Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Fel kell dolgozni az abortuszt
Létrehozva: 2012. július 19. 18:07
Rengeteg nő azért nem képes újra teherbe esni, mert lelki síkon nem tudja feldolgozni korábbi abortuszát. Segítség azonban van. Soma mesél.
Nők Lapja Café: El kell engedni az elvetetett magzatot
Nők Lapja Café: El kell engedni az elvetetett magzatot
a) az eredeti terapia EGYENI es CSAK kepzett pszichoterapeuta csinalhatja.
b) a tovabbfejlesztett valtozata klinikai, majd ambulans csoportterapia, egeszen mas feltetelekkel es CSAK egeszen potosan meghatarozott esetekre. MINDEN csoporttag paciens, laikus a terapian NEM vehet reszt.
c) az otthon csinalt valtozat lopott, silany masolat, rendszerint nem szakemberi vezetessel.
nem csodalom, hogy nem erintett meg.
Nekem nem élő. Nekem ez egy többezeréves, kegyetlen körülmények közt élő, ezért szintén kegyetlen öregek vallása. Embertelen és fenyegető, semmi szeretet nincs benne.
Az abortusz pedig nem gyilkosság a 12. hétig. Bizonyos esetekben utána sem, hanem inkább kegyelem. Megszülni a fájdalomra, vagy nyomorra, éhezésre, hányódásra egy gyereket nagyobb kegyetlenség és embertelenség, mint egy nem várt terhességet megszakítani.
Szülés után is nagy űrt és szomorúságot érez az ember. Mintha valamit elveszített volna. Mert már megszokta, hogy lakik valaki a pocakjában. De csak pár hét az egész.
Remélhetőleg neked is így lesz! Akartam írni, hogyha fáj még, ne nagyon látogassál babás családokat, illetve ne kísérd el gyermekes barátnődet pl. játszóházba. Persze, így, hogy bölcsiben dolgozol, ez kicsit nehéz lesz. Próbáljál meg most egy kicsit elvonatkoztatni magadtól.
" Az abortusz pedig ha gyilkosság lenne, betiltanák."
Szerinted nem az?-Az. Nem beszélve arról, hogy vannak magasabb rendű törvények.Ha az ember jobban kinyitja a szemét és lát is, nem csak néz-észreveszi.
Nagyon sajnálom, és igen, el fog múlni, még ha most nehéz is ezt elképzelni.
Az én első terhességem (nem tudom babának nevezn) 8 hetesen ment el, UH nem volt még elterjedve akkoriban, nem is tudom, meddig élt, egyszercsak görcsök, vérzés, kórház, és kész.
Tudom, nem vigasztal, de ez nagyon gyakori. És te nagyon fiatal vagy.
Hellinger terápián voltam, egyáltalán nem "érintett meg", sajnos saját tapasztalat alapján nem hiszek benne.
Az abortusz pedig ha gyilkosság lenne, betiltanák. Ez úgy baromság, ahogy van!!!!!!!
" Mint ahogy abból sem, hogy az utódok fizetnek "
Nézd meg magyarországot, menj egy kjicsit a történelembe vissza-mondjuk úgy a nyilasidőkig és onnantól nézd mostanáig. Különösen azt a részt mikor a jobbik parlamentbe került, hogy gyorsult be.
Erre gondolsz?
Szép.
14 áldás és utána 68-ig a régi időkre vonatkozó átkok, mint pl.:
"Megver téged az Isten Égyiptomnak fekélyével, és sülylyel, varral és viszketegséggel, a melyekből ki nem gyógyíttathatol."
Persze lehet, hogy te a méhének átkozott gyümölcsére és az átkozott sütőteknőre gondoltál.
Na persze ebből Hellingerrel nem lehet kigyógyulni szerintem sem. Mint ahogy abból sem, hogy az utódok fizetnek az ükanyjuk abortuszáért.
Sziasztok!
Szeretnék kérni egy kis segítséget.
Még új vagyok itt.
Némi ismertető rólam: 24 éves vagyok, férjnél vagyok több, mint egy éve.
Érzsébeten lakunk és egy önkormányzati bölcsődében dolgozom gondozónőként. Nincs gyerekünk.
Először próbáltunk összehozni egy babát. Elég hamar terhes maradtam.
A terhesség alatt szinte minden nap görcsöltem, de nem túl erősen.
5 hetesen voltam először ultrahangon, majd egy hét múlva újra.
Már láttam, hogy ver a szíve. Rá két napra 6 hetesen és 5 naposan elment.
Nagyon megvisel lelkileg. Egy nagy űrt érzek. Elmúlik ez valaha?
Hogyan lehet ezen túllendűlni?
Ja és mind az anya, és mind az apa esetében kemény kvetkezményekkel jár.
Megúszni senki nem ússza meg. Ki azonnal kapja az "áldást" ki később, ki a leszármazottain.
Arany anyám ekkora ostobaságot és kamut mint a Heilinger terpia-keveset hallottam.
Az V.Mózes 28-ban megtalálod a választ-az 50-es nő esetében.Kicsit korábban ugyan mint a Heilinger terapia:DDD
Az abortusz gyilkosság. mindig is az volt/mindig is az/ és mindig is az lesz.
Az abortált gyerek nem haragszik...ez nagyon tetszett, majdnem felnevettem.
Nekem volt egy spontán abortuszom, ami akkor kiborított, de olyan rég volt... aztán született a lányom (már nagymama vagyok), de utána spirál mellett lettem terhes, tehát abortusz. Na az egyáltalán nem viselt meg, alig vártam, hogy megszabadítsanak tőle, olyan rosszul voltam.
És nem, nem volt, nincs veszteségérzésem, nem érnek váratlan csapások, stb.
Talán mert nem hiszek ebben az egészben:-))
nagyon nyomos ok kell ahhoz, hoyg egy gyerek ne akarjon kapcsolatot tartani a szüleivel. es az elhidegülest soha nem a gyerek kezdi, ö csak reagal. es - ellenkezö hiresztelessel szemben - legtöbbször arra, amit a mara elkerült szülö adott/nem adott neki. (az elkepzeles, miszerint egy gyereket uszitani lehet az elvalt szülö ellen, remek kifogas, önnyugtatas es önigazolas, de szinte (!!) soha nem allja meg a helyet.
nem tudom, nalatok mi törtent, sajnalatos (de nem veletlen), hoyg igy törtent...
Volt szerencsém már résztvenni családállításon, és nagyon tanulságos, megrendítő, katartikus élmény.
Csak azoknak ajánlom, akik szeretnének is tenni valamit aktívan az adott ügy érdekében az esemény után, mert a családállítás effektív tettek nélkül "csak" egy ajtót nyit meg. A világba utána ki is kell lépni, és a családállításkor megtalált feladaton dolgozni is kell.
Szóval, a baj nem jár egyedül.
A minap kaptam kézhez a gyámhatóság határozatát, hogy nem kell már tovább gondozási díjat fizetnem, mert gyermekem befejezte a tanulmányait, 22 évesen. Mivel 6 éve nem hajlandó szóba állni velem, le vagyok tiltva a telefonjáról, nem fogadja az E-mailjeimet, ezért most kimondom én is: nincs már dolgom veled, elengedlek, szabad vagy! Ez volt a sorsom, és a te sorsod is. (Mivel hiszek a túlvilágban, üzenem neked, fiam: viszlát a mennyben vagy a pokolban!)