Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Emésztő bánat...
Létrehozva: 2012. július 26. 10:02
Nagy a fájdalmam, és szeretném magamból kiírni, meg talán kapok hasznos tanácsokat arra, hogy hogyan keveredhetnék ki ebből a nyomorúságból.
Fiatalon beleszerettem egy fiúba, és egy csodálatosan nagy szerelem lett belőle mindkettőnk részéről.
De aztán a fiú családja visszatáncoltatta a fiút, pedig már gyűrűs menyasszonya voltam. Akkor még ellent tudott mondani a család nyomásának, amikor megvette a gyűrűket, de aztán már hajlott mint a nád, és nem felém.
Miután szétment az utunk, többé nem láttam, de azóta sem vagyok képes elfelejteni. Képtelen vagyok új kapcsolatra, nem szültem gyerekeket, míg neki vígan folytatódott az élete. Megnősült, tán kétszer is, és három gyereke született.
Hogy lehet az, hogy valaki, aki annyira szerelmes, mint amilyen az a fiú is volt, csak úgy elhagyja a szerelmét, és semmi gondot nem okoz neki az, hogy milyen fájdalmat hagyott maga után, és szépen éli tovább az életét, mintha mi sem történt volna?
Nekem meg huszonév sem volt elég ahhoz, hogy túljussak az érzelmeimen.
Én meg csak megsajnáltalak, mert látom, hogy segíteni akartál neki.
Innentől kezdve amúgy is isméát életbe lép a hírzárlat:DD
Rájött szerintem-már mint a topikinditó-lényegtelen ki miatt nyitotta a topikot, hogy a játékjának vége.És bármit ir, bármit tesz, bármit mond, bármit hazudik arról a másik nőről, meg annak gyermekéről és családjáról-már nem tudja eltakarni az igazságot.Mert kiderült.Végérvényesen, megmásíthatatlanul.
Kérdésem van: Mi az, hogy visszatáncoltatta???
Talán tüzes vassal égették? Vagy forró olmot öntöttek a fülébe? Vagy mi??
Ki kényszeríthet és mivel valakit arra, hogy puhapöcs legyen? Nem csak saját maga??
A másik kérdésem: Miért gondolod, hogy "vígan folyt az élete" ??? Aki többször nősül, annak bizonynem folyik vígan az élete. De nem azért írtam ezt, hogy jó magyar szokás szerint el kezdj örülni a másik nyomorúságának .... az gusztustalan lenne ...
Nem az itt a kérdés szvsz, hogy ha ennyire szerelmes volt, hogyan léphetett ilyen szépen tovább, hanem az, hogy Te miért nem akartál továbblépni?? Te miért kapaszkodtál a múltba annyira, hogy huszonév alatt sem engedted meg magadnak, hogy boldogulj.
Értem én, hogy az ember fél a csalódástól, fél attól, hogy megint hintába teszik, viszont erre nem az a megoldás, hogy bezárom az ajtót, hanem az, hogy csak annak nyitom ki, aki arra érdemes.
nem tudom
nem ismerem a topiknyitót
talán férjhez ment a kolléganője/bnője/szomszédja
vagy babája született a tesójának
.....
mittomén.
" egyébként jót röhögtem: "vígan folytatódott az élete. Megnősült, tán kétszer is""
Ezen egyébként én is
" gyébként történt most(anában) valami veled ami ezt felszínre hozta, biztos vagyok benne"
Mire gondolsz/tippelsz?
hát anyám, ha huszonév sem elég, akkor ott vmi nagy gond van, ammántuti
egyébként jót röhögtem: "vígan folytatódott az élete. Megnősült, tán kétszer is"
egyébként történt most(anában) valami veled ami ezt felszínre hozta, biztos vagyok benne
Kedves Alternatíva!
Szomorú történet, de mindketten fiatalok voltatok, és eltelt több, mint húsz év...
Ez rengeteg idő, túl sok a gyászhoz...
Mint írtad, ő továbblépett, megnősült, talán többször is, gyerekei születtek...Te pedig még mindig utána vágyakozol, reménytelenül.
Ezzel megfosztod magad a boldogságtól, egy olyan férfival, aki őszintén szeret, attól a csodálatos élménytől, hogy anya lehess...
Most karfiolfőzeléket eszem, csirkefalatkákkal.. nyami!