Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Gyűjtsük álmainkat!
Létrehozva: 2006. február 21. 21:43
Gyűjteni nagyon jó! És bármit lehet! Szabad hirtelen, meggondolatlanul határozni, és azonnal, mintegy varázsütésre gyűjtővé válni! Varázspálca sem kell hozzá. De ha úgy gondolod, mégis kell, azonnal csapj fel varázspálcagyűjtőnek!
Tegnap még nem voltál gyűjtő, ma gyűjtő vagy! Gyűjtsünk együtt! Én mindenféle kacatot gyűjtök. Babákat. Bohócokat. Kőtojást. Kőgolyót. Amarillisz t. Csigát. Kavicsot.
De legesleginkább álmaimat gyűjtöm. És emlékeimet. Mindent megőrzök, amihez szeretet fűz. Ezért aztán gyűjtök mosolyokat, tekinteteket, sőt gyűjtök hangsúlyokat is. És érintéseket, kézfogásokat.
Gyere velem! Legyél gyűjtő te is! Gyűjtsünk együtt! Mondd el, gyűjteményednek mi a legújabb darabja. Mi a legrégebbi. Talán egy mese. Talán egy versidézet. Egy gondolat, ami nem hagy békén. Egy színes kavics az udvarodról. Egy tojás, melynek rendellenes a formája, ezért megőrizni érdemes. Hangkazetta vagy fénykép. Gyűjtsünk együtt, fejtegessük együtt az élet titkait. Oszd meg velünk gyűjteményed legféltettebb darabját, így még inkább tiéd lesz, örömünk megsokszorozza örömödet. Ha örömöt gyűjtesz, mondd el azt. Ha embereket gyűjtesz, mondd el őket. Ha barátokat, róluk beszélj! Hozd el ide gyűjteményedet!
talán nem is tudod,hogy gyűjtő vagy! Fedezd fel a gyűjtőt magadban! Gyere, gyűjtsél velem! Remélem: velünk!
Ó Klára, ez az álom azért szörnyű volt, a végén felébredtél, és kiáltottál?
Tehát Domonkos is Zsófival volt, azt hittem, mind a két gyerek otthon maradt.
Nagyon érdekes az a karkötő, azon gondolkodom, ha mindíg hordanád, más is észrevenné, hogy akkor éppen milyen a hangulatod, például Benedek, biztos figyelgetné.
Radnóti Miklós
KÉT KARODBAN
Két karodban ringatózom
csöndesen.
Két karomban ringatózol
csöndesen.
Két karodban gyermek vagyok
hallgatag.
Két karomban gyermek vagy te
hallgatlak.
Két karodban átölelsz te
ha félek.
Két karommal átölellek
s nem félek.
Két karodban nem ijeszt majd
a halál nagy
csöndje sem.
Két karodban a halálon,
mint egy álmon
átesem.
JÓ ÉJSZAKÁT!
Anita, a hét teknőctojás üvegtálban van, nedves homokban. A tál 25 fokos vízben áll műanyag lavórban. Az egészet beborítottam törölközővel, hogy maradjon a víz hőmérséklete, amelyet akváriummelegítő tart szinten. Körülbelül 100 nap múltán kelnek ki a kisteknőcök, akkorák lesznek, mint a tízforintos.
A tavalyi születés:
Magdim, az előadás alatt húnyd le szemed és lazítsd el testedet. Azért a barátnődnek szólj, ha horkolni kezdenél, böködjön meg.
Én egyszer széthorkoltam egy autogéntréning gyakorlatot. Szörnyű volt. Akkori álmomra ma is világosan emlékszem, teljesen előttem van, képszerűen:
"Nagyon ódon, mohos, meredek és szűk kőlépcsőn vízmedencéhez mentem le. A medence kő szegélye is töredezett, régi volt, a víz benne sötét színű, mély. Amikor az utolsó lépcsőfokra értem, lecsatoltam falábamat, letettem a kőlépcsőre, és bementem a sötét vízbe."
Na, mondanám a kedves kislánnyal, aki néhány hónapja ezen szavakkal tisztelt meg álmával: erre varrjon valaki gombot! Talán meg kellene kísérelem. De minek? Olyan régen volt...
Szervusz, Anita! Jó volt olvasni, hogy "nálam minden a helyén van." Örülök neki.
Anita, háromszor annyi idős vagyok, mint Te, és amire ennyi idős leszel, Te sokkal többet fogsz tudni, mint én ma. Remélem, és bízom benne, hogy így lesz. Carmen Harra szerint, aki a Mindennapi karma című csodálatos könyvet írta, "a tudatlanság a gonosz". Ha visszagondolok, legtöbb hibás cselekedetem tudatlanságomból fakadt életem során. Bizony, jó megismerkedni a dolgokkal, mi több, hasznos. A "dolgokon" leginkább az emberekkel, a lélekkel kapcsolatos ismereteket értem. A Te küldetésedben ennek különleges súlya lesz, ez segít majd eligazodni a gondok és bajok világában, és megóvni magadat, szilárdan állni lábadon.
