Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Plusz egy gyerek kívülről.
Létrehozva: 2014. november 12. 09:46
Kedves Fórumtársak.
Rég jártam erre, most viszont nagyon magam alatt vagyok. Szükségem lenne némi lelkifröccsre, hátha sikerül kihúznom magam abból a lelkiállapotból, amiben vagyok 
.
38.hetes terhes vagyok, tehát nemsokára szülök. Nyilván ezért is vagyok érzékenyebb, sírósabb a kelleténél. A párom-sajnos, vagy szerencsére- a héten külföldön dolgozik, egyelőre imádkozom, hogy kibírjuk, míg hazaér.
Hétvégén volt az esküvőnk, 2 éve elváltam az előző férjemtől, van két gyönyörű gyerekem, abból a házasságból. Az új férjemmel pedig most lesz közös babánk. Elfogadta a két gyermekemet, szeretik egymást, normálisan élünk.
És most jön a depim fő oka:
Az esküvőnk napján került elő egy nő, aki szerint a 12 éves lányának a férjem az APJA 
.
Forró víz, hideg zuhany, gondolhatjátok.
Annyit tudtam a sztoriról, amikor megismerkedtünk, hogy van egy nő, aki azt állítja, hogy van egy gyereke tőle, de ő nem hiszi el, a nő meg annyiban hagyta, nem kért sem apaságit, sem gyerektartást, láthatást, semmit, gyakorlatilag eltűnt. Néha jelentkezett, hogy alá kellene írnia vmit a gyámhatóságnál, hogy a mostani férje nevére vehesse a kislányt, de mindig annyiban maradt a dolog. (nyilván hiba volt nem utánajárni, de ezzel én nem tudok mit kezdeni)
Most viszont állítólag már a kislány érdeklődik- ami érthető is-, hogy ki az apja, stb.
4 napja gyakorlatilag felfordult az életünk, folyamatos a feszültség, veszekszünk, nem alszunk. A nő folyton hivogatja, napi szinten beszélnek, a semmiről, arról, ha hazajön, majd találkoznak, és megbeszélik, hogyan tovább. A férjem kérte, hogy én is had legyek ott, mivel ez erősen befolyásolja a közös életünket. A nő kategorikusan elzárkózott, mondván nekem semmi közöm hozzájuk. (ami részben igaz is, bár ne lenne)
Ezzel a nővel álmodom, folyton sírok, zaklatott vagyok, és félek, hogy a születendő babánknak sem teszek jót, de egyszerűen nem tudok túllépni ezen. Félek- ezernyi dologtól-, de főleg, hogy ez a nő, most belemászik az életünkbe, hiszen már most leoszt, hogy nekem semmi közöm hozzá, mit beszélnek.
Segítsetek nekem, ha van itt köztetek, aki hasonló cipőben jár, hogyan lehet ehhez a helyzethez jól hozzáállni, nem beleőrülni, úgy, hogy ne menjen rá a kapcsolatunk.
elegge elkepzelhetetlennek tartom,hogy valaki irogasson egy ferfinak ha nem lenbe biztos hogy o az apja a gyereknek. Mar mindenki tudja hogy ezt milyen egyszeru kideriteni.
szerintem is ,inkabb arrol van szo hogy a ferfit nem erdekelte ezert huzta be fulet farkat.
Errol van szo.
Ez a hazassag, ez a gyerekvallalas hazugsaggal, mellebeszelesel indul. Orromteljes, hogy a ferjnek vegre elkezdett derengeni, hogy a kislanyra apasagi elismero nyilatkozatot tett.
De nem sok jovot iger egy DNS teszt sem. Aki ennyit hazudozik, az nem veletlenul teszi.
Ha az okoskodo topikirok marhasagokat irnak,akkor minek nyitottad a topikodat?Hogy meg neked alljon feljebb?
Vertezzdd fel magad,meg tobb titok fog kiderulni a ferjedrol,ez csak a kezdet.
Teged nem de a gyerekeidet nagyon sajnalom,onzo modon rajuk eroltetsz egy nevelo apat,es egy kistesot[esetleg egy feltestvert].
