Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Rápisil az ágyra a kutya
Létrehozva: 2013. február 13. 09:10
Sziasztok!
Egy számomra elég kellemetlen problémában szeretném a tanácsotokat kérni. 6,5 éves ivartalanított máltai szuka kutyusom van. Mióta nálunk van (3 hónapos korától) szobatiszta, csak a pelusra pisilt mindig. Mikor pici volt a lakás összes helyiségében le volt neki rakva 1 pelus, de már évek óta csak 1 db van a bejárati ajtónál, amire azért van szükség, mert elég pici 1,8 kg és ha nagyon nagy hó van,vagy szakad az eső, akkor nem megyünk le, de ezzel soha nem volt gond, mindig tudta hogy a pelusra bármikor elvégezheti a dolgát, és ha sétálunk, akkor pedig lennt is pisil/kakil.
A probléma kb 2 hónapja kezdődött, amikor észrevettem hogy a kanapén az ágytakarón van egy pisifolt....úgy gondoltam csak véletlen baleset, hiszen soha nem pisilt csak a pelusra...kimostam, ecetes vízzel áttöröltem a kanapét is, majd hetekig semmi ilyesmi nem történt. kb 3 hete viszont megint észrevettem a pisifoltot, és azóta rendszeres a dolog, heti 2-3-szor biztos előfordul...emellett ugyanúgy használja a pelust is, és csak akkor csinálja ha nem vagyunk otthon. Direkt figyeltem mostanában ha otthon vagyunk eszébe sem jutna az ágyra pisilni...egyszerűen nem értem mi történhetett...nem történt semmilyen változás a kutya életében, nincs többet egyedül, mint a 6 év alatt bármikor, szóval tehetetlenül állok a probléma előtt...Ok, tudom kizárhatnám a szobából és akkor nem pisilné le az ágyat, de én meg akarom szüntetni ezt a problémát, és egyszerűen nem értem hogy miért lassan 6,5 évesen kezd el ilyeneket csinálni????? Ja, és az még fontos lehet hogy nem össze-vissza pisil az ágyon, hanem mindig ugyanoda, mindig ugyanott találom meg a foltot a takarón :( pedig tényleg nagyon alaposan letakarítom..
Kérlek segítsetek, adjatok ötleteket szerintetek miért csinálhatja, és mi lehet a megoldás? Egyre bosszantóbb ez a probléma, nem akarok minden nap ágytakarót mosni...:(
Nem, semmi. Igazából ő mindig máskor jött haza, úgyhogy nem volt egy fix. időpont ebben...van hogy du 3, és van hogy este 10, ez a kezdetektől így ment...
Vajon egy 6,5 éves kutyánál még vissza tudom fordítani ezt a szorongásos dolgot?
Ööö... nem kérdőjeleztem meg, hogy szereted-e a kutyádat, vagy hogy jó gazda vagy-e.
Csak leírtam, hogy ez az általam olvastottak szerint projekció: emberi érzelmeket és viselkedésmódot vetítesz ki a kutyára
Nem értem, hogy mit vetítek a kutya bosszúálló szándékával kapcsolatban? Köszi, de ez a kutyus már 13 éves, süket is, vak is, de így is nagyon szeretem, és soha nem bántanám, mert néha azért sikerül neki megcélozni azt a bizonyos virágcserepet.
A gyűjtögető és a minden lelógó dolgot lepisilő sajnos már nem él, s ha a mostani elpusztul, nem lesz többé kutyám. Ha ez is itt hagy engem, ez lesz a negyedik, akit eltemettem.
Mivel a párom is meghalt, így ketten maradtunk, néha utazni kellene, ne adja Isten, valami betegség összejön, nincs kire, az újat sem lenne kire hagyni. Nagyon-nagyon sokat jelent, hogy van, természetesen örömet és gondot is, egyszerűen helyhez köt. Panzióba sosem adnám, nem lenne egy nyugodt percem sem.
Ja! Mindegyik Spániel volt/van.
Nem hagyhatom ezt szó nélkül, ne haragudj :)
Lehet, hoyg szerencséd van, ritkán fordul elő, így nem tapasztaltad a káros hatását. De. A kutya nem tudja összekötni egy korábban elkövetett "rosszaságát" a későbbi letolássa. Úgy csinál, mint aki szégyelli magát, pedig csak kerüli a konfliktust (ezt a megfogalmazást pont Csányinál olvastam). Csak az hatásos, amikor azonnal tudsz reagálni, azaz, ha rajtakaptad. Egyébként nem tiltakozik, hisz te vagy a főnök, de ha gyakran előfordul, akkor szorong tőle. Hisz sose tudhatja, mikor haragszanak meg rá, ugyebár. Mert nem érti.
