Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Nem akarjuk a gyereket
Létrehozva: 2016. október 19. 16:45
A férjemnek viszonya volt egy nőcskével. Nem tartott túl sokáig. Fűt fát ígért és úgy döntöttem megbocsátok neki. Főleg mivel van három kicsi gyerekünk. Erre a csaj benyögte hogy csinált tesztet és olyan hat hetes terhes lehet. A férjem határozottan megmondta neki hogy vetesse el, mert semmiféle felelősséget nem vállal azért a kölyökért. És hogy csak úgy szülje meg ha egyedül vállalja, mert neki három gyereke van, sem több sem kevesebb.
A lotyó viszont fenyegetőzik hogy majd a tartásdíjat fizethetjük.
Mit csináljunk? Gondolom abortuszra nem kötelezhetjük de tehet a férjem írásban lemondó nyilatkozatot? Semmiféle formában nem kell nekünk az a gyerek. Nem szeretnénk azt sem, ha a családunk és a barátaink tudnának erről a kis malőrről.
Nem akarlak megvédeni, nem szorulsz rá, van neked elég nagy szád :) Csak úgy általánosan nem értem az ilyen tőrdöféseket, mert a másik megbántásán kívül sok értelme nincs a kérdésnek, arról nem is szólva, hogy ha az ember egy kicsit gondolkodik, maga is meg tudja válaszolni. Ő bántott valakit, tehát nekem meg jogom van bántani őt. Óvoda, kiscsoport.
Ha valaki egy tömeggyilkost is szeret, megérdemli, hogy ugyanazon kisded anyagyilkos is legyen.
Ha magától nem ajánlja fel a férj, akkor neki kellene elé állni, hogy drágám, most tiéd a gyerekfelügyelet, én elmentem egy délutánra, csá. Ha meg már eleve sok volt az a beteg gyerek is, miért kellett mellé még egy, meg még egy? (Ugye azt is tudjuk, hogy a becsúcsott gyerek elvetetésének nincs elvi oka.) Én az ilyen mártíromkodó HTB-knek a kifogásait nem tudom elfogadni. Ha az a szerencsétlen, visszamaradt gyerek annyira akadályozza a mindennapokban, hogy napi fél órát (és akkor már sokat mondtam) nem tud magára szánni a tükör előtt, ill. heti 3-szor egy óra tornát otthon nem tud kivitelezni, akkor valamit újra kellene tervezni.
a részleteket nem tudom
csak láttam statisztika
milyen sok a nem ép gyerek
a trabantlaborok meg tuti messze vannak attól amit mutattam
mert az világszinvonal eleje
Engem nem zavarnak az ilyen kérdések, találkoztam már jó pár ilyennel ahhoz, hogy "megedződjek". Őket minősítik ezek az ostoba, gonosz szavak, nem engem. Igazából az ilyen embereket sajnálom, nem pedig magamat.
Én is úgy gondolom, hogy még egy olyan anyának is szüksége van néha egy kis időre, amikor kiszabadul az állandó gyerekzsivalyból, játékhalomból és a házimunkából. Főleg ha több gyerek van és kicsik. Pláne ha dolgozni sem jár. Nem emlékszem pontosan mennyi idős a beteg kisfiú, talán 9-10 éves. Na, ha jól gondolom ez a nő ennyi éve nem volt felnőtt közegben. Ennyi éve nem volt idő, amit magára fordíthatott volna. Mert mindenkinek kell egy kis pihenés időnként, bármennyire is szereti a gyerekét/gyerekeit. Egy beteg gyerekkel pedig különösen nehéz lehet az élet. Nyilvánvaló, hogy néha ki kellene eresztenie a gőzt.
Lehet szidni a TI-t, hogy nem ad magára, meg elvesztette a vonzerejét. De basszus, kérdezte tőle valaki, hogy van-e néha egy óra, amikor kifújhatja magát? Vagy elolvashat egy könyvet? Esetleg mondja-e neki néha a férje, hogy egy napot eltölt ő a gyerekekkel, hogy a felesége elmehessen fodrászhoz, vagy új ruhát venni? Vagy csak úgy sétálgatni, hogy nemhogy nőnek, de embernek érezhesse magát?
Mert én csak azt láttam, hogy mindenki támadja, hogy elhagyta magát, pedig annak a szegény férfinak a kedvében kéne járni és vonzónak lenni neki minden nap, minden percben. Csak van, hogy az embernek erre már nem jut energiája.
Miért szültem? Miért pont tőlem kérdezed ezt? Azért szültem, amiért bárki más. Megtaláltam a társam és családot akartunk alapítani. És boldogok vagyunk, éljük az életünket, amilyet akartunk. Ilyen egyszerű. A testi fogyatékosságomnak ehhez semmi köze.
