Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Ismét anyós
Létrehozva: 2015. augusztus 28. 17:22
Sziasztok!
Segítséget szeretnék kérni, illetve ha volt valaki hasonló helyzetben, tippet.
2004-ben vettek anyósomék a férjemnek egy lakást. Nekik a haszonélvezetük volt rajta.
Most eladtuk, de anyósom azzal a feltétellel mondott le a haszonélvezetről, hogy cserébe a férjemet lemondatta a örökölt részétől egy családi házban. Majd az egészet odaajándékozza anyósom a sógoromnak.
Mivel eddig 40 négyzetméteren laktunk négyen, igy a férjem eleget tett a kérésnek, de nem tud belenyugodni ebbe hogy kisemmizték, és az apai örökségét elvették.
Tud tenni valamit?
Szerintem.. ha folytatni akarod..
akkor a következő hozzászólásodban... ird le pontokba szedve az egész történetet..
Azért, mert ahogy látom... itt szinte mindenki hozzákölt és félreértelmezi az egészet. Vagy szövegértési zavarok miatt, vagy mert úgy tartja kedve.
Tudod nekem van olyan rokonom, aki szintén egyedül él egy szép nagy lakásban, miközben mindkét gyereke bérelt lakásban él. Kívülről nézve ez tényleg felháborító lehet. Viszont nagyon is alapos oka van az illetőnek, miért nem engedi haza a gyerekeit lakni.
Tényleg felháborító most már amit csinálsz. Másoknak fedél nincs a feje fölött, kénytelen akár még házasként, kisgyerekesként is a szülővel lakni, neked meg az a hasfájásod, hogy anyósod mekkora nagy házban lakik miközben neked jutott 40 m2. Pfff....
Rosszul értes vagy akarod érteni. Neki SEMMI MÁS NEM VOLT JÓ!! SEM AZ HOGY AZ UJ LAKÁSRA RÁTEGYE A HASZONÉLVEZETÉT. A ÖRÖKSÉG PEDIG MEGVAN, APÓSOMTÓL ÖRÖKÖLT RÉSZRŐL KELLETT LEMONDANIA... ÉS NEM HÁZ HANEM 40NM2 HELYETT 62. EZ NEM LUXUS.. VAGY IGEN???? ÉS ANYÓS ÉL A 100 NM2-ES CSALÁDI HÁZBAN. AZ PEDIG HOGY HÁNY GYEREKEZ SZÜLÖK NEM A TE DOLGOD!
Akinek már nagy, vagy felnőtt gyereke van, az légyszi árulja el, hogy kell olyan gyereket nevelni, aki legalább megvárja, hogy elkaparjanak és csak a maradékot osztogatja! Köszi! :-)
Hol tud ennyire elcsúszni az értékrend?
Amíg nem dobom fel a talpamat, addig NINCS örökség! Addig saját tulajdonom van. És ez akkor is így lesz, ha 94 éves leszek és a hamut is mamunak mondom! (Lehet, hogy írásba kéne adni a gyerekeknek már most, hogy szokják a gondolatot... :-))
...és szerintem az is egy tévedés, hogy a mai fiataloknak milyen nehéz, bezzeg a szüleinknek kolbiból volt a kerítés. Mi pl. dédimamámmal éltünk egy tanácsi kéróban, mert még azt sem kaptunk. Ezt vette meg anyukám, amikor már lehetett. Akkor sem volt könnyebb. Régen a tanácsiban nem volt az embereknek egy buznyákja sem, ma pedig az albiban nincs sokaknak. Csak azért tűnik fel a különbség, mert régen a szülők szívtak, ma meg a fiatalok + talán nem voltak ekkorák a társadalmi különbségek.
Kikényszerítette???
Na akkor vegyük elölről.
Anyósodék vettek egy házat, aminek a tulajdonosa a férjed. Anyósodéknak van rajta haszonélvezeti joga, tehát gyakorlatilag nem 100 %-ban a férjed tulajdona mégsem hisz nem dönthet róla anyósod nélkül. Após meghal, marad anyós haszonélvezeti joga. Ez - ugyan nem vagyok tisztában pontos jogi kifejezésekkel, de úgy tudom saját tulajdont jelent, vagy ha nem is ez "a gyerek neve", a kedvezményezett szabadon rendelkezhet vele.
Most ti eladjátok a férjed házát. Mivel anyósodnak haszonélvezeti joga van benne, ezért neki is rendelkeznie kell, mit akar ezért. Ő ezt elcserélte a férjed egy majdani örökrészére (ami ahogy már többen írták vagy meglesz vagy nem, amikor az örökhagyó távozik a földről).