Hasonló probléma nálam is felmerül ilyenkor télen Zsuzsu kutyusommal kapcsolatban. Szerencsére nem az ülőgarnitúrán, ahova felmehet, - huzatot tettem rá gumis lepedőkből, hát, elég ronda! - hanem a fürdőszoba bejárata előtt pisil időnként a kőre. Én bizony odahívom és megfeddem, rámutatva a foltra és hangsúlyozva, hogy "te kis szemét, tudod jól, hogy kint kell pisilni". Aztán átparancsolom a másik szobába, ahol szintén van fekvőhelye. "Ne is lássalak!" teszem hozzá a nyomaték kedvéért. Megérti, és hetekig nincs baj, kikérezkedik az udvarra.
Persze gorombának nem kell lenni vele, csak kissé szigorúnak. Nekem ez a tapasztalatom. Nagyon aranyosak e kis lények, de jobban járunk, ha nem engedjük fejünkre nőni őket. De csak úgy szeretetteljes szigorral, ahogy a gyermekkel bánunk. Hiszen Csányi Vilmos is szőrös gyerekeknek nevezi őket új könyvében. Állítja, hogy mindent megértenek. Egyetértek vele.
A kutyám reggel várja, hogy kijusson. Megvan a napi rutin, hogy mit matat végig, mit szagol, és hol intézkedik. nappal, amíg dolgozom kint van, erősödik az immunrendszere, és elmolyol ahelyett, hogy a szobában unná magát halálra. Délután megjövünk, bejön, és este kötelezően jár neki séta is. Amire nagyon vár.
Nem hiszem, hogy lelketlen lennék, ellenben egészséges és kiegyensúlyozott a kutya, ja, és szabad, mert a vezér én vagyok, neki semmi terhe nincs.
De mindenki úgy tesz, ahogy akar.
A rendszer fontos valóban. Én sem értem a kifogásokat.
Nekünk pumi, puli keverék kutyáink vannak, kintiek.
Hóban, hosszabb séta alkalmáva előbb-utóbb ráragad a mancsukra a hó és kis göbök keletkeznek rajta. Szokta is zavarni őket, de hát ez van. A nagyját leszedjük nekik, a többit szépen lerágicsálják maguknak.
Eszembe se jutott, hogy emiatt ne vigyem sétálni őket hóban.
Én is arra gondoltam, hogy lehet hogy örömében, szeretetében teszi ezt a kutyus.
Macskánál is észlelhető ilyen.
A ragaszkodás és az összetartozás erősítése lehet ez nála, és a területvédelem.
Igen, ezzel teljes mértékben tisztában vagyok, tényleg már-már azt mondom hogy beteges kapcsolat van köztük...pl. valami idegen helyre megyünk 3-an, akkor a kutya tiszta ideg lesz, ha a párom kikerül a látóteréből...hisztizik, nyüszög, és csak akkor nyugszik meg ha újra meglátja. Gondolom mivel ő magát felsőbbrendűnek érzi, úgy gondolja hogy neki kell vigyáznia a páromra, és ideges lesz ha nem látja, félti. Ellenben ugyanebbe a szituációban ha én tűnök el, az teljesen hidegen hagyja..
Nem tudom hogy lehetne a párommal megértetni mindezt, biztos vagyok benne hogy érti ő is hogy mi ezzela baj, csak szerintem attól fél, hogy pl. ha nemcsapnak nagy "örömködést" pl. amikor hazaér, akkor a kutya azt fogja hinni, hogy már nem szereti, és ezt nem akarja..
Ez akkor sem bosszú. A bosszú szándékának feltételezése egy kutyánál részedről projekció. Ha gondolod, olvass utána, ez egy kutatott téma, nem vagyok szakértője, csak olvasgattam
Ha távollétedben olyat csinál, amit nem szabad, pláne, ha rombol, az szorongásból fakad, a ruhádat meg azért szereti maga mellé venni, hoyg a gazdi szagát érezze :)
"Valahogy úgy tudnám leírni a dolgot, hogy olyan, mintha a kutya szemében én lennék a "rossz" én szólok rá, én szidom le esetenként, a párom meg a jó, mert ő csak tutujgatja megenged neki mindent."