Az ,hogy a somat idezed,sokat elmond rolad.Nagyon arrongas vagy es inkabb te vagy a csalodott es keseru,fogtal vegre egy pasit, ragasztonak gyorsan szulsz eggyet,es erre kiderul,hogy a valasztott nem szuz,sot gyereke van akivel nem torodik,de azert a kapcsolat tartva,[ha nem akarok beszelni valakivel le lehet tiltatni.]Ugyan neked van 2 gyereked naszajandekba,de az o gyerekerol szo sem lehet.Nalad onzobb es rosszabb termeszetut reg lattam.A stilusodrol ne is beszeljunk ,sertegetsz mindenkit aki csak segiteni akar,gondolom a kornyezetedhez is ilyen vagy.Te vagy a sajnalatra melto,vagyis igazan meg sem erdemled.
Ja es nem vagyok spinster, remek kapcsolatban vagyok ,gyonyoru es okos unokakkal,es minden renben a hazam tajan,es volt is mindig.
Hogy honnan veszem?
Hát talán csak feltűnt valakinek, hogy az a nő 12 éve szült egy gyereket. És feltételezhető hogy nem szűz Mária, így a gyereknek valaki ember mégiscsak az apja. Logikus, nem?
És mivel a nők szeretnek fecsegni, abban biztos lehetsz, hogy rengetegen tudják ki a vélhető apa.
Mint említettem, engem nem aggasztana egy ilyen helyzet.
1 hetes üzenet az esküvő előtt, szerinted ez véletlen? Ne legyél már naív! Tudta hogy mikorra kell időzíteni, valószínűleg tudta azt is hogy állapotos vagy, és sejtette hogy el fogod olvasni az üzenetet. Botrányt várt, megkapta.
Ha jól sejtem nem rugaszkodom el túlságosan a valóságtól, ha látatlanban ezt a nőt egy primitív akárkinek könyvelem el. A gondolatot tovább szőve, a férjed 12 éve egy primitív nővel feküdt le. Biztos hogy észrevette rajta, ezért nem akarta hosszútávra. Még tovább szőve a gondolatot, jelenleg egy olyan férfi felesége vagy, akinek tök mindegy hogy hová ereszt.
Fokozzam még? Ne miattunk háborodj fel, nem mi tekertük köréd ezt az abszurd helyzetet.
És nem biztos hogy szülés előtt vagy közvetlen utána a születendő gyerekednek jót tenne, hogy te találkozni akarsz az anyával.
Soraidból nekem az jön le, hogyha nem jön jelenlegi párod, nem lépsz ki a házasságodból.
Ezek a férfiak azok akikről itt sokat olvashatunk. Elmúltak 30, nem akarnak még tartós kapcsolatot sem nehogy házasodni. Ha esetleg becsúszik egy gyerek azért jó esetben is max fizetnek, de felelősséget nem kívánnak vállalni. De miért is várhatna bárki is többet tőlük? Hiszen nincs előttük férfi, családapa példa.
Rossz házasság? Ma már nem is kötnek az emberek házasságot, csak együtt élnek, szabadon, ameddig úgy érzik jó nekik.
Meg biztos voltak mindennek az ellenkezőjére is jó példák, csak azokat nem vetted észre. Mert az élet szerencsére ilyen sokszínű!
"Szerelmünk kezdetén kb 2 hónap után elmondta, azt amiket már párszor leírtam. Felmerült bennem, hogy miért nem járt utána, annyit mondott, hogy a nő nem akarta, ő pedig nem zaklatta őket ezzel. Megkérdeztem azt is, hogy nem izgatja-e, hogy valóban az ő gyereke-e, amire azt mondta, hogy dehogynem, de az akkor kb 9-10 éves kislány életét nem akarja felforgatni, apasági vizsgálattal, pláne, hogy az anyja sem akarta. Úgy tudta, hogy a nevelőapjával jól kijönnek, apjaként szereti, normálisan élnek. Ennyi."