Sokat tanulsz, eredményesen, jó úton jársz, kicsi Anita.
Magdim, nagyon elfáradtam az egész napi társaságban, és igazságtalanul szóltam az eseményekről. Zsófim orvosnál járt, homeopátiásnál délelőtt, megmutatta Domit és megbeszélték a továbbiakat. Hazafelé bement a kis biopiacra, ami szerdánként itt van, Budaörsön. Aztán Beni feljött hozzám, aztán lement, aztán Zsófimtól kikövetelte apja, hogy bemenjen hozzá Budára. Csúcsforgalomban, és ekkor Beni itthon akart maradni, velem. Így telt el a nap.
Benikém édes, aranyos, kedves, le kellett volna írnom mondásait, több aranyos is volt. A legtanulságosabb, hogy ő sokáig fog élni, bár nem örökké, mert egészségesen táplálkozik. Helyeseltem.
A lámpa
"ajándék, mellyel meglepem
(nem) e kávéházi szegleten,
magam,magam."
Mert a jövő hét végén, vagy kicsit odébb, ki kellene számolnom, azt is elmondhatom, hogy "64 éves lettem én".
Hihetetlen világ ez a mai! Michigen államban vettem, 7 500 forintért, itthon körülbelül ötször ennyi lenne, a postaköltséggel együtt is nagyon megéri. Vagy két éve vadásztam már a megfelelő, nekem tetsző búrára, mert van egy nagyon szép lámpatestem, azt szeretném beüzemelni.
A karkötő "hangulatkarkötő", színe változik, amikor ideges voltam, egészen elszürkült. Még mindig kissé "töredezett" a színe, de már sötétül. Mókás darab.
Laura!
igazán nincs mit köszönni, rögtön gondoltam rád, ahogy megláttam, hogy neved napja volt! És ez természetes, hogy írok neked :)
Jaj, a tető! Azzal sok a gond ilyenkor! Remélem, hogy meg tudjátok csinálni hamar!
Nálunk is nagyon rossz az idő, már a napsütést várom nagyon!!!
Ez annyira jól esett, hogy ezt írtad. Mármint hogy gondolsz rám sokat! Én is sokat gondolok ám rád, hogy mi lehet veled meg minden!
Tündér vagy!
Velem minden rendben, suli megy, minden a helyén van :)
Puszi
Klárim!
Te olyan sok mindent tudsz! Én sajnos nem tudok ennyit az álmokról, de nagyon szeretem őket!!
Én is szeretem, hogy átéljük a szép álmokat! Annyira jók!
Nem tudtam ezekről a sarkalatos pillanatokról, de az tényleg nagyon jó, hogy érvényesíted a jogaidat! Úgy is kell! :)
Ezt nem is tudtam! Tényleg olyan miatt jön elő a bűntudat, ami miatt nem is vagyunk épp felelősek? Ez nagyon érdekes dolog, nem?
És mi van a teknőcökkel? Kibújtak? Alszanak még?
Úgy legyen, Klárim! Remélem, segíteni tudok majd nagyon nagyon sok embernek :) !!!!
Annak nagyon örülnék!!
Puszi
Megvan! Magdim! Álomáron!!!! De jó!
A karkötő egészen belesáppadt izgalmamba, szürke és néhol halványrózsaszín lett.
Beni van itt, reggel óta gyerekezek, nehezemre esne, ha mindennap így telne. Na, jó. Már fűztünk gyöngyöt, egyebek, most festünk. Kicsit sok reggel fél kilenc óta. Zsófim mindig kitalál valamit, Beni meg nem akar vele menni. Na, jó. A mintanagymamától olyan messze vagyok, mint Makó Jeruzsálemtől.
Tudod, ez a szokásos árubemutatós út. Mikor elmegyünk egy ilyenre, egy jó ideig gondolni sem akarunk, még egy útra, szóval ezt ki kell heverni. Már elég régen voltunk, már ideje, hogy neki induljunk. Debrecenbe megyünk, azt igérik, hogy egy kiadós reggelit kapunk, és egy robotgépet. Meg plusz, minimum egy 3- 4 órás előadást,
mindezt 1290 Ft-ért.
Klára, nagyon drága az a lámpa? Igaz akármennyi is, ha teheted miért ne vennéd meg, ennyit iagazán megérdemelsz magadtól!
Aranyos a kis karkötő, úgy látom, hogy fekete, vagy nem?
Mi is a pontos uticélod, Magdim?
Éppen nagy izgalomban vagyok, mert mindjárt rá kell böknöm a Tiffany lámpabúrára. Ilyenkor nagyon figyelnemokell, le se késsem, el se siessem. Ha minden jól megy, töredékébe fog kerülni, mint ha itthon vásárolnám. A szállítási költséggel együtt is. Nagyon vágyom rá. Majd megmondom, sikerült-e? Ez a legjobb az egészben.
