Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Rendben van, ha a 2,5 éves rugdossa a nagymamát?
Létrehozva: 2014. október 1. 17:53
Sokan azt az elvet vallják: nem szabad azt mondani a gyereknek, hogy nem szabad... De minden esetben jól van ez így?
Nők Lapja Café: Rendben van, ha a 2,5 éves rugdossa a nagymamát?
Nők Lapja Café: Rendben van, ha a 2,5 éves rugdossa a nagymamát?
Nem hulyek, csak eppen bosszanto, hogy addig nem kellett sokat gondolkodni, meg kuzdeni, hogy mit fozzon az ember. Akkor ezt ne rontsa el. Oke van par dolog, amit nem szeret, ezt figyelembe vesszuk, de nem zarhatunk ki mindent. Fokepp, ha az t szeretnenk, hogy viszonylag kiegyensulyozottan egyen egy napon belul is, s egy honapon belul is, nem lehet mindennapos megoldas az, hogy az oviban nem eszik, aztan otthon meg az uzsis nem biztos, hogy fott etelbol meg dupla adagot.
De belendültetek. Az ember elmegy egy kicsit a dolgára és már olvashat vissza 100 hsz-t:)))
Az én lányom is mindenevő volt, de az oviban kezdte, hogy mit nem eszik meg. A répa meg a gomba még mindig nyögvenyelősen megy, pedig már 12 éves.
Igen, de a gyerek egyszercsak éhes lesz. Én fiam sem eszik meg mindent a bölcsiben (főleg mióta nagyobb lett), de ha kihagyja az ebédet, akkor tuti, hogy duplán uzsizik. Van, hogy ebédkor csak a húst eszi meg a főzeléket meg otthagyja. De sztem ez nem baj, mert ha nagyon éhes -és csak dacból nem kér- úgyis fog valamennyit enni. Nem hülyék a gyerekek.
"Én a nyugdíjasoknak is csak fél helyet engedélyeznék. 65 év felett pedig állniuk kellene a buszon"
Ezt én is írtam, hogy akkor a nyugdíjas mért ülhet le, csak asszem, kitörölték.
Vagy epp forditottja. Nalunk az volt. Majdnem mindent megevett, aztan jott az ovi. Ott volt am sok valogatos gyerek, sok fel sem is erte az etelt, mert esetleg a gyorseteleken kivul nem sok mindent evett addig. Na azt latta, hogy ez az etel nem jo, utana o se nagyon akarta megenni. Nem kis meloba kerult ismet helyretenni, hogy lehet mas nem szereti, azert o megehet mindent, eppigy, mint ezelott.
Ja, hozzáteszem, hogy szeptemberben kezdte az ovit (két és fél évesen), júliusban meg még visított a anyja után, ha az akár csak a boltba elment. :)
Egyedül velem volt el (nyilvánvalóan). Szerintem, ha akkor rástresszelünk, hogy jaj mi lesz vele szeptemberben, lehet, hogy másként alakulnak a dolgok.
Szerintem a legtöbbször.
Sőt, ha a szülő előre szorong a helyzet miatt, azt a gyerek simán megérzi.
Én is élvezem a folyamatot. :-)
Sokszor nem is a gyerekben van a gát, hanem a szülőben...
Hát én meg ezt a szülői viselkedést, teljesen idiótának gondolom. Ők azok, akik nem akarják, hogy a kis "utyuliputyulijuk" felnőjön. És ez elég gáz, mert sztem a gyereknevelésben pont az a legjobb, hogy látjuk fejlődni, nőni, okosodni, cukisodni.
Szerintem a legjobb dolog mikor a szülő láthatja a gyerekét ahogy önállósodik. Ahogy besétál a bölcsibe/oviba és már nincs "anyuanyu" csak az öröm a kis arcán, hogy mehet a barátai közé.
Mondjuk én nem a sajátomat hordtam, hanem a neveltemet, de nem voltak ilyen érzéseim, ugyanis ő egy nagyon nyitott és nagyon könnyen alkalmazkodó gyerek volt, míg nem volt ovis (bölcsi nem volt) és séta közben elhaladtunk az ovi mellett, állandóan be akart menni játszani, így nem volt kérdés, hogy amint lehetett, ment.
Egy pillanatig nem volt problémája a beilleszkedéssel. Tudom, hogy nem mindenki ilyen szerencsés és sokaknak ez gondot jelent, valamint azt is elfogadom, hogy nem én szültem, az anyjával közösen neveltük, ezért az érzéseim is némiképp mások vele kapcsolatban, ugyanakkor pont ezért tudok objektívebben megítélni dolgokat.
Én olyan szempontból megértem a kezdő-ovis-anyuka kétségeit is, hogy szülőként is szokni kell, hogy az én "egyetlenemet" egy közösség tagjaként kezelik, ő is "csak" egy a többi közül, és eleinte fura elképzelni, hogy a gyerek ezt simán elfogadja, és nem éri semmilyen trauma, hogy nem lesik minden kívánságát: ld. kutyát nem érdekel, hogy jobban szeretni cukros lötyit, vagy ő inkább most nem szeretne délutáni aludni...
Mi, akik ezt már végigcsináltuk párszor, néhán dolgot máshog látunk.
Persze, teljesen egyértelmű.
De hát biztos van, aki úgy gondolja, hogy inkább a cukros üdítő, mint egy életre szóló trauma az ovitól/bölcsitől. :)
Nekem meg a kopaszok. Na és? :-)
...és ezzel elveszik a lehetőséget az otthon jól bevált játszmáktól... :-) Senki nem könyörög, senki nem esik pánikba, ha a gyerek nem eszik, vagy iszik, így totál felesleges ezzel manipulálni, és ezt a gyerekek elég hamar belátják, és azt hagyják ott, amit tényleg nem szeretnek.
Tudom, hogy extrémen bölcsi és oviellenes vagy, de gondolj bele mélyebben. Nem noszogatják, hanem leülnek a kis asztalkájukhoz ebédelni, amihez hozzá tartoznak a poharak és a kancsó víz, amiből mindenki iszik. Ennyi.
Az eccer biztos.
Ugy megkergetlek, hogy kino a hajad. 
Jo kis tanacsaitok vannak.
Lehet.
Mondjuk nekem kifejezetten nem tetszenek a hajas babák.
Ebben egyetértünk, ezért is fogadtam meg a tanácsot, nem azért, mert annyira iszákos vagyok
Király...És ha nincs haja az gáz? Kell neki növeszteni? :-)
5 éve még ezt mondta a doki. Szerencsére nem kellett kipróbálnom. :-) Inkább egy adag pia, mint hogy idő előtt kipottyanjon az a gyerek...
Hú azért ennyire ne elemezzünk már látatlanban. :-)
Az enyémnek volt haja, biztos a bortól :)
Képzeld, az Ice Teától is ilyenek voltak. Én arra rendesen azt hittem, hogy szimpla cukros-lötty. :-)