Ez eléggé mosakodásnak tűnik a férjed részéről. Izgatja, de mégsem jár utána, meg a 9-10 éves gyerek életét nem akarja felbolygatni, blablabla... És a 10 év alatt miért nem kereste, amikor még kisebb volt a gyerek? Én rosszat érzek: mert igazán mélyen nem érdekelte a kislány. Lehet, hogy azért foglalkozott olyan mintaapaként a te gyerekeiddel, mert lelkiismeretfurdalása volt. Tényleg csak remélni lehet, hogy semmi köze nincs ahhoz a 12 éves lányhoz, mert ha van, akkor nem sok jövőt lehet jósolni egy olyan kapcsolatnak, ami hazugsággal, mellébeszéléssel indult.
Ez biztos. De kiegészíteném azzal, hogy egy rossz házasság még sokkal kedvezőtlenebbül hat egy gyerekre. Mivel az élet nem mindig úgy alakul, ahogy az ember eltervezi, szerintem a lehetőségekből kell kihozni minden esetben a legtöbbet és a legjobbat.
Ma már az emberek bátran kilépnek a kapcsolataikból, ha az nem úgy alakul, ahogyan ők azt elképzelték. Aztán új kapcsolatot alakítanak ki, de az sem működik és így tovább..
Pedig ennek a nagy merészségnek és szabadságnak pont az lenne a lényege, hogy minden ember boldog legyen. És mégsem azok. Csak a nevelési tanácsadókban meg a pszichológusoknál van egyre több és több segítségre szoruló gyermek.
Tudod aztán ha már eljutsz közel az 50-hez, meg már a saját tapasztalataidból is fogod tudni, hogy nem kell az életet bonyolítani.
De a gyerekkor az ami nem kezdhető és nem élhető újra, azért 100%-ban a szülők felelősek, hogy mit is nyújtottak.
Mivel még elég fiatal vagy (gondolkodásod alapján inkább gyermek) sok - sok élettapasztalatot fogsz szerezni az elkövetkező években. És erre nagy szükséged is van:-) Aztán majd utána biztos lesz, aki ad a véleményedre, de ez a kamaszokra jellemző "majd én megmondom a tutit, akkor is, ha még nem is láttam olyat közelről", inkább nevetséges, mint komolyan veendő. De legalább itt te is elmondhatod a véleményed
Áruld már el mégis mitől ijedt meg?
Viszont kíváncsi vagyok, hogy a csaj belemegy-e ebbe!
A 200 ezer per esetén van. Capuccino is írta, hogy lehet ennél olcsóbban is. Ennyit tényleg megér a bizonyosság.
sokan irtak a pereskedest. Azert nem perlek,,mert meg beszelunk. Megijedt. Fizeti a gyerektartast, szerinem fel sem merul benbe hogy nem az ove es nincs is miert. A gyerek amugy is kikopott apja, a "le se tagadhatja" tipus.
azert nem perelek mert meg bizok benne,hogy egyszer magatol rajon hogy van egy gyonyoru gyereke. Nem hiszem,hogy az lenne a megoldas hogy a birosagea citalom,bar neha nagyon szeretnem. De ebben az estben szerintem nem ez a megoldas.
Megértelek, hogy nem volt jó a házasságod, de miből gondolod, hogy ez a kapcsolat jobb lesz? Most egy nagyon rózsaszín szemüvegen át nézed a pasid. De nagyon érdekes, ahogyan nem melletted és a családja mellett áll ki a gyerek kérdésben. Mert a veled, a születendő közös gyermeketekkel szembeni alapvető tiszteletből neki kell rendezni a dolgot és késlekedés nélkül. Nem a nőre várni, hogy majd jelentkezik, vagy épp nem jelentkezik.
Depis vagy, a gyerekeidet kitetted egy válásnak, most kiteszed egy új féltesó érkezésének, lehet néhány hónap múlva pedig megismerhetik az új férjed, eddig nem említett gyerekét is. Sőt még lehet minden második hétvégét is nálatok tölt majd a kiskamasz lány. Elég ezt egy gyereknek feldolgozni.
Simán elképzelhetö,hogy apasági nélkül került be apuka a születési anyakönyvi kivonatba de maradt anyuka nevén.
