Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Öröklés tulajdon
Létrehozva: 2017. január 20. 13:41
Sziasztok!
Egy kis jogi segítség kellene, hátha van itt, aki jártas a témában.
Van egy ingatlan a nevemen 1/1 tulajdoni hányadban, ahol a férjemmel és közös gyerekünkkel élünk. Az ingatlan a házasságkötés előtt is 1/1-ben az én tulajdonom volt. Erre az ingatlanra építkeztünk házasságkötés után. A kérdés, hogy a férjem előző házasságából született gyerekek adott esetben örökölnek-e így a férjem után.
Megjegyzem: ők egy másik ingatlanból ki lettek fizetve, tehát tisztában vannak vele, hogy ebből az ingatlanból nem részesülnek, de szeretném ezt lepapírozni jogszerűen is.
Kell-e valamit lépnem, annak érdekében, hogy ez az ingatlant csak én, illetve a közös gyerekünk örökölje, majd 1x. És a többi gyereknek akkor már ne lehessen követelése ebböl az ingatlanból.
Van-e ilyenkor köteles rész a férjemet tekintve, erröl le lehet-e mondani?
Van esetleg itt hozzáértő?
Előre is köszi a válaszokat!
Szia. Mi, városunk közjegyzőjéhez mentünk kb. hasonló okok miatt. Mindent ő intézett. Épp a napokban kaptuk meg a földhivataltól a határozatot. Ezzel sem nekünk kellett foglalkozni, ezt is elintézte. Összeg, amit kért, kb. a lakás értékének 1 %-a.
Köteles rész így is jár az előző házasságból született gyerekeknek. Hivatalból megkeresik őket, ha netán férjed elhalálozna. (Éljen sokáig, egészségben!)
Köszönöm szépen mindenkinek a hozzászólást, segítséget.
Mindenképpen elmegyünk ügyvédhez, csak előtte tájékozódni akartam.
Sajnos én is úgy tudom, hogy hiába 1/1-ben az én tulajdonomban van az ingatlan, akkor is közös vagyonnak számít.
Egyébként 10 éve vagyunk házasok, az előző házasságból származó gyerekek felnőttek. A közös gyerek még kiskorú, így az ő nevére semmiképp nem szeretnénk iratni, ki tudja mi lesz még.
Ez az ajándékozás, tehát ha a férjem az ő részét nekem ajándékozza, akkor nincs köteles rész?
Jövő héten megyünk ügyvédhez, utána beszámolók mi lett a megoldás. (remélem lesz...)
Egyébként elég az ügyvéd, vagy kell a közjegyző?
Köszi a hozzászólásokat.
Sokat dolgoztál vele, remek összefoglalás.Köszönöm
a tájékoztatást.
Reméljük hogy a TI -nak nagy segítségére lesz.
Amennyiben kerek a történet-a felek beballaghatnak egy közjegyzőhöz,öt perc alatt lerendezhetik ezt a kérdést. A várható örökségről is le lehet mondani. A kérdésből én nem olvastam ki kb hány éves lehet a házaspár,mióta házasok...hány évesek a közös,illetve a férj előző házasságából származó gyermekek?
https://www.mokk.hu/ugyfeleknek/index.php
Ptk.XVIII. Fejezet
A feldolgozás, az átalakítás, az egyesülés, a vegyülés, a hozzáépítés, az átépítés, a beépítés és a ráépítés
5:65. § [Feldolgozás és átalakítás]
(1) Aki idegen dolog feldolgozásával vagy átalakításával a maga számára jóhiszeműen új dolgot állít elő, a dolog tulajdonosának választása szerint köteles a dolog értékét megtéríteni vagy munkája értékének megtérítése ellenében az új dolog tulajdonjogát átengedni.
(2) Ha a munka értéke a feldolgozott vagy átalakított dolog értékét lényegesen meghaladja, a dolog tulajdonosa a dolog értékének megtérítését követelheti.