Ez a karkötőcske.
Szervusz Klára!
Nagyon szomorú idő van, egésznap esik az idő. Jó lenne, ha holnap már nem esne, igaz a buszban nem ázunk, de az embernek mindjárt jobb a hangulata, ha jó idő van.
Nagyon édes a reklám, Janka!
Már rázom én is fejemet,
hátha használ hajamnak,
és bár, talán, agyamnak!!!!
Látod, látod, Te azt mondod, kontrollálni akart,
én az mondom: tetszettél neki nagyon.
A dolgok olyanok, amilyeneknek látjuk őket!
Aranyos a blogod! Te igazán szorgalmasan olvasol bennünket, és válogatszt a kendermagban.
(Úgy nézem,agyamat kimosta az eső!
)
A Zengő-ügy, úgy tudom, elrendeződött, hála a természetvédőknek.
Ott Nálatok is vannak ilyen civil szervezetek, mint most már kezdenek lábra kapni, nálunk is? Persze, külföldi segítséggel.
Otthon lenni, gondolom, nagyon jó. A hűvös lakásban. Hiszen kint tombol a nyár! De jó volna fele-felét kicserélni! Lent Zsófimék befűtöttek. Én mindjárt előveszem nagykabátomat, a hócsúszka már ki van készítve, igaz, egyelőre eszegetnek belőle.
Vörösmarty Mihály: A vén cigány
-------------------------------
Húzd rá cigány, megittad az árát,
Ne lógasd a lábadat hiába;
Mit ér a gond kenyéren és vizen,
Tölts hozzá bort a rideg kupába.
Mindig így volt e világi élet,
Egyszer fázott, másszor lánggal égett;
Húzd, ki tudja meddig húzhatod,
Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot;
Szív és pohár tele búval, borral,
Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal!
Véred forrjon, mint az örvény árja,
Rendüljön meg a velő agyadban,
Szemed égjen, mint az üstökös láng,
Húrod zengjen vésznél szilajabban,
És keményen, mint a jég verése,
Odalett az emberek vetése --
Húzd, ki tudja meddig húzhatod,
Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot;
Szív és pohár tele búval, borral,
Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal!
Tanulj dalt a zengő zivatartól,
Mint nyög, ordít, jajgat, sír és bömböl;
Fákat tép ki és hajókat tördel,
Életet fojt, vadat és ember öl;
Háború van most a nagy világban,
Isten sírja reszket a szent honban.
Húzd, ki tudja meddig húzhatod,
Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot;
Szív és pohár tele búval, borral,
Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal!
Kié volt ez elfojtott sohajtás,
Mi üvölt, sír e vad rohanatban,
Ki dörömböl az ég boltozatján,
Mi zokog mint malom a pokolban?
Hulló angyal, tört szív, őrült lélek,
Vert hadak vagy vakmerő remények?
Húzd, ki tudja meddig húzhatod,
Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot;
Szív és pohár tele búval, borral,
Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal!
Mintha újra hallanók a pusztán
A lázadt ember vad keserveit,
Gyilkos testvér botja zuhanását,
S az első árvák sírbeszédeit,
A keselynek szárnya csattogását,
Prometheusz halhatatlan kínját.
Húzd, ki tudja meddig húzhatod,
Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot;
Szív és pohár tele búval, borral,
Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal!
A vak csillag, ez a nyomoru föld
Hadd forogjon keserü levében,
S annyi bűn, szenny s ábrándok dühétől
Tisztuljon meg a vihar hevében,
És hadd jöjjön el Noé bárkája,
Mely egy új világot zár magába.
Húzd, ki tudja meddig húzhatod,
Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot;
Szív és pohár tele búval, borral,
Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal!
Húzd, de mégse, -- hagyj békét a húrnak,
Lesz még egyszer ünnep a világon;
Majd ha elfárad a vész haragja,
S a viszály elvérzik a csatákon,
Akkor húzd meg újra lelkesedve,
Isteneknek teljék benne kedve.
Akkor vedd fel újra a vonót,
És derüljön zordon homlokod.
Szűd teljék meg az öröm borával,
Húzd, s ne gondolj a világ gondjával.
(Szentkirály - Nyék,
1854. július-augusztus)
2008-06-18
Szegény, szegény Laura! Jó kis névnapi ajándék az égtől! Erre már csak jobb jöhet, tudom, így gondolod Te is.
