Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Petofi Kínában?
Létrehozva: 2017. december 25. 22:13
Kedves fórumozók!
Bodri Zsuzsanna vagyok.Kellemes ünnepeket kívánok! (Ti egyébként mitől féltek,MIERT NEM VÁLLALJÁTOK A NEVETEKET?)
A következő ominózus kérdést javasolnám megbeszélésre: Több helyről hallottam/radiokbol/, hogy Petofi Sándor verseit a kínai középiskolákban tanítják,nem lehet úgy érettségizni náluk,hogy valaki ne ismerné Petofit!!
Nem furcsa ez? Mi lehet az oka?
Hogy lehet az,hogy egy ilyen hozzájuk képest kis ország kultúrájának egy részét BEEMELIK AZ OKTATÁSUKBA?
Hallott valaki erről infót?
Én bevallom hősiesen hogy egyetlenegy kínai költőt sem tudok mondani,sot az egész óriási kelet-azsiai térségből max.Rabindranath Tagore-rol hallottam, de az ő verseit se tanítják a magyar gimnáziumok...
és indult vissza. Repült, mint a villám,
repült az űrben, mint a néma fény,
repült és forgott, át az ős eónok
s csillagvilágok szigettengerén,
mint az időtlen gondolat, repült most
visszafelé a végtelenen át,
és megérkezett és hetykén leugrott
Buddha kezéről s rikoltott: – No hát
ide a Trónt! A világ végén jártam
s ott hagytam a látogatás jelét! –
Buddha ránézett, hosszan, szánakozva,
és felemelte lassan a kezét,
és megszólalt: – Te nyomorult majom,
te, te barbár ész- és erő-szörnyeteg,
azt hiszed, hogy míg féktelen hatalmad
harc s önzés fűti, lebírsz engemet?
Azt hiszed, ki tudtál szökni kezemből?
Nézz ide, nézd középső ujjamat:
„Itt járt Szun Vu Kung…” – itt van, ezt te írtad,
s nézd piszkod, itt a hüvelykem alatt! –
És Szun Vu Kung, a Tökéletes Állat,
kitől a Legfőbb Trón is reszketett,
látta, hogy minden erőnél erősebb
a türelem s a jóság, s megijedt
és szökni próbált. De Buddha lefogta
s egy hegyet tett rá, kíméletesen:
– Most itt maradsz. Gondolkozz ezer évig,
s ha új szíved lesz, befogad a Menny.
Tetszett az alku Szun Vu Kungnak.
– Őrült – gondolta – ez a Buddha: a keze
alig nagyobb egy lótusz levelénél,
igazán játék végezni vele,
gyerekjáték – gondolta és vigyorgott:
– Hát jól van, lássuk: ki győz, te vagy én? –
És felemelkedett a levegőbe,
s megállt nevetve Buddha tenyerén.
– Készen vagy? – Készen. – Rajta! – Egyet ugrott,
s már messze szállt s eltűnt a szörnyeteg,
és viharzott, mint az ördögmotolla,
úgy hányta, hányta a bukfenceket,
és repült és hömpölygött mint a szélvész,
mindig gyorsabban, repült, mint a fény,
repült és forgott, át az ős eónok
s csillagködök száz szigettengerén,
repült, a tértől részegen, repült, mint
az időmegállító gondolat,
repült, könnyű győzelmét végtelennel
tetőzni, amit ráadásul ad,
repült, repült s a Végső Űr határán
egyszerre csak öt roppant oszlopot látott,
amely minden világok végén
vörösen az ég felé lobogott.
