Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Mikor játszol a gyerekkel?
Sziasztok,
Kíváncsi lennék kinél hogy van, mert vagy én szúrok el valamit nagyon, vagy tényleg nincs idő játszani a gyerekkel? 2 fiam van. A nagy 8 éves, sulis, a kicsi 3, óvodás. Főleg ő igényli azt hogy hétköznap, délutánonként játszunk. de mikor???? délutánonként 5, negyed 6 mire hazaérünk. Átöltözés, lepakolás, elpakolás és hipp-hopp már fél 6 is van. A nagy a suliban tanul, de néha marad 1-1 feladat otthonra, szerencsére önállóan megcsinálja, de ellenőrző, üzenő átnézése, stb mindig van. Be kellene indítani a mosógépet, majd teregetni, vacsit csinálni, a főzést már rég feladtam. Közben a kisebb folyamatosan hív játszani. Ő nem rajzolgat el a konyhában, vagy gyurmázik, menjek vele vonatsínt építeni, vonatozni, autópályázni, azaz 100%-ban legyek vele. Teljesen jogosnak érzem, hiszen a nap nagy részében nem lát, most velem szeretne lenni, de alig van időm.
Ti hogy oldjátok meg? Min lehetne időt nyerni? Szerintem egész jól beosztom az időmet, nem folyik ki a kezem közül, de egy héten 1x v 2 hétközben mosni, teregetni kell, aztán vasalni (ha hétvégére hagyom, annyi gyűlik össze, hogy a fél napom elmegy vele). Vacsorát csak kell csinálni, még ha szendvics is, 10-15 perc elmegy vele, vacsorázás, elpakolás (szerencsére ott a mosogatógép) de már 7 óra van lassan lehet fürödni, mert mire mindkét gyerek lefürdik, elpakolja a szobát, ruhát előveszünk, stb már 8 óra és akkor irány az ágy. Még 1 v 2 mese, aztán villanyoltás.
Szóval nem akarom ragozni, de az otthoni 2,5 órába egyszerűen nem tudok normális játékidőt bepaszírozni :-( Ötlet? tanács? kezdek elszomorodni, hogy nincs hétköznap időm rájuk
Tudom, megragadom a lényeget :-), de valóban: volt kisebb és nagyon mosógépem is. És hiába ugyanannyi a cucc teregetni és hajtogatni, de kisebb teher, mert kevesebbszer kell a témával egyáltalán foglalkozni.
Éppen rád klikkeltem, mert nem működik az új hozzászólás gomb.
Szóval, Ti-nek:
Én annyit mondanék, hogy amikor hazaértek, foglalkozz a gyerkőcökkel, és ne kezdj a házimunkán pörögni. Apa hazaér, ő levált a gyerkőcökkel foglalkozásban (fürdetés stb), te meg házimunkázhatsz.
Vacsi: 8 évessel együtt megcsináljátok a szenyákat, vacsi után ő el tud már pakolni helyetted.
Vasalás: minek???
Igaza van Évinek, 11 kg-os mosógép, mindjárt nem kell minden nap mosni.
Én home-office vagyok, elég, ha 9-re online vagyok. Kelnék 8.45-kor, de az a fránya iskola... :-)
Én rendszeresen befogadok 1-1 gyereket (kb. heti 1-1), ilyenkor én is megyek ágyba korán, és társasozunk, meg szövegelünk, meg bújnak. :-)
Igen, nálunk is ez a helyzet nagycsoportossal, bár úgy veszem észre, oviban egyre kevésbé alszik, így ő is beállt a sorba.
Engem nem zavar a korán kelés. Nehezen ebredek, de ha felkeltem, pörgök. ;) Fiatalon sokáig aludtam mindig és később már úgy éreztem elpazarolom a hétvégémet ha 10ig szundikálok. :)
Viszont f9-re legkésőbb be kell érnem a munkába így induljunk kell 7.40 körül az oviba. Nalunk is kb 300 méterre van az ovi és majd a suli ennél is közelebb.