Most akkor mi a baj tulajdonképpen? Férjed is megkapta a részét - tiszta az új házatok, nincs senkinek kettőtökön kívül hozzá köze. Anyósod is visszakapta az ő részét. Gondolj csak bele, anyósod azt a verziót választja, hogy az új házból kéri a haszonélvezeti részét, az örökség alapját meg kár éri, eladja, elkótyavetyéli...akkor hova szaladgálnátok hogy hol az örökség? Felelősségre vonnád mondjuk a természetet?
Volt más választásotok, ne mondd hogy nem volt. Rákerül az új házra is anyósod haszonélvezeti joga. Ezzel mi lett volna a gondotok? Ez nem lett volna megoldás? Vagy attól tartottatok, hogy majd a "nyakatokra jár"? Esetleg lehetett volna várni a 40 és a 120 m2 között még egy kicsit. Hidd el túléltétek volna ti is meg a gyerekeitek is.
Be kéne fejezni a vergődést. Rugózol a más tulajdonán, mit csinál vele, hova teszi, miért teszi. Tudomásul kell venni, hogy nem mindenki - akinek egynél több gyereke van - állít fel azonos mércét a gyerekei között. Még aki azt állítja égre-földre esküdve hogy debizistenőmindetegyformán, még annak is van kedvence - csak ezt nem mutatja kifelé. Hát anyósod mutatja. Nem fogod megváltoztatni hidd el és amit nem tudunk megváltoztatni, azt ésszerűbb elfogadni úgy ahogy van. Ahogy írtad, eddig se volt felhőtlen a kapcsolat, most akkor milyen lesz?
Tényleg össze akarjátok rúgni a port az egész családdal és öriharit játszani míg csak éltek? Van értelme? Megéri?
És ha nem lett volna az a 40 m2? Akkor most min balhéznátok? Azt is tudomásul kell venni. Nem kötelessége a szülőnek ilyesmi. És nem is teheti meg mindenki.
Ugyan, ne kapd fel a vizet. A demagógián, képmutatáson, álszenteskedésen itt már nem szabad meglepődni.
A másik topikban az volt a vezérelv, hogy manapság mindenki micsoda gyerek- és családellenes (megjegyzem, szerintem nem így van, sőt, pont fordítva van).
Itt meg az a vezérelv, hogy jaj, micsoda anyós-ellenesség van és ezért mindig és kivétel nélkül az átkozott menyek a felelősek.
Igen, igazad van. A sors mindenkit utolér. Én már megtapasztaltam. Pont ezért nem is szoktam rosszat kívánni senkinek. Nem kell. Isten malmai lassan de biztosan őrölnek.
Én pl. soha nem tudok tíz deka sajnálatot se érezni egy panaszkodó öreglány irányába se, aki azért sajnáltatja magát, mert őt nem látogatják, nem keresik, nem érdeklődnek felőle a gyerekei, az unokái. Csak a kurva nagy önsajnálat közepette azt felejtik el, hogy ezt hosszú évek kitartó munkájával saját maguk érték el. De a visszatekintés persze nem megy, ahogy az önkritika se. Hogy amikor még olyan volt a státusz, hogy azoknak lett volna szükségük (szerető, gondoskodó, de legalább érdeklődő) szülőre, akkor a rosseb tudja, hol voltak.
Mi is fizetjük a lakáshitelt, mert mi úgy gondoljuk, hogy saját kukival "illik" verni a csalánt. :-) Nem ácsingózunk a szülők cuccára.
Apukámtól örököltem egy használt autót, és egy minimális pénzt. Nem keresett rosszul, de az utolsó buznyákig elutazta a pénzét. Ez volt az élete a hobbija. Annyi a véleményem róla, hogy jól tette, élvezte, amíg lehet. Én pedig nagylány vagyok, megállok a saját lábamon.
Hat tudod, mi az undorito? Hogy egy anya, egy anyos nem banhat ugy a sajat penzevel,a hogyan o akar, mert gyerekei vannak, akik fogat vicsorgatnak arra, amije neki van. Ha eladja a hazat es elutazgatja, szallodakra, markas cuccokra, draga ekszerekre kolti, meg akkor sem szemet, hiszen azt csinal a sajat penzeel,amit akar. Ez a "szemet" anya, anyos ehelyett lakast adott mindket gyerekenek, akinek ez megsem eleg, nemhogy az anya halala utani hanem meg az eleteben levo vagyonara is vagyik. Volt egy ilyen kerdese, vagy koltozzek be az anyosom 120 negyzetmeteres lakasaba? Kiturni a sajatjabol meg eleteben?