Még egy bukfenc, s már ott volt, és leszállt ott,
ahol még nem járt soha senki se,
és lehasalt s fürkészve és vidáman
nézett az érthetetlen semmibe,
aztán felkelt. – Most megyek – mondta – vissza,
és én leszek a Mindenség Ura,
de hogy itt jártam, nevemet felírom
ide, a világ őrtornyaira –
és csakugyan felírta a középső
oszlopra: „Itt járt Szun Vu Kung király”,
s mert a szükség rájött, egy másik oszlop
tövébe még egyebet is csinált,
Szabó Lőrinc: Szun Vu Kung lázadása
Mikor Szun Vu Kung, a majmok királya,
kit kőtojásból keltett ki a vén
föld, ég nap és hold különös szerelme
a gyümölcsök s virágok szigetén,
ki kőtestét mozogni tanította
s viharként szállni a felhők felett,
és megtanult minden emberfölötti
varázst és titkos bölcsességeket,
ki hős vezér és szent remete volt
és szívében mégis fenevad maradt,
és feldúlta a halál városát és
megette az égi barackokat,
az istenek eledelét, hogy ő is
őrökké éljen, s lett mindenható
kinek rőt fején a villám kicsorbult,
ki már már isten volt, de lázadó
dühében a Legfőbb Trónt követelte,
s leverte az égi seregeket,
s a Menny Ura s a Célok és Erények
bénultan nézték, hogyan közeleg –
mikor Szun Vu Kung már a trón előtt állt,
és már senki se moccant ellene,
jött Buddha, és szelíd virágkezével
intett, hogy a fegyverét tegye le.
– Ki vagy, te jámbor? – ámult el a vad szörny,
akitől a mindenség reszketett.
Buddha felelt: – A béke és a jóság,
s azért jöttem, hogy megfékezzelek.
– Nagyszerű! – bókolt Szun Vu Kung. De Buddha:
– Vigyázz – szólt –, még nem sejted, mit tudok!
– Te se, hogy én mit! – válaszolt a szörny,
és mellét verve mesélni kezdte, hogy
a tejutat kavarja szigonyával,
eldicsekedett, hogyan győzte le
a földet, eget, az állatok és fák
szellemeit, s a halál fekete
könyvét széttépve hogy lett halhatatlan,
s a Titkos Tudást hogy szerezte meg.
– Tizennyolcezer mérföldet repülök
– mondta –, ha csak egy bukfencet vetek,
átváltozom hetvenkétféleképpen
és lehetek millió óriás,
ma már én vagyok a Tökéletesség
– a Menny Urához fordult –, senki más,
– bömbölte – senki nem állhat fölöttem:
legkülönb vagyok, a Trónt akarom!
És Buddha felelt: – Tied lesz, ha győzöl
még valamin, az én hatalmamon:
mutasd meg, hogy kibírsz-e törni innen,
túljutsz-e rajtam – itt a tenyerem:
ha bukfenced kivisz belőle, nyertél,
ha nem, te fogsz engedni énnekem.
Ezt én is akartam írni. Az emberek nagy többsége Petőfitől kb. azt a 15-20 verset ismeri, amiket az iskolában tanítanak. Pedig szerintem azok pont nem a legjobb versei. Plusz mint a romantika korában alkotott költő érthetően a szabadság, hazaszeretet, szerelem témakörben íródott a versei 99 százaléka, értelmetlen tőle mondjuk reneszánsz témakörű verseket várni. Vagy olyan típusú gondolatokat, ami egyértelműen a 20. század hozadéka.
Én ezt a versét pl. nagyon szeretem (egyébként is viszonylag sok önironikus verse van, csak ki kell tudni olvasni a sorok mögül):
DRÁGA ORVOS ÚR...
"Drága orvos úr!" szólék eszemhez,
"Látogassa meg csak szívemet;
Látogassa meg, kérem... roszul van...
És gyógyítsa ki, ha még lehet.
Nagy bizalma van szivemnek önben,
Mert ön már többször segíte rajt.
De siessen, kérem, csak siessen,
Még talán elűzheti a bajt."
És az ész, ez a jó háziorvos,
Nem késett, hanem lesietett,
És megrémült és fejét csóválta,
Meglátván a vérző beteget;
S így kiálta föl: "Fiatalember,
Mit cselekszik ön, az istenért?