;) A nagyovist nehezebb kicsit lefárasztani , mert ő még szundikál egyet az oviban. Persze hétvégén nincs is ezzel gond. ;)
F9 után náluk is takarodo, néha megenyhülök mint ma, hogy hagyom had aludjon el mellettem. Én néztem a tévét ő meg az ölembe hajtva a fejét, álombamerült. Néha kellenek az ilyen esték is.
Amúgy hiába a bagoly gyerek, azért "ki lehet csinálni" őket annyira, hogy korán aludjanak. :-) Heti 2x másfél óra kosáredzés, meg viszik őket isiből úszni is, meg a napi játszótéren száguldozás, oszt' kuss van fél 9-kor, nincs ezzel komoly gond... :-)
Szerintem előbb diplomázik a gyerek, mint bevezetik a 9-es kezdést. :-)
Viszont vigasztaljon, hogy a heti 5 korán kelésen kívül egész sok szabadidő jut a Ti munkarendetek mellett. Szeptember elkezdődik, nincs 2 hónap, ott az őszi szünet...Szóval azért nem durva.
Igen, ezt már tudom. Egész életemben iszonyatosan szenvedtem a korán keléstől, soha nem tudtam megszokni. És egyre egyértelműbb, hogy a csemete is pont ilyen, szóval szenvedős lesz a suli, az biztos. Az az egy vigasztal, hogy lehetne rosszabb is, ha mondjuk busszal kéne bejárnia vagy ilyesmi. Valamit rebesgettek pár hete a 9 órai iskolakezdésről... hát mi nagyon támogatnánk!
Gondolom, a "túl korán" inkább hétvégén értendő, bár nem tudom, mesekeksz szokott ódákat zengeni erről a korán kelésről, ami TÉNYLEG korán van. :-)
Csak "boldog békeidőknek" hívom azokat az éveket, míg nem volt iskolásom, és minden nap 9-fél 10 körül sétáltunk be az oviba minden egyes fűszál és bogár megvizsgálása után. Ráadásul ovi ebben maximálisan támogató, szerintük a gyereknek az a legjobb, ha a családdal lehet (amúgy nem lepasszolós ovi)
Szerintem kb. Ti is úgy lesztek vele hosszú távon, mint mi, hogy túl kell élni a heti 5 felkelést, de megszokni nem lehet. Nekem 41 év alatt sem sikerült, férjemnek sem, már nincs is sok remény erre.
Igen, az amerikai konyha nagyban hozzájárul, hogy együtt legyen a család, anélkül sokkal nehézkesebb. Nekünk alapfeltétel volt, amikor házat kerestünk, hogy egyben legyen a konyha és a nappali. Gyakorlatilag mindig ott vagyunk, aludni megyünk csak a hálóba, illetve a gyerek a szobájába.
A lefekvést későbbre tolásánál azokra gondoltam, akik írták, hogy túl korán ébred a gyerek. Gondoltam így két legyet ütnek egy csapásra :)
Nálunk mindenki bagoly, a gyerek meg főleg, még most is pörög ezerrel, szóval nálunk ez adott. Igaz, az ovi a szomszédban, úgyhogy gyakorlatilag csak magához kell térnie reggel és már ott is van, de még így sem mindig egyszerű felkelteni. Suli a másik szomszéd, de oda majd nem lehet 9 után beesni, úgyhogy majd valami változtatást kell eszközölni, de az még odébb van :)
Ez így van! És szerintem a gyerek sem arra fog emlékezni, hogy milyen szépen vasalt ruhák voltak a szekrényben, hanem inkább az együtt töltött időre.
Ez a pár év úgy elszalad, használd ki azt hogy játszatsz vele.
A legszebb évek amikre mindig emlékezni fogsz, a többinél csak majd a kirívó estekre.
