Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Suttogó - kritika
Létrehozva: 2008. augusztus 29. 13:18
Végre valaki le merte írni, hogy ez egy sz@r könyv!!!
http://www.nlcafe.hu/babazzunk/20080829/milye n_gyereknevelesi_konyvet_valasszak_-_a_suttogot_/
Emell ett a Kismama magazin múlthavi számában Ranschburg prof. is lehúzta.
Remélem sokan olvassák a kritikákat, és egyre kevesebben veszik meg!
Kedves Panni! Én nagyon sok mindenben egyetértek veled és egyáltalán nem vagyok Suttogó-hívő, de szerintem nem értetted meg a módszer lényegét.
Ő sem azt mondja, hogy hagyjuk sírni a gyereket, mert az valóban azt az üzenetet küldi a babának, hogy nem törődnek vele, ezért szegényke feladja. A Suttogó szerint be kell menni hozzá, ha kell ezerszer, és utána visszatenni a kiságyba. Ennek az az üzenete, hogy "látod, itt vagyok, ha kellek, azonnal jövök, ha jelzel, hogy valami baj van, de most már nem vagyunk összenőve, ebben a szép kiságyban alszol, de itt is biztonságban vagy, s ha tényleg baj van, csak szólni kell, s jövök, de az még nem baj, nem vészhelyzet, ha egyedül vagy."
Szerintem ez elfogadható, bár személy szerint én nem követtem. (Főleg azért, mert én éjjel, ha hagynak aludni, cserében egy tömeggyilkosságot is bevallok, ezért sosem voltam elég elszánt, hogy 66-szor felkeljek, átmenjek stb. S amúgy nem zavart egyikünket sem, ha ott szuszmákolt a kicsi, sőt, megnyugtató volt. Most már zavar, mert nagy ló, kitúr a helyemről, de épp most vannak rémálmai, ezért gyáva nyúl, egyelőre marad. Minta-mamáknak üzenem, hogy vannak élénkebb fantáziájú emberpalánták, akik 2-5 éves korukban kezdenek félni a sötétben, álmodnak rosszat, s olyankor jönnek a szülői ágyba. Sőt, kolléganőméknél a kiskamaszkorban jöttek a rémálmák (13 évesen), s így a papa és gyermek helyetcseréltek. Szóval: amíg 18 nem lesz, ne kiabáljunk el semmit!)
Szoptatás: amit felsoroltál tőle, abban van pár dolog, ami nem ellenkezik a LLL alapelveivel sem. Pl. én úgy tudom, hogy egy ciciből kell etetni, mert a végén jön a tej tartalmasabb része, az eleje híg, szomjoltó. Másik része nem Kismama elv szerinti, de azért nem elvetendő. A fiam pl. azért lett refluxos, mert túlette magát, fájt a hasa, akkor cicivel nyugtattam meg, attól még jobban fájt, s kialakult egy ördögi kör. Úgy enyhültek a panaszok, hogy igenis, ritkítottunk a szopin, hogy legyen ideje a pocaknak kiürülni, megnyugodni.
Szintén jó tanácsai vannak a hisztire, makacsság kezelésére.
Van persze, ami tőlem távol állt (pl. a szobatisztaságra szoktatás, a szigorú napirend stb.), de egyik nevelési könyv/elv sem szentírás.
Szoptatás? hát tudnék róla mesélni.............
Én 9 Hónapig fejtem A tejet. A lányom ordított a cicitől. Meg azt mondták hogy befelé fordult bimbóim vannak és azért nem szopizik.
De mivel tejem volt így mért ne csináltam volna hisz az a legjobb a babának. Az meg nekem senki ne mondja hogy nem elég a teje mert én mértem és minnél többet fejtem annál több lett a következő alkalomra. Ja meg fontos a sok folyadék 3l naponta.
Miért gondolod így hogy ez csak jóleső "feszkó"?? Miért van az, hogy mindig ezt a nyomorult 1 %-ot szajkozzák és hogy az a propaganda, hogy aki nem szoptat az csak a saját alakját, mellét félti?
