Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Nyaralás anyóssal
Létrehozva: 2012. június 27. 13:02
Sziasztok!
Véleményekre lennék kíváncsi.
Ti mit szólnátok ahhoz, ha hármasban mennétek nyaralni?Párod,anyós és te.
Szerintetek egészséges dolog ez?Vagy abszolút elutasítjátok?
Mi az ami mellette szól és mi az ami ellene?
Köszi a válaszokat előre is!
Amúgy úgy néz ki megoldódik a helyzet, mert szüleim is úgy néz ki, hogy jönnek.Így azért jobb a felállás.Lesz korabeli társasága és nem lesz gond, ha mi csak kettesben elszeretnénk menni valahova.
Jövőre már másképpen szervezzük.
Ja, de azt elfelejtettem, hogy viszont az anyósommal NEM mennék el közösen nyaralni. Teljesen felőrölné az idegeimet. Annyira mások a szokásai, éltemódja, csak nyafogna egész idő alatt.
Mi már kétszer voltunk anyuékkal nyaralni. Először én vonakodtam tőle, mert hogy biztosan a páromnak kellemetlen lesz, de inkább ő volt mellette. Akkor a második gyerekünk még baba volt, és külföldre, tengerpartra mentünk. Biztonságot adott, hogy van mellettünk még valaki, két autóval mentünk, ha esetleg baj lett volna, tudtunk volna egymásnak segíteni- szerencsére nem volt rá szükség. Két külön apartmanba voltunk, de egy házban.
A tengerparton voltak nagy segítség: több szem többet lát. Amíg én a kicsit altattam, etettem, rendeztem, addig ők szórakoztatták a nagyobbat.
A következő évben is ugyanaz a felállás volt. Többen voltunk, jobban elszórakoztak a gyerekek, pl én is el tudtam menni úszni. Persze mindennel kényeztették az unokákat, minden vackot megvettek nekik, amit mi nem tettünk volna.
Esténként viszont mindig mi fektettük le a gyerekeket, soha nem bíztuk rájuk őket, nem mentünk el kettesben. Úgy láttam anyun, hogy nem szívesen éjszakázott volna miattunk.
Most harmadszor is így készülünk nyaralni, remélem hasonlóan jó lesz az előzőekhez. Esetleg most megpróbálnánk egy-két estére elszabadulni, mert most már elvileg nagyobbak a gyerekek (gyakorlatilag még mindig anyásak
).
Érdekes, az senkiben nem merül fel, hogy van olyan szituáció, hogy az anyós nem akarna menni a gyerekekkel nyaralni.
Nekem pl., már mondta a lányom, hogy mehetnénk együtt nyaralni, és én majd vigyázok az unokára néha. Hát nem annyira vonz engem a lehetőség, inkább elvinném külön a unokát, nem vágyom a vejemmel közös nyaralásra:-)
Persze, ha nagyon akarnák, beadnám a derekamat, mert olyan vagyok:-)
A lányommal még pár éve is voltunk együtt nyaralni, vele akármikor szívesen, és ő is velem. A párjával még nem nyaraltam, és nem is szeretnék (biztosan ő sem, bár teljesen normális a kapcsolatunk).
Tudom,ez más helyzet, de itt mindenkinek magányos az anyósa-anyja? Szomorú...
1 perc alatt döntök és cselekszem.
Nálunk volt pár ilyen jellegű próbálkozás, de SOHA TÖBBET!
Amíg kettesben voltunk férjemmel, addig senkinek esze ágában sem volt velünk jönni, ami jó is így.
Amikor megszületett az első gyerek, anyós úgy gondolta, hogy innentől kezdve együtt járunk nyaralni, és erről igazán a véleményünket sem kérdezte.
Kb. úgy történt, hogy feltette a kérdést, hogy "Mikor és hova megyÜNK nyaralni?"
Kisebb rémálommal ért fel a közös nyaralás, így le is építettük, mert nem pálya, hogy egész évben a nyaralást várom azért, hogy aztán pont ott kapjak gutaütést.
Nem is értem az ilyet.
Pont ugyanannyira vagyunk egy pár, mint gyerekek nélkül voltunk.
Én nagyon imádnám a szitut, jól kijövök anyósommal és apósommal is. Buli lenne az egész, jó sok röhögéssel.