"És keményen, mint a jég verése,Leveleddel egy időben fülembe csengtek a sorok:
Odalett az emberek vetése -" Elolvastam hát az egész verset, és ismét láttam, a dolgok mindig ugyanolyanok, vagy legalábbis nagyon hasonlók. Csak mennek, mennek körbe, ahogy Kaffka Margit csodálatosan megfogalmazta a Színek és évek első oldalain. Csak mi csinálunk olyan nagy hűhót az egészből. Mintha bármi újdonság és csak velünk történt eset lenne, egyedülálló, kivételes, nagyhorderejű. Hiszen mi magunk vagyunk a világ teteje! – érezteti és elhiteti velünk egónk. Az okosok és hozzáértők persze azt mondják, több mint körkörös: spirál. Elolvastam hát ismét az egész verset, A vén cigányt, és láttam, a költő napjainkat fogalmazta meg, felfelé itt semmi sem ment a százötven év alatt! Ki tudja! Talán éppen visszalépés történt, mint a törökhódoltság másfél századában. Vagy akkoriban, ellenkezőleg, valóban nagy haladás volt, mert a törökök számtalan technikai újdonságot hoztak magukkal? Hát, igen, szemszög kérdése az egész, mint mindig mondom, minden. Lassan ez vesszőparipám lesz, vigyáznom kell. És biztosan ez utóbbi százötven évben is mentünk felfelé, legalább egy kakastátintásnyit, népi mérőműszer szerint. Most folytatnám elmélkedésemet - károtokra talán, de hát kötelező elolvasni?! – csakhogy kevés hozzá az ismeretem. Hogy mi volt haladás az elmúltidőszakban. Ezért inkább megtartom magamnak foghíjas tudásomat. Kint pedig csak esik, csak esik, csak esik. A víz lassan mindent kimos, mindent betakar. Vizes már hajam, vizesek csontjaim, vizes vérem… De elég a tréfából! Mars dolgozni! – mondom magamnak, mint majd Benikémnek, amikor a felhő szélén ücsörögve lógázom lábamat. Előszedem ecsetjeimet. Mert a munkára ma hiányzik minden lehetőség. Elvitte a víz… Idehozom A vén cigányt! Érdemes végigolvasni, bár elég hosszú. Ennek ellenére, érdemes…
szia klara !
ugy nez ki -hogy ma itthon maradunk .
a zengot par eve le akartak zarni a nyilvanossag elol -akkor tettem fel azt a kepet .
en nagyon sok fura helyzetbe kerultem eletem soran . a pakisztani orvos gondolom kontrolalni akart -mindent tudni -es a markaba tartani .
meyik kepen szomoru a szemem ? majd keresek valami vidamat is !
most egy kis delelotti vidamsag : kedvenc indiai reklamom
Szép napot!
Köszönöm Magdi, hogy gondoltál rám.
Visszaolvasva látom, hogy Te is egyedül leszel, ha a fiad elköltözik. Az írásaidból érzem, hogy azért jól el tudod fogadni az helyzetedet, nem vagy magányos, eljársz kirándolni, sokat vagy emberek között, és ez jó. Bizony nagyon nehéz, ha az ember elveszíti a párját, nekem is évekbe telet, mire megbékéltem, elfogadtam a helyzetemet. Most már megtaláltam a helyem, és örülök, hogy nem ragadtam bele a magányosság szomorúságába.
Most, hogy itthon van a lányom, sokkal könnyebb. Jókat beszélgetün, ami bizony hiányzott már, hiszen vannak dolgok, amit csak vele tudok megosztani. Olyan hasznos tanácsokat ad! Mindig baráti viszonyban voltunk, csak fordult a kocka, most inkább Ő vette át a vezető szerepet.
Köszönöm Klára a gyönyörú verset! Mennyi szép gondolat rejtőzik a sorokban.
Képzeld! Tegnap este hatalmas jégeső zúdult ránk Diónyi jegek záporoztak, iszonyú mennyiségbe, ráadásul amig a jég esett, alig volt eső, így megtriplázódott a kár, amit művelt. Amikor mász szétverte mindent - tetőcserepet, kertet, fákat, akkor jött az eső, hosszú órákon át. Most is esik. Alaposan beáztunk több helyen is, ahol a csrepek összetörtek. Én még nem láttam élőben ilyen jégverést. Hát ez sem maradt ki az életemből.
Nagyon jó, hogy nem kellett ezt egyedül átvészelni, a lányommal próbáltuk éjjel a károkat úgy-ahogy elhárítani a padláson.
Szegény kutya volt a legjobban megrémülve, nem értette, hogy ki dobálja őt ezekkel a kemény valamikkel.
Szia Anita!
Köszönöm az jó kívánságokat. Jól esett.
Sajnos ez az időjárás sok bosszúságot okozott. Diónyi jegeg estek, amitől megsérült a tető, és alaposan beáztunk az éjjel. Nekem éppen a nykamba kezdett csöpögni. Rögtön elkezdtem sicc-elni, azt hittem, hogy a kismacska viccelt meg, de egyikk sem volt bent. Aztán elemlámpára kaptunk, és fel a padlásra.-hálóing, mackónadrág-. Ahol nagyon beesett, oda tettünk edényt, majd ma kicseréljük a cserepeket. Sajnos most is zuhog, és ahogy a radarkép mutatja -met.hu , képek - folyamatos a felhőutánpótlás.