Ha az üldöztetésen a pártatlan tájékoztatást érted, akkor igazad van.
Szerinted a sok császáros-tápszerezős ismerősöd hányszor kapta meg, hogy ja, nem tudtad megszülni????, és nem próbáltad többször mellre tenni, hogy több tejed legyen????? Ez az üldöztetés lényege: a lelki terror. Engem is azért érint érzékenyen a téma, és azért pampogok ilyen sokat rajta, mert ezeket a kérdéseket nem egyszer vágták a fejemhez. És most hiába mondanád, hogy szarjam le az ilyen embereket, elég nehéz leszarni azokat, akik a -szerintem- legfontosabb női "tulajdonságot" a jóanyaságot kérdőjelezik meg az emberben.
Vissza az eredeti kérdéskörre: mindenki maga dönti el, hogy Kismama vagy Suttogó, senkit nem fog befolyásolni (véleményem szerint) Ranschburg fejtegetése, és Mpanni hisztériát keltő topicindítása
Szia!
Én nem utálom azt akitud szoptatni, ne érts félre. Én azt utálom, ha valaki nyavalyog, hogy egy percre sem tudja letenni a gyerekét, mert az állandóan a cicin lógna. Meg igazából a 4-5 éves korig tartó szoptatást sem pártolom, de ez mindenkinek a magánügye.
A másik pedig, hogy lehet, hogy 100 nőből 1 alkalmatlan fizikálisan, de hány alkalmatlan pszichésen? Stresszelik az embert, hogy szoptatni kell, mert ha nem szoptatsz, akkor nem lesz olyan erős kötődés, meg a káros tápszert kell adni, stb, szerintem sokan ettől görcsölnek be, és emiatt nem megy a szoptatás.
Arról meg, hogy a szoptatás szép szertartás, csak annyit mondanék, hogy az én lányom utálta. Ordított, ha cicit látott. Ennek valószínűleg az volt az oka, hogy eleinte annyi tej jött, hogy fuldoklott tőle, aztán meg sokkal kevesebb jött, és az idegesítette, hogy nem jön eléggé. Szép szertartás volt mondhatom, hadakozni az ordító gyerekkel
Környezetemben sokkal több nő szült császárral, mint természetes úton és sokkal több nő tászerezik,mint szoptat.
Ennyit a tápos-csaszisok üldöztetéséről.
Senki nem üldözi őket, csak néha jól esik a feszkót csinálni,ugye?::::)))))))
Senki nem küldi nyaktiló alá,aki nem tud szoptatni, viszont az érdekes, aki secperc kijelenti még terhesség alatt, hogy ő úgysem fog szoptatni mert tönkremegy a melle,meg egyébként is megy mellet tömetni szülés után.Vagy, aki már két héttel a szülés után keményen koplal, hogy visszanyerje a formáját, meg ezd keményen, márpedig tej nem termelődik,ha nincs bevitt kalória.
Szóval,sokan "tesznek azért", hogy ne legyen szopi.
WHO adatok szerint 100 nő közül 1% alkalmatlan fizikálisan a szoptatásra.Sajnálom,ha Te ebbe az 1%-ba tartozol.
De. Kár utálnod azt,akinek sikerült szoptatnia.
Különben a szoptatás egy nagyon szép szertartás,egy erős fizikai kontaktus.
Sutogó egyenese a szoptató anyákat hülyézi le:
Szerinte a szoptatás inkább csak divat, számtalan hátulütője van, például az anya elveszti alakját és szabadságát. „A tápszer minőségét manapság gondosabban ellenőrzik, mint valaha, és tele van vitaminokkal és táplálékkiegészítőkkel. Lehet, hogy nem biztosítja a csecsemő természetes ellenálló képességét, de vitathatatlanul tartalmazza a fejlődésükhöz szükséges összes tápanyagot.” Külön történet szól arról a nőről, aki ül feszülő mellel a konyhában, mellette pár napos újszülöttje, bőg a fáradtságtól, a férje és anyja pedig elborzadva nézi a jelenetet. És ezek után az sem meglepő, hogy együtt érez azokkal a képzeletbeli apákkal, akiknél egyedül a szoptatás és a nyöszörgő poronty áll a boldog házasság útjában…
Persze,USA-ban szülés után első kérdés, hogy kívánja -e elapasztatni a tejét.