Hogy milyen kozottuk a viszony, nem jo, de hogy az anyos nem szemet, hiszen egy 40 negyzetmeteres lakas az nem semmi, es azt mar odaadta. O csupan egy picit csipett le belole maganak. Meg az is kellene a menynek. Ennek a menynek penztarca van a szive heleyen. Az anyos mit vett, mit adott, mit fizetett. Es o? O mit adott mit vett az anyosnak? Hogy hol rontottak el a kozottuk levo viszonyt, en sem tudom, csupan sejteseim vannak. Ugy, hogy en soha nem kaptam semmit, talan valami csekelyseget,de csak azert, mert a batyamnak is adtak, aki allandoan kert. De tenyleg soha semmit sem kertem, meg egy ruhat sem a diplomakiosztomra, anyam vett, mert o akarta.
Hogy ma nehez a fiataloknak. Igen nehez, tudom. Es koszonje meg az a gyermek, akinek hazat, autot meg egyebeket a feneke ala helyez a szulo a sajat verejteke aran megszerzett penzbol. Vagy nem tudom, vannak csaladok,ahol szokas az orokles, nalunk csak testi nyavalyakat lehetett orokolni. Akkor sem volt konnyu, akinek nem volt, sajat maganak kellett kiasni, megszerezni. Mennyivel konnyebb annak nagyobb lakast, hazat szrezni, akinek mar ingyen adtak kisebbet, es meg tovabb tamodatjak a szulok anyagilag mindenben. Te joszagu Uristen,es meg o a halatlan es tovabb kovetelozik. Ahelyett, hogy megkoszonne, amit neki ingyen adott valaki. A mert is? a szep szemeert, vagy mert az illeto csemetejevel kotott hazassagot? Nagy erdem. Nem tom, a 40 negyzetmeteres lakasert cserebe az anyos nem erdemelne meg par kedves szot. Mondom, nem tom, er-e egyeseknek annyit. Mindenesetre nalam nyilvanvalo volt, mivel a teso maradt a szuloi hazban, a szulokkel igy az az ove. Hiaba nem kellett gondoznia egyikuket sem egy percig sem. Azt se tudom, mennyi resze lenne a enyem,mert nem erdekel. Egy fillert sem lattam az oroksegembol soha.
Ez az anya zsarol meg kisemmiz, hat
-om kell. 
Gondolom,ez a meny megredemel minden penzt, hiszen ha anyos egyet kohint, o mar rohan, hogy mi a baj, anyuka? Hogy segitsek? 
Nagyon a szívemből szóltál. A mai világban - mikor már nem nagyon vannak tanácsi lakások (mint régen) - saját erőből lakást venni iszonyat nehéz. Szülői háttér, segítség nélkül majdnem lehetetlen. Illetve nem lehetetlen, csak kb. a halálod napjára jön össze a tehermentes lakás. Látom a kollégáimon. Fiatalok, éjjel-nappal melóznak, hogy vigyék valamire. Suli mellett melóznak, a fiatalságuk meg elrohan. De amelyiket nem segítik, annak nagyon nehéz dolga van.
Nincs itt semmilyen zsarolás (más kérdés, hogy úgy érzitek). Lemondott a haszonélvezetről cserébe az örökségért. Színtiszta biznisz.
Öröklésnél??? Lehet, hogy még 100 évig él. Milyen öröklésről van szó? Pont erről írtam, amikor vkinek már életében osztogatják a cuccait...
Biztos létezik olyan ajándékozás, ami akár formai hiba miatt megtámadható, de úgy gondolom, hogy ebben az esetben anyós a saját tluajdonáról rendelkezik, amivel egy dolgot lehet tenni:elfogadni. Emellett oersze lehet utálni...
Én simán el tudom képzelni, hogy anyóspajti még életében el akarja rendezni véglegesre a tulajdonviszonyokat. Más kérdés, hogy ezt jól, vagy rosszul teszi...Semmiképp nem akar belemenni egy olyan helyzetbe, hogy a két tesó adott esetben a házon marja egymást.
Szerintem minden létező felállás szóba jöhet, de az tény, hogy ha nem teremtettek, azért nem felelős anyóspajti. Király lenne, ha önzetlenül támogatná őket, de nem így van. Ennyi. Tovább kell lépni, és arra építeni, amit ők maguk előteremtettek. Csak a saját életüket keserítik egy rossz viszony és elcseszett gyerekkoron való szomorkodással, dühöngéssel.
Hiába rokon valaki, nem biztos, hogy érdemes vele foglalkozni, csak azért, mert rokon...
Val.szeg nem.
Később, hogy bizonyítjátok, hogy a férjed nem is akarta aláírni, de azért aláírta.
Lehet, hogy zsarolásnak fogjátok fel, de ezt később esetleg a bíróságon bizonyítani kell.