Tanulj sokat! Vizsgázz ügyesen, azért, mert ritkán írok, azért sokat gondolok Rád!
Klára, még költözésről szó sincs. Sőt, most valami nem tetszik nekem, hogy nekem már semmi se jó!
Azt mondta, az előbb, most ment el, hogy ne tegyem fel a láncot, mert lehet, hogy visszajönn, csak lapítok, most tényleg nem örülök, annál jobban szeretem a fiamat, minthogy a bánatának örüljek.
Szombaton megyek a diploma átadásra, úgy volt, hogy lehet jönn a barátnő is, de más dolga akadt.
Ja, csütörtökön megyek kirándulni, tudod, akivel szoktam menni, most megint együtt megyünk, ilyen árubemutatós kirándulás ez.
Janka, jól kitanulmányoztalak Benneteket, hogy végre képeket is lát ez a bolond masina - mondom Kata stílusában.
Milyen szomorú a szemed! Persze, hogy tekintgetsz még le a világra a Zengőről! De még mennyire! Anyukád nagyon aranyos, csupa élet, vidámság. Madárkád bújik szárnya alá.
Csak mosolyogtam lányaid éjfekete szeme láttán, fiacskád ragyogó arcán. Öröm rájuk nézni.
Nevetgélek a pakisztáni orvossal való eseteden. Te vonzod a fura helyzeteket! Még hogy ott hallgatózott! Biztosan nagyon tetszettél neki! Nem is volt annyira hülye...
Repülj madár, ha lehet...
Nem repül. Zabál.
Hat ez jo...szurkehalyog mutet utan nem fozunk....Remelem vasaloja nem gozolos??
Ferjem roppant pipa volt 2 eve mikor mindket szemerol le kellett operalni a halyogot. Arra gondolt ez idoskori baj-hogy jon-o ehhez. Aztan utanaolvasott es talalt utalast, hogy a rontgensugarak okozhattak- majd 25 eve legalabb heti 1x dolgozik rontgenkepernyo "alatt" a csoveivel.
Fozni nem foz azota
de a rontgenvzsgalatokat nem hagyta abba....
A vasaernapi ebed/vacsora majdnem unnepi tuzijatekkal parosult...
Mar a sutoghetesnel tartottam mikor csivtelo csevego-csacsogo uj ismerosunk felhivott. A szaja be nem all..rendes no..de nem lehet sokaig kibirni.../az ilyen ismerosoktol menekul Klara is..meg teged is kifarasztanak/ Nahat en sem, keresem a tarsasagat-de a ferje aranyos rendes nyakiglab ir ferfiu, hat miatta elviseljuk Sally-t.
Szoval o csivitel, kacag a fulembe, amikor en a csirkecombot hajigalom felkezzel.... masik kezemben a telefont egyensulyozom- akkor latom a konyharuha a tuzhely mellett /TUL KOZEL VOLT!/ langot kapott. Le a csirkecombot, fel a konyharuhat, belehajitottam a mosogatoba. Igenam, de 2 perc alatt hatalmas fustoszlop emelekdett a levegobe... maig sem ertem miert nem szolalt meg a tuzjelzo-meg kene nezni egyaltalan mukodik-e????
Elozo lakasunkban mar a kenyerpirito rendszeresen mukdoesbe hozta ...
Nyitottunk ajtot, ablakot mindenfele, szerencsere nem volt mas baj. Telen ezt mar eloadtam eccer akkor egy kesnek a nyele egett, azt is vittem a mosgatoba, de egy kis szikra leesett rola es apro lyukat egetyett a padlon.
Mar banom, hogy ennyire ragaszkodtam a konyhaban ne ko, hanem padlo legyen. keptelenseg tisztan tartani /az en fozesem meg a kutya egyuttesen kicsit sok neki./
Egyebkent is nem lakkozott, nem fenyes, ezert aztan roppant meglatszik rajta minden.
Magdikám, bárcsak tudnálak valamivel vigasztalni. Látod, milyen az élet, szeret kikukoricázni velünk. Aki szívesen él társaságban, az maga marad, aki szeret egyedül, annak társaságot ad.
Egyik kedves ismerősöm mondta, hogy férje úgy tervezte, mint kazalban, együtt a három gyerek hozzátartozóstól, vett ehhez egy nagy házat, aztán megpattant, és a feleség maradt együtt a pasas első házasságából származó lánnyal, saját fiúval és a közös gyerekkel. Aztán szétszéledtek, és ő eladta a nagy házat és a gyerekek szomszédságába költözött. Többnyire magunk sem tudjuk, mi a jó nekünk.
Szóval Gyurika költözik? Már biztos? Találja meg boldogságát. Tudom, hogy Te is megtalálod békédet, jó közérzetedet.