Suttogó: karriermamiknak szól,akik ugyanúgy szeretnék továbbélni hipertrendi életüket a baba után,mint előtte.
Baba csak azért kell, hogy ez a prodzsekt is ki legyen pipálva a plazmatv,meg a seszél-szigeteki út mellett.
esztus!
Nagyon jó kérdéseket, tettél fel a tápszerezéssel kapcsolatban. Egy kedves ismerősöm mesélte, hogy amikor ő a 60-as évek elején szült, akkor náluk a kórházban bemutatták a különböző tápszereket, sőt bámilyen furcsa mikor a hazavitték a babát akkor szinte kikérdezték tőlük a tudnivalókat a tápszerezéssel kapcsolatban. A tápszerezéssel kapcsolatban tényleg elterjedt, hogy a tápszer mennyivel károsabb a babának mint az anyatej. A szoptatás a legősibb táplálási mód. Sőt a XX. első felében pl a náci Németországban komoly propaganda volt az anyatejes táplálás mellett. Szóval a tápszer és szoptatás "harca" nem új keletű dolog. Én igazából azt tartom elkeserítőnek, hogy az anyák nincsenek megfelelően felvilágosítva a tápszerezésről, mert a szoptatási propaganda sokkal erősebb. Pedig szerintem a tápszerezési ismeretekre is nagyon fontos szüksége van az anyáknak. Mondok is rá egy példát, hogy miért. Nekem speciel laktózérzékenységem van. Most 1 hete derült ki, hogy a fiam szerencsére rendkívül kis mértékben, de örökölte tőlem a hajlamot. Ha nála is ugyan ilyen erősek lettek volna a tünetek mint nálam, akkor nem szoptathattam volna, mert hát ugye az anyatejben ugyanúgy jelen van a tejcukor. Így nem lett volna más választás mint, hogy speciális tápszert kellett volna neki adni. Én ezt pl csak 8 hónappal később tudtam meg, hogy a tejcukor érzékenység milyen tünetekkel jár egy babánál. Most már tudom, hogy a második babámnál erre tudatosan figyelmen kell majd. De lásd az én példámat nekem erről nem szólt senki, csak a szoptatás fontosságát szajkózta mindenki, pedig a laktózérzékenységem ott van minden orvosi leletemen.
Én ugyan ezt akartam írni, hogy a tápszerezéshez sem kell akkora hókusz pókusz.
Én is reggel forraltam egy adag vizet, meg este. Egy darab cumisüvegem volt tejnek, egy teának, de azokat minden etetés után alaposan elmostam.
Ha mentem valahova, kimértem a port az üvegbe, termoszba meg a vizet, összeöntöttem és kész volt a megfelelő hőmérsékletű kaja.
http://www.szoptatasert.hu/belso.php?inf=ibclc1 lap közepe.
Úgy érzem kezdünk elmenni a szoptatás és a tápszer vitába. De miért? Mindenki el tudja dönteni szerinte mi a jó a babájának. Nem hiszem, hogy van közöttünk bárki is, aki rosszat akarna a ggyermekének...
Én a suttogót ítélem el, a könyvet, és az háborít fel. Más a folyamatos szopit.
Egyébként anélkül, hogy a Kismama fogadatlan prókátora lennék elmondanám, hogy több, mint 10 éve olvasom. Szinte minden számot. Mióta megvan a fiam mindegyiket. Én nem tapasztaltam, hogy folyamatos szoptatást javasolna. A kötődő nevelést (vagyis az ötletszerű nevelést
) viszont igen. De mint mindenben itt is rugalmas a piac. Akinek nem tetszik, olvassa az Anyák lapját. Vagy a Baba magazint. Viszont ne szidja a Kismamát.