(3) Ha a feldolgozó vagy átalakító rosszhiszemű volt, a választás joga az anyag tulajdonosát illeti.
(4) Ha az anyag tulajdonosa az új dolog tulajdonjogát választja, csak gazdagodását köteles megtéríteni.
(5) Ha az új dolog tulajdonjogát a feldolgozó szerzi meg, harmadik személynek a dolgot terhelő joga megszűnik. Ha az új dolog tulajdona az anyag tulajdonosáé, az anyagot terhelő jog az új dolgot is terheli.
5:66. § [Egyesülés és vegyülés]
(1) Ha több személy dolgai úgy egyesülnek vagy vegyülnek, hogy azokat csak aránytalan károsodás, aránytalan költekezés árán vagy egyáltalán nem lehet szétválasztani, a dolgok - egyesülés vagy vegyülés időpontjában fennálló - értéke arányában közös tulajdon keletkezik.
(2) Ha az egyesült vagy vegyült dolgok valamelyikét az egyesülés vagy vegyülés folytán keletkező új dolog többi eleméhez képest - értékénél, minőségénél és gazdasági céljánál vagy egyéb oknál fogva - főalkotórésznek kell tekinteni, ennek tulajdonosa választhat, hogy az egyesüléssel vagy vegyüléssel keletkezett dolgot a többi tulajdonos kártalanítása ellenében tulajdonába veszi vagy kártalanítás ellenében azoknak átengedi.
(3) A választási jog nem illeti meg azt, aki az egyesülést vagy vegyülést rosszhiszeműen maga idézte elő. Ilyen esetben a rosszhiszemű volt tulajdonos csak a gazdagodás megtérítését követelheti.
(4) Ha az egyesüléssel vagy vegyüléssel keletkezett dolog e törvény szabályai szerint közös tulajdonba kerül, harmadik személyeknek az egyesüléssel vagy vegyüléssel érintett egyes dolgokat terhelő jogai az e dolgok helyébe lépő tulajdoni hányadokat terhelik. Ha az egyik dolgot jog terheli, és az egyesüléssel vagy vegyüléssel keletkezett dolog a másik dolog tulajdonosáé lesz, a dolgot terhelő jog, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, megszűnik. A dolgot terhelő jog az egyesüléssel vagy vegyüléssel keletkezett dologra száll át, ha ez a terhelt dolog tulajdonosáé lesz.
5:67. § [A feldolgozott, átalakított, egyesült vagy összevegyült dolog értékesítése]
(1) Ha a feldolgozott, az átalakított, az egyesült vagy az összevegyült dolog tulajdonjogára egyik fél sem tart igényt, azt értékesíteni kell, és a vételárat a jogosultak között a tulajdoni hányad arányában fel kell osztani.
(2) Ilyen esetben azt a felet, aki csak gazdagodása mértékéig igényelhet megtérítést, a vételárból legfeljebb a teljes kártalanításra jogosultak kielégítése után fennmaradó összeg illeti meg.
5:68. § [Hozzáépítés]
(1) Ha valaki saját anyagával jóhiszeműen a más tulajdonában levő épülethez hozzáépít, és ezzel az ingatlan értékét jelentősen növeli, az építő és az épület tulajdonosa eltérő megállapodásának hiányában közös tulajdon keletkezik (a továbbiakban: hozzáépítés). Az egyes tulajdoni hányadok mértékét az egész ingatlan és a hozzáépített rész értékének a hozzáépítés befejezésének időpontja szerint meghatározott arányában kell megállapítani.
(2) A hozzáépítésnek nem minősülő építési munka ellenértéke a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelhető.
(3) A rosszhiszemű hozzáépítésre a rosszhiszemű ráépítés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
5:69. § [Beépítés]
(1) Ha valaki idegen anyagnak a felhasználásával úgy építkezik, hogy a felhasznált anyag a telek alkotórészévé válik, a beépítéssel az anyag - ha az anyag és a telek tulajdonosa eltérően nem állapodnak meg - a telek tulajdonosáé lesz.