Igen, sokszor emlegetjük a férjemet, még Ádámnak is eszébe jut, egy egy mondása. Már alig bírt járni, de Ádám beállította a kertben a kapuba, és rúgta neki a labdát, imádta az unokáit.
Azon gondolkodtam, hogy Anita átérezte a szomorúságomat az írásomon. Tudom, hogy ez az élet rendje, de akkor is most nagyon nehéz. Életemben most leszek először egyedül. Tudom, hogy rossz volt az a válás a fiamnak, de akkor nagyon kegyes volt hozzám a sors. Teljesen egy időben volt, hogy a férjem meghalt, és ő pedig költözött haza. Szegényt, őt dupla fájdalom érte, mert nagyon szerette az apját.
Ma keveset dolgoztam, inkább beszélgettünk Zsófimmal. Sajnos, a fényképezés elmaradt. Majd holnap.
Nagyon jó volt egyedül lenni, most kellemes, hogy találkozunk a kertben. Mondja, nővérénél, Barcelonában, csak terasz volt, jó nagy, és a kert így is nagyon hiányzott neki. Amit megszoktunk, az hiányzik. Amikor Óbudán, a lakótelepen éltünk, soha meg sem fordult fejemben, hogy csak lakásunk van. Miénk volt az egész park. Jó volt. Aztán bent a Bajcsyn már semmink sem volt, akkor jó volt a nagy lakás. Mint Laura mondja, annak kell örülni mindig, ami van. Ez nagy igazság.
Ha a macskákat nem szereted, abből egyenesen következik, hogy mást szeretsz. Tessék:
Laura, gratulálok a névnapodon!
Az Isten éltessen sokáig!
Szervusz Klára!
Remélem, már jobban érzed magad! Nem hajtod ki magad véletlenül a kertben?
Gondolkodtam a csirkén, de úgy döntöttem, hogy nem veszek egészet, csak combot. Nincs aki megegye a szárnyát hátát, még a mellehúsát se nagyon szeretem. A férjem, nagy élvezettel eszegette a csontos részeket, azon nevettünk, hogy sokszor, még a szemét is becsukta hozzá, úgy szopogatta a csontos részeket.
Névnapod alkalmából sok-sok boldogságot kívánok. Teljesüljön minden vágyad - és talán jólesik újraolvasni minden Laurák gyönyörű versét.
Vörösmarty Mihály:
A MERENGŐHÖZ
Laurának
Hová merűlt el szép szemed világa?
Mi az, mit kétes távolban keres?
Talán a múlt idők setét virága,
Min a csalódás könnye rengedez?
Tán a jövőnek holdas fátyolában
Ijesztő képek réme jár feléd,
S nem bízhatol sorsodnak jóslatában,
Mert egyszer azt csalúton kereséd?
Nézd a világot: annyi milliója,
S köztük valódi boldog oly kevés.
Ábrándozás az élet megrontója,
Mely, kancsalúl, festett egekbe néz.
Mi az, mi embert boldoggá tehetne?
Kincs? hír? gyönyör? Legyen bár mint özön,
A telhetetlen elmerülhet benne,
S nem fogja tudni, hogy van szívöröm.
Kinek virág kell, nem hord rózsaberket;
A látni vágyó napba nem tekint;
Kéjt veszt, ki sok kéjt szórakozva kerget:
Csak a szerénynek nem hoz vágya kínt.
Ki szívben jó, ki lélekben nemes volt,
Ki életszomját el nem égeté,
Kit gőg, mohó vágy s fény el nem varázsolt,
Földön honát csak olyan lelheté.
Ne nézz, ne nézz hát vágyaid távolába:
Egész világ nem a mi birtokunk;
Amennyit a szív felfoghat magába,
Sajátunknak csak annyit mondhatunk.
Múlt és jövő nagy tenger egy kebelnek,
Megférhetetlen oly kicsin tanyán;
Hullámin holt fény s ködvárak lebegnek,
Zajától felréműl a szívmagány.
Ha van mihez bizhatnod a jelenben,
Ha van mit érezz, gondolj és szeress,
Maradj az élvvel kínáló közelben,
S tán szebb, de csalfább távolt ne keress,
A birhatót ne add el álompénzen,
Melyet kezedbe hasztalan szorítsz:
Várt üdvöd kincse bánat ára lészen,
Ha kart hizelgő ábrándokra nyitsz.
Hozd, oh hozd vissza szép szemed világát;
Úgy térjen az meg, mint elszállt madár,
Mely visszajő, ha meglelé zöld ágát,
Egész erdő viránya csalja bár.
Maradj közöttünk ifju szemeiddel,
Barátod arcán hozd fel a derűt:
Ha napja lettél, szép delét ne vedd el,
Ne adj helyette bánatot, könyűt.