Szerintem is az első gyerekes anyukákat borítják csak ki ezzel a tápszerezős kérdéssel, mert akkor még nagyon bizonytalan az ember. De pont őket kellene támogatni és nem lehúzni. Nem? Ezért kell szerintem írni erről, mert nekem is az segített, amikor olvastam másokról, hogy nem vagyok az érzéssel egyedül. Ha lesz kistesó
már tudja az anyuka, hogy semmi sem szentírás , lényeg hogy a legjobb meggyőződése szerint cselekedjen.Jesszus. Mi lenne a tápszerben?? Az anyatej után a legegészségesebb a babának. Valszeg a szüleink korában nem voltak ilyen jó minőségüek, ezért ivódott bele mindenkibe, hogy a tápszer az rossz és jujmilesz, de ma már tényleg szuper tápszerek vannak. Az anyatejben van persze az a plusz, amit a tápszerrel még mindíg nem tudnak előállítani, de hogy rossz lenne a tápszer, az durva baromság.
És a kötődés ugyanúgy kialakul, ha cici van, ha üveg. Anyukától függ.
Ja, és szerintem amiatt van bűntudat, ha nem tud az ember szoptatni, mert azt hallanni mindenütt, hogy milyen káros a tápszerezés, és hogy se az anyának, se a babának nem jó. Na most, én tápszeres voltam (sőt inkább tehéntejes), felnőttem, van egy kis pollenallergiám, de tényleg elenyésző. Anyukám nem tudott szoptatni, nővérem sem tudott szoptatni, én csak kevés ideig tudtam. (Akárki akármit mond, szerintem lehet örökletes...)
Nem lett volna bűntudatom a tej elapadása miatt, ha nem szól be a védőnő ilyeneket, hogy : "mindketten tudjuk mi van a tápszerben...", "hát, azért jó lett volna 6 hónapos korig kihúzni a szopit", stb. Ha most mondana ilyet, visszakérdeznék, hogy miért, mi van a tápszerben??? A lányom a héten töltötte be az egyéves kort, 8 hónapja tápszeres, nem kövér, eddig egyszer volt beteg, gyönyörű, életvidám gyerek... Neki köszönhetem, hogy elmúlt a védőnő és a média keltette bűntudat, és ha lesz kistestvére, nála se fogok parázni már a szoptatás kérdésében.
A Kismamában valóban volt cikk a tápszerezésról, de az évi 12 számból kb 1ben említik a kérdést, a többiben szoptatás-szoptatás-szoptatás.
csak egy mondat erejéig, mert mennem kell...
én csak 2 hónapig tudtam szoptatni (megjegyzem MINDENT megtettem), mellette még így is tápizni kellett és utána teljesen tápszeres lett... én pl. abszolút nem szenvedtem meg azt, hogy nem tudok szoptatni és csak tápszeres babám van... hisz ha egyszer nem volt tejem, akkor nem volt tejem és nincs más út, csak a tápszer... nem is értem miért kellene ebből lelki gondot csinálni
teljesen normális, esgészséges, nyugodt gyerekem volt tápszeresen, semmiben nem szenvedett hiányt. A szoptatás/tápszerezés közötti vitát is teljesen feleselegesne tartom... ami van, az van. Bár azt is megértem, ha valakinek az fájó és lelkileg nagy teher, de nekem nem volt az...
Ez az, hogy egy anya tudhatja, hogy miért sír a baba, de ha úgy vesszük, akkor a Kismama meg éppen azt súlykolja, hogy nyekken egyet, tedd mellre. Akármi baja van a gyereknek, szoptasd meg, attól megnyugszik.
És nem biztos, hogy mire az anyuka megtanulja, miért sír éppen a baba, addig nem készülnek ki mindketten az állandó bőgéstől...