A kutya nem gyerek, másképp működik, ne projektálj rá emberi érzelmeket. Nem véletlenül nyugodt, amikor te hazajössz, te megnyugtatod, benned bízik, melletted inkább biztonságban érzi magát. Nehogy már féltékenyek legyetek egy kutya szeretetére :)
Nálunk sem "imitt-amott" vannak pelusok, (az csak pici korában olt, kb. 0,5 éves koráig) hanem csak egy van az ajtónál, és ő nagyon jól tudja hogy oda kell végeznie a dolgát, ha úgy alakul...
Én is ismerek egyébként olyanokat, akik ezeket a kiskutyákat egyáltalán nem viszik le, főleg télen, de ha jobb az idő, akkor is csak heti párszor...ezt én sem tartom jónak, de nem az én dolgom ezt megítélni.
Szia! Esetleg örömében is oda pisilhet? Ezt figyeld majd meg, ha van mód. Ha nem vagytok otthon olyankor, lehet, hogy bánatában?? Valaki írta, hogy a kutya nem áll bosszút. Tapasztalatból tudom, hogy de igen! Nekem volt egy kutyám (most is van, de ez egy másik), sosem jöhetettek be a hálószobába. Ha elmentem itthonról és nem zártam kulcsra, mindig belökte az ajtót, bement, lepisilt minden lelógó dolgot, mint ágytakaró, asztalterítő (mind fehér!), majd kijött, kilopva akár az én, akár a férjem pizsamáját. Bevitte a kosarába, és azon aludt. Az anyja éppen ilyen volt, ő a fürdőből a szennyeseket hordta ki, mint alsóneműk, zoknik. Ha itthon voltam, sosem ment be oda.
A mostani kutyám reggel örömében igyekszik lepisilni egy cserép virágot, ezért sosem engedem egyedül a virág közelébe reggel, míg én öltözöm a sétához, addig a teraszon kell, hogy várjon engem.
Ez igaz, de tavly télen is sokat esett, azelőtt meg még többet...ezért nem gondolok erre..
Az a helyzet, hogy ketten vagyunk a párommal + a kutya. A falkavezérséggel valóban gond lehet, mert engem "elfogadott" a kutya magasabb rendűnek, rám hallgat ha rászólok valami miatt, viszont a párommal már más a helyzet...ő túlzottan kényezteti a kutyát, mindent megenged neki, nem szól rá soha semmiért, és ez baj, tudom..ha pl. én hazaérek, akkor a kutya meglát, csóvál, nyújtózkodik (éppen akkor kel föl valszeg), de nem rohan le, lepakolok, leöltözöm és utánna foglalkozok vele...viszont ha a párom jön haza, akkor teljesen bepörög,ráugrál, rohangál, csak percek múlva csillapodik le...én tudom, hogy ezt kellene nála is elérni hogy ne foglakozzon addig a kutyával amíg az meg nem nyugszik, de nála az az első ha hazajön, hogy a kutya "ráront" ő fölkapja, és "szeretgeti"...nagyon, túlzottan is kötődnek egymáshoz...pedig általában én sétáltatom, én adok neki enni, én fürdetem, én csinálok mindent, a párom meg "csak" játszik vele, meg bújnak egymáshoz...
Hiába mondom neki, hogy pl ha hazajön akkor ne foglalkozzon vele addig, amíg meg nem nyugszik, de ő ezt képtelen betartani, mert azt mondja hogy olyan jó, hogy "így örül neki a kutya"...Az világos hogy a kutya teljes mértékben a párom "fölé" helyezi magát és ezen kellene változtatni, de ezen csak ő tudna, én sajnos ebben semmit sem tehetek (ez is így van már évek óta) Valahogy úgy tudnám leírni a dolgot, hogy olyan, mintha a kutya szemében én lennék a "rossz" én szólok rá, én szidom le esetenként, a párom meg a jó, mert ő csak tutujgatja megenged neki mindent. Holott a kutyának szükség van rá, hogy "parancsoljanak" neki, és ezt az én párom nemérti meg...ha pl. ezen tudna valahogy változtati a kutyának is sokkal jobb lenen szerintem..