Amennyiben anyuka tudta apa nevét,születési idejét és az anyja nevét akkor képzelt apaként beirhatták simán, ha nem akkor az anyai nagypapa van beleirva mint apa. Ezt a gyermek 3. születésnapjáig kell az édesanyának elintéznie apai elismerö hiányában.
A biroság kérhet apasági vizsgálatot,de hosszadalmasabb és drágább mint magán uton de azt tudni kell,hogy nem fogadják el bármelyik vizsgálatot de egy támpontot adhat az anyukának és az apának is a jövöröl.
Nyugodj meg,jelenleg a legfontosabb a baba és a közelgö szülés. Kitartást :)
Olyan érzésem van hogy nekem szántad mindezt.
Nem vagyok klimaxos vénlány mert elég messze vagyok a klimaxtól a magam 20 valahány évével és több éves kapcsolatban élek egy független férfival. Mind a ketten gyermektelenek vagyunk és függetlenek .
De megnyugtatlak az életem a megkeseredettől is távol áll. Diplomám is van, munkám is. Szerencsére szerető és összetartó családban nőttem fel ahogy a párom is. Nincsenek féltestvéreink és nevelőapánk/anyánk. Nem tudom milyen felnőni mozaik családban ahol anyu a válás után egy másik férfi karjaiba rohan majd gyorsan terherbe esik. Volt egy osztálytársam az anyukája is ugyanígy újra házasodott és jött a kisbaba az új kapcsolatból de mindezt a kislány szívta meg a legjobban. Persze a gyereket nem kérdezik meg hogy szeretne-e nevelőanyát/nevelőapát vagy újabb féltestvért. Fogadjon el valakit nevelőapjának akit eddig nem ismert mert anyunak így tetszik. Tudod nem kell sajnálni engem annál inkább a gyermekeidet, mert ha befúcsol ez a kapcsolatod majd találsz egy újabbat és csinálsz oda is egy gyereket.Én a gyerekeidet sajnálom akiket egyik kapcsolatból a másikba hurcolsz. Nem is értem miért vagy fennakadva azon hogy a férjednek van egy kislánya, nem mentél szűzlányként férjhez.. Van itt néhány kijelentésed a DNS teszt körül ami sejteti hogy nem vagy egy IQ bajnok..
Ha pedig számodra a Soma a mérce és a színvonal, nem kell többet írnod. Értem miről beszélsz és milyen színtű a gondolkodásod.
Örülök, hogy az önjelölt bírók között akadt olyan is, aki a másik oldalt képviseli. Teljesen mindegy, hogyan "jött össze" a gyerek, ha már megszületett, joga van mindkét szülőjéhez.
A mi esetünkben is azt mondta a párom, hogy ő 19-20 éves volt, csak néhány hónapot voltak együtt, a nő pedig folyton a volt pasija után ácsingózott, aztán volt, hogy találkoztak is, stb. A férjem nem volt biztos benne, hogy ő az apa, mert a nő elismerte, hogy volt a másik pasival is. Épp ezért is szakítottak. Aztán utána jelentette be, hogy gyereket vár, és nem érdekli mi lesz, megtartja. A párom- mivel a hűtlenséget a nő is elismerte-, azzal a tudattal lépett tovább, hogy nem lehet az övé a gyerek. Szerintem a nő sem tudta amúgy, hogy kié a kislány.
DE, én is abból indulok ki, hogy ha én biztos vagyok benne, akkor tuti pereskednék, bár lehet, hogy 1-2 év bírósági huzavona után másként látnám a helyzetet :-(
Miután lehiggadtam, írtam a nőnek- a párom megengedte, hogy a facebook profiljáról írjak neki, hogy mindenképpen megkapja-. Higgadtan, normálisan, hogy anyaként együtt érzek vele, és szeretném én is, ha tisztáznánk ezt a helyzetet. Az első találkozásnál én úgy gondolom, hogy a kislánynak semmiképpen nem kellene ott lennie. Beszéljük meg először, hogy csináltatunk egy apasági tesztet, meg, hogy ki mit akar egyáltalán.