Nem tudom, hogy a szülések hány százaléka a beteg gyerek, de ennek egy része az, ahol szülés közben vagy után történik valami. Vagy valami későbbi betegség következménye. És persze ott vannak azok is, akik nem is járnak terhesgondozásra, mert szarnak bele. De közben végigpiálják meg végigbagózzák a terhességet, gyógyszert szednek vagy valamilyen drogot. De mivel a terhesgondozás úgy tudom, hogy nem kötelező, csak az egyszeri anyasági támogatásnak feltétele (azt hiszem ahhoz is elég négyszer menni terhesgondozásra), így az ilyen anyáknál nem is tudják kiszűrni.
De olyan is van, amikor az anya későn veszi észre, hogy terhes (egy nő, akivel együtt szültem, a 20.héten tudta meg) és pl a Down szűrés úgy tudom a 12.hétig végezhető el a legnagyobb hatékonysággal.
Úgyhogy a sérült gyerekekbe ezeket is kalkuláld bele. Sőt, leginkább ezeket, mert manapság már a sima terhesgondozás során is jó eséllyel kiszűrnek sok genetikai betegséget. Sőt, bizonyos kor fölött már külön szűrések is vannak.
hol a többi ilyen ha tévedésben vagyok?
Arra jó a pár óra, hogy egy kis levegőhöz jusson....
Köszi, hogy leírtad, és a lehető legjobbakat kívánom nektek. Tényleg nem egyszerű az életetek.
Tévedésben vagy.
azt nem, mert nagyon ribancozott
amit mutattam az terhesség előtt vagy alatt tudja a tutit
és csak ez az 1 van magyarban
és nem olcsó
de persze a beteg gyerek meg sokkal drágább lesz
Olvastad a TI hozzászólását? Ez a hely ki tudja szűrni a szülés közbeni komplikációkat is? Mert ahhoz már jósolni kell tudni.
magyarban csak ez az 1 hely tudja megmondani hogy nyomi lesz-e a gyereked
a többi csak a hasára basz egyet
látszik, mert százezernél is több sérült gyerek van
Mocsokról beszélni a te hozzászólásaid tükrében( főleg 3. és 12.) erős túlzás.
Semmi közöm.
Véleményem azért lehet, ugyanúgy, mint neked, nem?
És neked harmadikként mi közöd hozzá? Játsszák le egymás között.
Nem olvasom végig azt a mocskot, ami itt megy, csak utoljára benéztem, mert egy kedves privát levélre válaszoltam. Megakadt a szemem ezen a hozzászóláson és gondoltam leírom nálunk hogy volt.
Teljesen egészségesek vagyunk/voltunk férjemmel. A terhességem teljesen problémamentes volt. Egészséges gyereket vártam. Aztán szülés közben beszorult a szülőcsatornába és súlyos oxigénhiánnyal született. Hogy ez kinek a felelőssége vagy kinek nem, már rengetegszer végigzongoráztuk magunkban. Ma már nem is emésztem ezen magam. De egy biztos, semmiképp sem a kisfiam hibája, hogy emiatt eldobnám magamtól. És igenis boldog velünk, a lehetőségekhez mérten a legszebb élete van, ami csak lehet. Szeret minket, ragaszkodik hozzánk. Nem úgy kell elképzelni, hogy fekszik egész nap magatehetetlenül. Játszik, kommunikál a maga módján, közlekedik. Sokat tanul tőlünk, fejlesztjük, amennyire lehet. A családunk része. És bárki bármit mondd, ezt a férjem is így érzi. Mert, amikor realizálódott, hogy a helyzet sosem lesz egyszerű, felajánlottam, hogy váljunk el és alapítson családot mással, ne kösse magát hozzánk. Talált volna új társat, de NEM AKART. Sőt, a második gyereket is ő szerette volna jobban. Én féltem újra szülni, féltem, hogy megint gond lesz.
Az, hogy neki viszonya volt azzal a nővel, az egy nagy hiba volt a részéről. Hosszan tartó hiba, de elmondása szerint ettől még szeret engem, minket. És nem akar elhagyni. Ha akarná, megtehetné. Amikor kiderült a dolog én mondtam, hogy nem tartom vissza. Azt mondta marad, mert maradni akar. Ennyi a dolog lényege.
Köszönöm, hogy itt lehettem.
Jó pár hozzászólására emlékszem, amit Amaryndának írt. Gyomorfogató!
De a tapintat nem az erős oldalad, azt azért leszögezhetjük :)
Javaslom olvasd el bébi pofi hozzászólásait. Először azt, amire reagáltam.
Ez napi pár órás segítség, meghatározott ideig. A t.i. hozzászólásaiból én arra következtetek, hogy a gyerek egész napos felügyeletet igényel, nem jár intézménybe.
2 felnőtt gyerekem van, és nem vagyok testi-lelki fogyatékos. De elég rég fórumozok ahhoz, hogy ismerjem b.f. hozzászólásait.
Mindenkinek megvan arra az esélye, hogy beteg gyereket szül.
Gondolom, ő a megfelelő orvosi vizsgálatok elvégzése mellett tette, konkrétan jóval több vizsgálatot végeztek el nála, mint aki nem számít arra, hogy gond lehet.