aggódtam, mertközben elkezdte minden cselekvésnek az ellenkezőjét mondani. Pl. : ha azt akarja, hogy adjam rá a hátizsákját, azt mondja " leveszem " Ha azt akarja, hogy felvegyem, azt mondja " lelöklek". Van egy nővére, 5 és fél éves, ő rendkívül értelmes, hibátlanul beszél és felnőtteket megszégyenítő szókincse van. Én is sokat foglalkozom Zsófival, mégis olyan, mintha nem ragadna rá semmi. Nemrég egy gyógypedagógus ismerősömnek meséltem a problémát és ő rögtön azt mondta, hogy ez a dislexia előjele. Kedden viszem a kislányt vizsgálatra, de amit az interneten olvastam erről, az 90%-ban illik Zsófira. Szeretnék többet tudni erről a dologról, esetleg megismerni olyan szülőket, akik hasonló cipőben járnak. Hát röviden ennyi.
c. fórumban!!