Talán ott kezdődik az esetleges álságos viszony, hogy mamának kell szólítani az anyóst. Ő a fiatal nőnek sem mamája, sem anyukája. Egy másik nő, másik korosztályból. A mama megszólítás egyből valami hatalmi viszonyt sugall. Holott normális esetben a felnőtt fia fölött sincs hatalma az anyának. Mert a szeretet, ami összefűzi őket, két felnőtt ember szeretete.
A menyem nevemen szólít, kiver a veríték, ha arra gondolok, hogy úgy hívna: mama. Fiam anyámnak szólít, és jókat derülünk, amikor unokáim, példájára, így hívnak, persze érezve humorát.
Nem szabtam meg megszólításomat, így fiamon kívül mindenki nevemen hív, a kicsik is, anyjuk után, és ez nekem így megfelel.
Én anyós vagyok - állítólag jó - de biztosan nem mennék el a gyerekeimmel nyaralni. Az persze más ha megkérnek, mert közben vigyázni kellene az unokára, akkor igen, de biztos, hogy fizetném a saját költségeimet és ragaszkodnék a saját független programjaimhoz is.
Ahol nincs még "unoka" oda minek egy anyós még akkor is furcsa, ha pl. normális, nem tolakodó stb.
Engem egészen más dolgok érdekelnek, mint a gyerekeimet, szeretek a korosztályombeliekkel dumcsizni, hülyülni is akár, és szeretem a saját szabadidőmet magam beosztani. Nem mennék.
Szia!
Én elmennék, ha nem tudna mással menni, de az én anyósom szeret egyedül sétálni, stb, tehát biztosan nem lenne a nyakunkon. Szoktunk arról beszélni férjemmel, hogy néha jó lenne szülőkkel is elmenni valahová, mert akkor sokkal jobban lehet beszélgetni. Nekünk szerencsénk van anyósékkal/apósékkal.
Ha te nem szeretnél, akkor ne menjél. Azt viszont nagyon gáznak tartom, hogy ez most jut eszedbe,a nyár már elkezdődött. Én tuti nem lennék pipa, ha ezt mondanák nekem, de hogy pár héttel a nyaralás előtt....
A kedves mama nem feltétlenül ellenség. Saját tapasztalatból modom.
Ez nem ennyi, hanem annyi!
Válasz: MI ekkor és ekkor, hogy a mama mikor megy, azt mi nem tudjuk.
De viccet félre, még soha nem merült fel anyósban a gondolat, hogy más generáció, más igények, más elképzelések pihenésről, nyaralásról?
Párodnak kellene lépni, hisz mégis az ő anyukája.
Nem azért, csak érdekelt, hogy vajon csak én látom furának ezt az egészet vagy semEgyszerűen kíváncsi voltam mások véleményére.
Persze annyira nem befolyásolt, mert már a kérdés felvetése előtt is problémát okozott ez a dolog.Nem mások miatt fogok lépni ez ügyben, hanem magam miatt.Ha itt nem indítok topicot, akkor is megbeszéltük volna ezt anyóssal.
Mivel új bnő van a srác mellett, ezért illene neki + a kedves édesanyjának is alkalmazkodni az új szokásokhoz
az előző csaj talán tűrte (sőt talán élvezte is) a közös nyaralást, te meg nem.
ennyi.
idejében legyél határozott mert majd ha jön a baba még azt is megmondja a kedves mama, merre fésüld a haját
"vigyázna a gyerekünkre, amíg mi pl. úszkálunk vagy városnézünk vhol."
Ehhez elég egy bébiszittert magaddal vinni:)
Értem, hogy megerősítést vársz a beszélgetés előtt, Szofi.
Legyél bátor, persze udvarias, bár jobb, ha férjed lesz a szóvivő. Az anya-fiú kapcsolat kevésbé törékeny, mint a meny-anyós viszony.
Fiamékkal voltunk nyaralni együtt - négyesben. Ők erőltették, örülök, hogy kötélnek álltam, szép volt és jó volt. Külön szobám volt az apartmanban, voltak saját sétáim; amíg ők a tengerben fürödtek, a teraszon olvasgattam többnyire. Este szabadok voltak, hiszen volt ki őrizze unokámat. Csupán ahhoz ragaszkodtam, hogy minden költségemet magam fizessem - így nem éreztem magamat kiszolgáltatottnak. Nekem fontos, hogy semmit sem várhassanak el tőlem azért, mert lekötelezett vagyok.
Remek három hét volt Barcelona közelében, a tengerparton. Közös program volt a nagyvárosba bemenni.
A békés együttélésnek tapasztalatom szerint legfontosabb feltétele a függetlenség - mindkét részé. Meg lehet teremteni.