1843. február vége - március eleje
Azóta is gondolkodom, hogy mitől "rosszak" az álmok, vagyis milyen álombeli történés az, ami rossz nekünk. Kevésre jutottam. Talán a halál és talán bizonytalanság érzésünk, és kifosztásunk. És abban a pillanatban nemigen tudjuk tudatosítani magunkkal, hogy ez csak egy szimbólum, ez csak egy kód, amit fel kell törnünk. Ez benne a nehéz, mert átéljük, mint valóságot.
Von Franz írja, hogy álmában lefejezték, és azonnal tudta, hogy lényegesen változtatnia kell gondokodásmódján. És amikor öten rátörtek, fegyveresek, megkereste azt az öt helytelen gondolatot, ami "rátört" az elmúlt napokban.
A jó álmokban viszont éppen az a szép, hogy valóságosan átéljük őket. Találkozhatunk nem látható szeretteinkkel, nagyon jó. Nagyon szeretem.
Vannak természetközeli népek, amelyek az álomvilágot teljesen valóságként kezelik. Kissé ilyen vagyok én is. És nekem ez így jó.
Önzés? Az önzésnek fontos helye és szerepe van életünkben, mert érdekeink szerint valók, normális esetben. Mint miénk, Tiéd és enyém. Áldozatként, rabszolgaként élnék, ha figyelmen kívül hagynánk őket. Fiam mondja néha kissé szemrehányón: "Tudom, neked jogaid vannak!" Mire én kapásból: "Na, igen, és érvényesítem is őket!"
Ezt a meg-megismétlődő párbeszédünket, azt hiszem, hogy már említettem. De talán nem baj, mert életünk sarkalatos pontját világítja meg.
A bűntudat, mondjuk, vélt önzésünkért, nagyon helytelen érzés, amit el kell hessegetni. Különösen az ilyen ártatlan, jószándékú kislánynak, mint Te vagy, Anita. Persze ahhoz, hogy bűntudat nélkül éljünk, fel kell dolgoznunk a múlt számtalan eseményét, mert többnyire éppen olyasmi miatt lopakodik elő a romboló érzés, ami miatt mi nem is vagyunk felelősek - éppen hogy megbántottak bennünket, és az akkori rossz érzés tolakodik elő.
Az nagyon jó dolog, szerintem, hogy örömmel tölt el, amikor érzed saját jóságodat. Jónak lenni nagyon jó. Különösen jó, hogy észreveszi, ha ilyen fiatal valaki, mint Te! Kicsi Anita, Te sok ember életét fogod még megkönnyíteni.
Laura, kívánok további boldog napokat! Meddig marad lányod? Mit mesélt apósod? Kiheverték fiúk halálát? Nagyon nehéz lehet túlélni a gyermeket.
Tehát Eminescu ilyen édes kis versikéket is faragott? Mindössze a Kopasz énekesnőt, szűrreális egyfelvonásosát ismertem. "Az egyik szemem kék, a másik piros". Most látom, egészen reális arckép. Csak félig albinó.
Nagyon jókor jött Neked ez a futballszünet! Vagy lányod ilyenkor csalinkál az országban, barátnőzik, udvarlózik?
Laura!!!!!!
Nagyon Nagyon Boldog Névnapot kívánok!!! Mosolygós és nagyon szép napot neked!! És minden jót, amit ilyenkor kívánni lehet!!!!
Klárim!
Van még erőm, lassan elfogy, de még kitartok :) Várom leveled! Pihenj jót!
Szép hetet!
Kusza!
Ez most nagyon szomorúan hangzott! :(
Meg akkor az olvasás is ott van még. Ugye?
Insomnia, éreztem én előző naplóbejegyzésed olvasásakor, hogy zsebed tele van kaviccsal! Sejtettem. Ezért rázott meg annyira.
A szelíd madarak maradnak, valóban, ahogy írod, de méginkább maradnak a szárnyuk tollától megfosztott madarak.
Tudod, milyen érdekesek ezek a szimbólumok! Tényleg személyre szabottak. Egyszer, régen, nagyon bánatos voltam, és éppen ellenkezőleg gondolkoztam, éreztem: amikor elhagyott valaki, tündérszárnyam leesett, hétköznapi ember lett belőlem. Így érzem azóta is. Nyilván így van rendjén. Minden mesének vége kell legyen egyszer.
A Te éltérzésed jobb, mint enyém volt akkoriban, mert Te NEM úgy kaptad szárnyadat. Majd kinőnek azok a tollak, meglásd!
Most a liliomok ideje van. Ilyenkor tűnődőm, minek az ideje következik?
Jó reggelt!
Magdim, csirkém egészen szokványos volt a maga módján.
A zacskó sütőzacskó, mindenütt árulják különböző méretekben, kinézetre, mint a cellofán. Bírja a hőt, felfújódik anélkül, hogy felrobbanna. Záró drótocskát mellékelnek hozzá. Keresgélem, mi előnye van az alufóliával letakart tesivel szemben. Talán annyi, hogy személyre szóló ízesítés készíthető. Gyönyörűen párolódik és sül a zacskóban az étel, figyelemmel kísérhető.