Sebe mélyebb s szélesb a Dunánál -
Mért is nem vigyáz magára, mért?
De legyünk csak egy kis türelemmel,
Még talán... talán segíthetek."
Szóla, és a sebet megvizsgálván,
Abba balzsamot csepegtetett.
"Ah!" felelt a szív, "ön a reménynek
Balzsamát használja?... hagyjon föl...
Kínom szörnyü... gyógyuljak, vagy haljak!...
A reménység sem gyógyit, sem öl."
Pest, 1845. augusztus
OFF....s eszembe jut , annakidejenbol , egy evnyito elso " foldrajz?" ora : epp osszeveszett az orosz medve a kinai sarkannyal s elso oran , vonalzoval , athuzatta a tanarno a tankonyv negyed reszenek oldalait : Kina lett volna az elso nehany honap tananyaga...
Ha az 50-es évekből bennmaradt a kínai tankönyvben Petőfi, annak oka csak valamiféle tehetetlenség (fizikai értelemben) lehet.
Miert "tehetetlenseg" ? Ha igaz amit a nick nem bizonyit , akkor oka van .
Kina ma is kommunista.
Az europai szabadsagharcok , /a "nepek tavasza"/ kihatottak az egesz VILAG tortenelmere...
Mo-n , amikor a pillanat erett lett hozza , Petofi es a Talpramagyar adta a jelet a forradalom kirobbantasara...
Ha kommunizmust "öriznék" , ilyen tortenetekkel etetném s kovacsolnam egybe a kommunista=nepuralmu koztudatot : hazaszeretet , onfelaldozas , hosi halal , szabadsag , lobogo haju kolto a barrikadokon...
Ha az europai "nepek tavasza" szerepel /a kinai/ tortenelem-tankonyvben /es persze, hogy szerepel , //=nem tanitanak sehol kovetkezmenyt elozmeny nelkul//- kihagynak az opiumhaborut es a gyarmatositasi nyomakodasokat Europa es Amerika reszerol ??????/ , akkor elkerulhetetlen beszelni Petofirol: az europai forradalom vele indult be Mo-n
Ujabb csalodas:( Hat, ez van. Olvassatok sok Petofit. Sziasztok.
Giccshegy:) Inkabb noname kinai. Vitatkozzunk man egy jot! :)
Anyád is megéri a pénzét, hogy csak erre futotta neki
Sztem valahol ez izles kerdese is..., es mint olyan, folosleges vitatkozni rola. Eleve a romantika adja a hatteret Petofi kolteszetehez, es ha valakinek ez, mint stilusiranyzat nem jon be, akkor valoszinuleg me'g ugyanaz a mondanivalo sem fog tetszeni neki ebben a kontosben, amit mashol, mastol elfogadhatonak talalna.
Emellett egyebkent tobbszor tapasztaltam, hogy a Petofit elutasitok nemigen jutottak tul az Anyam tyukjan vagy a bordalokon, nemigen merultek el pl a Felho ciklus verseiben, melyek alkotoi valsaganak idejen szuletettek, es a szimbolikajuk figyelemremelto, vagy emlithetnem a latomasos kolteszet megnyilvanulasait az Apostolban, stb. Persze azt is elfogadom, ha ezek sem allnak kozel valakihez... En pl soha nem tudtam megkedvelni Dosztojevszkijt, holott Tolsztoj (es jo par mas orosz iro) abszolut kedvencem.
Az viszont elgondolkodtato es hozzatartozik a kephez, hogy Petofit nemcsak a kinaiak tartjak nagyra;-) Az egyik akademikus nyelvesz-irodalmar Grimm mondta pl hogy kolteszetet a het legnagyobb koze sorolja, eleg illusztris volt a tarsasag, Homerosz, Shakespeare, Dante nevere emlekszem konkretan:-D