Neked erőt, kitartást kívánok, és azt, hogy a kisfiad apukája ráeszméljen egyszer, mit veszített. (azt nem értem, ha ő azért nem védekezett, mert gyereket akart, amikor pedig lett, miért hátrált ki? )
És ezt a nyomozást, mégis hogyan kivitelezed??? Az anyakönyvi hivatalhoz befáradsz a kedvesed adataival, és végignézed, nincs-e neki valahol egy elejtett porontya???
Szerelmünk kezdetén kb 2 hónap után elmondta, azt amiket már párszor leírtam. Felmerült bennem, hogy miért nem járt utána, annyit mondott, hogy a nő nem akarta, ő pedig nem zaklatta őket ezzel. Megkérdeztem azt is, hogy nem izgatja-e, hogy valóban az ő gyereke-e, amire azt mondta, hogy dehogynem, de az akkor kb 9-10 éves kislány életét nem akarja felforgatni, apasági vizsgálattal, pláne, hogy az anyja sem akarta. Úgy tudta, hogy a nevelőapjával jól kijönnek, apjaként szereti, normálisan élnek. Ennyi. Nem akart többet beszélni erről. Hogy jövök én ahhoz, hogy felforgassam egy idegen család életét, és "megzsaroljam" azt az embert akit szeretek, hogy most márpedig aztán tegyél rendet, mert ajjjajajjjaj, meg a fórumon is azt mondták az okosok.
Ez nem így megy. Most, hogy az anya szeretné rendezni- bár amikor felmerült az apasági vizsgálat, azt mondta mehet, de azóta nem jelentkezett, azt mondta egyelőre hagyjuk ezt. Akkor???? menjünk oda erőszakkal, és töröljük ki a gyerek száját spatulával, hogy márpedig mi most apasági csinálunk????? De komolyan, ha kicsit gondolkodnátok, nem írnátok ekkora marhaságokat, merő rosszindulatból.
Igen, szeretnénk tisztázni, de nem erőszakkal, és pont ez volt az elmúlt években is, hogy a nő néha előkerült, írt 1-2 üzenetet, hogy találkozzanak a férjemmel, megbeszélni a gyerek ügyét, de aztán sosem jött össze.
Köszönöm az együttérzést.
Amúgy a -gondolom- klimaxos vénlány- kollegina alaposan melléfogott, mert nem előbb voltam elvált, és utána ismerkedtünk meg, hanem a férjem húzott ki egy rossz házasságból, ami nem volt jó már egyikőnknek sem. És akkor most lehet újra köveket dobálni :-), mekkora ribanc vagyok, hogy 2 gyerekkel a sarkamra mertem állni, és kilépni egy rossz kapcsolatból, ahelyett, hogy nyelnék, mint a torkos borz. Ja, meg még bele is betegednék, hogy mártírkodhassak, hogy én milyen önfeláldozó vagyok a gyerekeimért.
Lehet, hogy mindez azért van, mert nem engedem meg, hogy főként anyagilag függjek A Férfitól! Amit eddig összekapartam, nem anyuci-apucitól sikerült lejmolnom (meghaltak mindketten
), sőt még csak nem is "összeszoptam", hanem a "silány minőségű diplomámmal szerzett, nyilván silány minőségű" tudásommal kerestem meg. Az, hogy a férjem is keres, és közös kasszánk van, persze biztonságot ad, de úgy érzem, ha egyedül maradok, akkor is el fogom tudni tartani a gyerekeimet- mert ugye egy anyának ez is a kötelessége- ha az ég ránk szakad, akkor is.
És igen, hiszek a Férjemnek, mert szeretem!!!!!!!!!!!!!!!!! Lehet, hogy ez elképzelhetetlen az olyan tökéletességeknek, akik magas lóról, fennhangon osztják az észt- mintha nekik több lenne-, de én igazából mélységesen sajnálom ezeket a NŐ-ket, mert valószínűleg rengeteg csalódáson vannak túl, amik így megkeserítették, kiégették őket. De ahogy Soma írja, a mártír sárkányt nem lehet megmenteni, mert soha nem akar kitörni a biztonságos kis közegéből. Az ilyen emberek így érzik jól magukat, ha trollkodhatnak a másik életében, ennél nagyobb élvezetük nincs :-( ezért viszont rendkívül sajnálatra méltóak.