Mindezek mellett rájöttem tegnap, hogy zacskó nélkül még egyszerűbb. Leraktam a feldarabolt csirkét, amelyet előzőleg elég vastagon bekentem olivaolajos-mustáros-barbacues kutyulékkal, tettem rájuk némi hajszálvékony házisonka és annak szalonnája darabokat, Évikém-módra . Utóbbi pácból jó sokat tettem hozzá. Bár töprengtem rajta, a sorrendet mégis kissé elvétettem, mert a krumplival kellett volna kezdeni, én viszont letakartam vele a húst. Persze úgyis megforgattam félidőben, így alulra került nagyjából. Megraktam hagymakarikákkal és paradicsom-, zöldpaprikaszeletekkel. Öntöttem alája a chilei "főzőboromból", ami most végre elfogyott. Ennyi volt a z ügyeskedésem. Leborítottam alufóliábal, aztán, amikor puha volt, azt levettem és megpirítottam. Uborkasalátát készítettem hozzá, jó fokhagymásan.
Áh, mindig hasonlót készítek, erre futja fantáziámból. Na, meg a tejfölösekre, és kifújt.
Domdom tegnap hamar megbékült, elkápráztattam fügyülésemmel, lenyűgözte a produkció, ami azért érdekes, mert nem tudok fügyülni! Csak úgy keletkezik némi hangocska, ha fújás helyett szívom a levegőt! Kész téboly! Dominak nagyon tetszett.
A karkötőt majd lefényképezem, egyszerű kis gyöngyfűzér. Aranyos. Ki kell halásznom az ágy mügül, mert éjjel levettem, párnám alá tettem, és eltűnt. Nagyon furcsa éjszakám volt. Több, mint furcsa. Bajt éreztem szívemmel, reménykedem, hogy vaklárma.
Klára, ezt a csirkét majd elmondod ugye, hogy csinálod, milyen zacskóba teszed?
Aranyos lehetett Benike, hogy így kedveskedett Neked, igazi udvarias fiatalember! Szóval Domonkos éreztette Veled, hogy nélkülöznie kellett,
biztos holnapra ő is megbékél, és majd mosolyog, ha fotózod. Szép lehet a karkötő, ugye azt is megmutatod?
Jó éjszakát kívánok!
Anita, Drága, van-e még erőd a sok tanuláshoz?
Majd írok Neked erről-arról, amit felvetettél, de most nagyon elfáradtam.
Sikeres hetet kívánok Neked.
Megjöttek, Magdikám! Nagyon boldog délutánunk és esténk volt. Most értem haza. Elég fáradtan, sőt, nagyon fáradtan, mert még nagyot rollereztünk is Benikémmel. Nagyon élveztük. Ő szélsebesen, én óvatosan. Elismerően mondta, hogy ő ilyen lassan nem tud rollerezni! Mindenben nagyon édes volt! Erőltette, hogy kagylói közül a legnagyobbat válasszam. A csirkére, mondta, hogy nagyon finom, kedveskedve kérte, hogy süssek ilyet máskor is. Nagyokat mosolyogtam. Már igazán tud hízelegni, ami mindössze annyit jelent, hogy igyekszik a másik ember kedvébe járni. Hamisság nélkül. A nyaralásban két dolgot hiányolt: Kaját és engem.
Domi nagyon aranyos. Nézett rám kerek szemekkel, kissé sértődötten. "Álljon meg a menet! - mondtam neki -, Ti hagytatok el, nem én benneteket!"
Majd holnap fényképezem őket. A mai nap túl zsúfolt volt ehhez.
Nagyon érdekes "hangulatkarkötőt" kaptam tőlük. Meglepetten néztem, ahogy csuklómra húzták, és a gyöngyök türkizre fakultak. A meglepetésre ilyen színe lesz. Aztán most sötétlila, ami a nyugalom állapotát jelzi. Fura dolog, majd kifigyelem, ha ideges leszek, változik-e? Remélem, sokára lesz ez.
Ez a szarkaláb nálam tűzpiros. Gépem már megint összeszedett valamit, azt hiszem, mert hiányzik belőle a kék. Megzöldültünk.
Klára, hogy sikerült a csirke?
Megjöttek már a gyerekek?
Neki futok mégegyszer, mert az előbb is megírtam, de nem küldte el.
Szóval mennyit internetezel?
Meg most itt a jó idő és ilyenkor az ember szívesen van a levegőn. Az ember csak tesz- vesz, mindent csinál, csak hogy levegőn legyen :)
Én most azt tervezem, hogy kiülök majd ha lesz időm a fa alá és ott fogom elolvasni az egyik olvasásra váró könyvet :)
Szép napot, szép hetet kívánok!