Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Zéró teljesítmény
Létrehozva: 2015. július 29. 21:14
Sziasztok!
Amióta második gyerkőcömmel visszamentem dolgozni, de már előtte is kezdődött, úgy látom teljesen meggajdult a világ.
Azt én értem, hogy nem lehet élet- és versenyképes az a cég, vagy gazdaság, ami úgy működik, mint régen: azaz irodások bementek dolgozni, és a sok kávé és cigiszünet és traccsparti közé beiktattak egy kis munkát...
Manapság viszont úgy látom ennek a brutál ellenkezőjét éljük. Minden normázva, s nem csak a tárgyakkal való foglalatosság, hanem az emberekkel való is, ami nem túl életszerű.
Mostanában, kiindulva a saját munkámból és az ottani elvárásokból, már bárhol járok azon gondolkodom, hogy vajon az ott dolgozók is normában vannak-e? Vajon már a pénztárost is "mérik", hogy hány vevőt szolgált ki, netán hány árut húzott át a kasszaszalagon?! És büntetik, ha alulteljesít? Vagy a hentesáru eladó teljesítményét is értékelik aszerint milyen gyorsan szeletel vagy vágja fel a húst?!
Tudtok példákat valós helyzetekre, amik be vannak normázva, s aminek a teljesítési kényszere állandó nyomás alatt tartja a dolgozókat?!
És tudtok olyan foglalkozásokat, ahol nem halsz éhen, van egy tisztes kereseted, de nem suttognak 8 órán át a füledbe, hogy még, még gyorsabban?!
Valóban egyéniségtől függ. De amit írtam az abszolút jellemző.
A munkaadóra nézne nem igazán jó, ha nagy fluktuáció, egyrészről költséges, más részről nem vet rá jó fényt. De ezt is meg kell tanulni, hogy hogyan szürje ki a munkaadó már az első körben azokat, akikre nem lehet hosszútávon számítani. pl.: ahogyan írtad, az aki évente vált, nekem biztos, hogy nem kellene alkalmazottnak, legyen bármilyen jó is. Az utóbbi 5 évben én már csak 40 fölötti nőket alkalmazok, akiknek nincs kis gyermekük, meg általában nem buliznak hét közben.
Van ismerősöm aki a T áruházban pénztáros volt, aztán szült 2 gyereket, közben 1 évre visszament és a gyes alatt elvégezte az egyetemet. Alig 6 év alatt egész magas pozícióba került, szóval lehet ha ugrál néhány ezresért, még mindíg ott tartana ahol a kezdetekkor.
Vannak ilyenek is, persze, de ez egyéniségtől függ talán...? Van, aki hűségesebb típus és tovább kitart (na azért nem örökké...:), van, aki évente, pár évente vált. A trend az utóbbi, már csak azért is, mert bizonyos munkakörökben ha körbejárod az ugyanolyan típusú munkáltatókat, fel tudod tornászni a fizudat elég szépen ... és amikor egy fiatal pl. lakásra gyűjt, ez nem hátrány, plusz ma már nem árt formában maradni interjúzás témában, így aztán valóban akadhat jobb ajánlat. Meg hát...ki akarna megragadni egy szint alatt ? Pont a bolti dolgozókra gondolva..azért abból nem lehet olyan rózsásan megélni. De a nyakig sárga nyállal (bocs) és sörrel töltött kosarakon én is el szoktam mélázni, hogy vajon honnan van rá pénze sokaknak...