Nekünk amerikai konyhás. Akkor sincs kedvem ott ácsorogni. :-)
Nem szeretnék este 8 után nekiállni a házimunkáknak. Sajnos nincs amerikai konyhánk, így ha én kimegyek a konyhába főzni, akkor a férjem benn ül a szobában egyedül. Márpedig akkor jut időnk beszélgetni is. Ez nem azt jelenti, hogy neki derogálna kijönni velem a konyhába, egyszerűen csak nem kívánja senkinek, hogy egy bárszéken ücsörögjünk félórát, míg a kaja elkészül.
Reggel pedig 7 körül fel kell ébresztenem a nagycsoportosomat. Ezzel nem tudok mit tenni.
Házimunka: Még akkor sem állnék neki most, ha fizetnének érte. Nekem is jár a heverészés. :-)
Ezzel csak az iskoláig lehet variálni, ami ugye elég hamar elérkezik, de sok gyerek az oviba-bölcsibe is korán megy, mert a szülőnek oda kell érni a munkába. Sok gyerek megszokja a korán kelést, és hiába a hétvége meg a szünet, nem tolódik későbbre, vagy simán ilyen a bioritmusuk.
20:30 van és én már le is raktam őket, a 10 évest is. A 2 kisebb fáradt, aludni készülnek, a nagy még valamit molyol az ágyában, ajándékokat készítget, de 9-kor neki is villanyoltás. Így is alig bírnak felkelni 6.45-kor. (Ők mondjuk a korán kelést nem tudják megszokni, hétvégén helyrealusszák magukat, szünetek alatt pedig későbbre tolódik a fekvés-kelés)
Sajnos nem mindenkinek adatik ez a lehetőség.
Mi nagyrészt otthonról dolgozunk, de a gyerekek napközisek. Mindenkinek jó így. Ebéd után mennek a játszóra, házit írnak. Amikor találkozunk, akkor már van időnk egymásra: nekik nem kell leckét írni, tanulni, nekem nem kell dolgozni.
Szerintem este lehet a legjobban időt nyerni. A nem hangos házimunkákat lehet akkorra időzíteni, amikor a gyerek alszik. Meg még az jutott eszembe, amikor írtátok néhányan, hogy túl korán felébrednek a gyerekek, hogy akkor az esti lefekvés időpontját lehetne eltolni, és akkor több idő jut a játszásra, ráadásul valószínűleg nem is ébrednének olyan korán.
Mi ugyan könnyen vagyunk ilyen szempontból, mert itthon vagyunk, de így is mindig kevés a 24 óra...
Régi szép emlékek. Valami halványan dereng, hogy ezt így nem lehetett bírni, napi 8 órás munka mellett a családot is ellátni, házimunka, gyerekekkel foglalkozni - nem megy.
Én úgy oldottam meg annak idején, hogy 6 órás voltam a munkahelyemen. A gyerekek nem jártak napközibe, de az iskolában ebédeltek, így csak hétvégén főztem. Vacsorára mindig hideget ettünk.
Szóval az iskolásokkal 2-kor egyszerre értünk haza, otthon egy kicsit pihentek ebéd után vízszintesen, utána megcsinálták a leckéjüket. Ha valamiben elakadtak és segíteni kellett, a rendelkezésükre álltam (ritkán került erre sor). Vagy a férjem segített, tanár lévén ő is elég hamar hazaért.
Nagy könnyebbség volt az is, hogy öt percre laktunk sétálva a munkahelyemtől és az iskolától-óvodától is, ez elég ritka fővárosi viszonylatban.
Az igen. Mindenki pakolja saját cuccát, pikkpakk megvagyunk.
Szerintem kiteregetni, elpakolni ugyanannyi idő, függetlenül attól, hogy egyszerre mosod, vagy két részletben. :-)
Nekem 3 gyerek, heti 2x3 kosáredzés, és heti 1x2 úszás, 11 kg mosógép egy megváltás volt. :-)