( Azért nagyon sok gyerek van akit leszar az anyja, apja és még lakást sem vesznek neki, és mégis felnő és éli az életét)
Könnyen lehet, hogy boldogabban mint ti, mert nincs min veszekedni, nincs kinek a halálát várni.
Ha ez tényleg így tuti, akkor persze, gusztustalan, de egy rövidke leírásból nem láthatjuk át a sok éve elcseszett kapcsolatok teljes rendszerét...
Ezért nem állítom, hogy TI szenyó / Anyós szenyó. :-)
Kikényszetitette.... más válsztásunk nem volt.... mindkét lakásra megállapodtunk..... ez a zsarolás....és az érdekelne minket hogy az ajándékozási szerződést meg lehet-e támadni...tsarolással. vagy öröklésnél....hogy jogtalan volt az ajándékozás.
Hidd el a férjemet akkor is bántotta..azóta is.... szerintem te sem nyugodnál bele..hogy a saját anyád leszar....amit csinálsz, akiket nemzettél nem érdekli....
Egyébként azt hogy érted, hogy a topikindító anyja mondatta le az örökrészről? Ilyet nem olvastam az eddigiekben. A topikindító anyósáról van szó - nem az anyjáról.
Mint már többször írtuk, a saját tulajdonával mindenki azt tesz amit akar. Elkártyázhatja, lóversenyezheti, adhatja az árváknak és a többi.
Nem az az undorító, hogy anyós ettől a gyerekétől "elkérte" az örökrészt (topikindító bevallása szerint amúgy sem egy paradicsomi állapot ami köztük van, szóval attól bármi lehetett volna), hanem ami utána van...most aláírok mert jajazanyám, aztán otthon már másképp gondolja és kellene mégis amit már odaadott. Olyan óvodás módi: add vissza a babaruhát...Felnőtt ember nem viselkedik így. Ha egyszer a-t mondott, ne csináljon már s...t a szájából...
Na ezért mondtam korábban, hogy inkább egy jogi fórumon kérdezett volna a topikindító. Ott nem vesézgették volna se őt, se a párját, se az anyósát, senkit.
A saját erejükből nagyobb lakást vettek.
A ti. anyja személy szerint mivel segitette őket? Azzal, hogy lemondatta az örökrészéről?
Az 1.2 mft-ot nem fogadta el. Ne keverjük ide a 30 %-ot, mert ha a szülőknek volt közösen haszonélvezetük a lakáson, akkor az anyósnak a fele jár, tehát az 1.2 mFt. És akkor nem fogadta el a pénzt, amikor már eladás alatt volt a lakás, az új lakás pedig vétel alatt, ergo megzsarolta őket. Ezzel elérte, hogy a szülői házból szépen kisemmizte a gyerekét.
Undoritó.
Kaptak egy lakást. A t.i anyja is segítette őket. De ez nem elég, még többet akar. Undorító.
Arról egy szót sem ír, hogy ők a saját erejükből mit értek el.
De nem tagadta ki az apai részből, hanem cserébe a lemondásért ő is lemondást kért. Ahogy már írtam, ahhoz mit szóltatok volna, ha az eladott kis lakás kb 30 százalékát kéri törvényesen? Nem kérte, mert tudhatta, hogy arra szükségetek van. Olyant kért, amiből neki nincs haszna. Ne nézd, hogy amit adott a férjed az aláírásért,meg annak mi most az értéke, mert mondom, arra gondolj, hogy nem tudhatod mennyi lesz az értéke esetleg 20 év múlva. Lehet, ennyi, lehet több (ha költenek rá főleg) és lehet kevesebb.(ha nem költenek rá.)
Csupán azért írtam ezt, merthogy topikot nyitott róla laikusok között. Hát akkor már inkább egy jogi fórum nem? És akkor nem kell elviselnie mások beszólogatását - mint ahogy az elején panaszba tette.
Én is tisztában vagyok vele, hogy ez nem kérdés, de topikindító azért rugózik a témán - hát úgy gondolom tanácsnak ez elfogadható. Talán egy szakértőnek elhiszi, hogy nem kellene nyilvánosan hülyét csinálni magukból.
Felnevelt...igen..... akit most nevelek tovább...hogy szeretik...higy ő tudja kifejezni a szeretetét.... hogy a gyereket neveljük, nem leugatjuk...mert csak neki lehet igaza... de felnevelte.... ez igaz...
Borzasztó amit leirtál....😢
ne aggódj...a jóisten visszaadja nekik....
A lakást a férjem még a megismerkedésünk előtt kapta... és igen... önállóan végezte el a főidkolát, előtte albérletbe lakott ahova snyós annyi stafirungon adott, " amivel fiam idejöttél" majd apósomerőltette a lakásvásárlást... de tény hogy mi nem teremtettük neg. 😂