Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.

Beteg a gyerekem.

julianus31
Létrehozva: 2006. március 30. 23:43
Sziasztok.Nem tudok aludni,csak tépelődök magamban.Van egy gyönyörűséges gyerekem,van egy csúnya alapbetegsége.Nem tudom feldolgozni,nem tudom hogy szabaduljak meg attól a gondolattól,talán én tehetek róla?Magamat vádolom,holott nem tettem olyat amivel neki árthattam volna.Nem kívánom senkinek sem azt,amit olyankor élek át,amikor akármit is teszek,nem tudok segíteni rajta.Ez iszonyú.Az amikor,egy pici gyerek azt mondja,anya nem bírom már ezt a betegséget.Nem azért írok,hogy sajnáljatok,egyáltalán nem,olyan anyák tanácsait,hozzászólásait várom,akik ezeket át és megélték.Talán,tudtok adni egy két ötletet,hogy lehet ezt feldolgozni,hogyan lehet túljutni ezen? 
  1. 2007. március 6. 19:3836.
    szia!

    Én annyit szeretnék mondani, hogy én is ilyen beteg voltam mint a kislányod. Velem is itthon volt anyukám 5 éves koromig GYES-en.
    Én is úgy voltam hogy 2 hét otthon, 2 hét kórház egy hét ovi. És ezt ugye nem lehetett csinálni. Már mindent kipróbáltak, de nem használt semmi. És akkor egyszer lett egy arcüreg gyulladásom és ugye elmentünk a fül-orr-gégészetre. Ott elmondta anyukám mi a problémám. És azt mondták vegyük ki az orrmandulámat. Anyum beleegyezett és kivették. Utána tünetmentessé váltam. Azóta eltelt 19 év és soha többé nem jött elő.

    Nem tudom nincs-e lehetőségetek ezt az utat megpróbálni. Hátha a te kislányodnak is segítene.
    előzmény:
    julianus31 (1)
    2006-03-30  23:43
  2. 2007. március 6. 17:2935.
    Szia! Megnyugtatásul szeretnék neked írni. 3 fiam van, a legnagyobb, most 15 éves.Mindhármójukkal végig jártam ezt az utat, most a kicsivel 2 hónapig nonstop gyógyszereztünk, talán végre kivásik belőle. A középsővel itthon voltam méltányossági gyesen, mert olyan sűrűn volt hörghurutja, hogy nem mehetett oviba. A legnagyobb kinőtte, a középsőnek átváltott allergiás asztmába/ de már nem vészes/ a kicsi is csak ősztől-tavaszig az már, mert 1 éves diéta után elmúlt a tejallergiája. Addig amíg tejet ivott, folyton beteg volt.
    Szóval annyi gyógyszert nyomtam belé az elmúlt két hónapban, hogy magam is megijedtem a lehetséges mellékhatásoktól. Szerencsére jó volt az étvágya és a kedve, csak nekem nem volt egy nyugodt pillanatom sem, mert folyton azon aggódtam, hogy nem veszem észre éjjel, ha megfullad.Vagy nem viszem időben orvoshoz.
    Ha bármiben segíthetek írj nyugodtan!
    előzmény:
    julianus31 (1)
    2006-03-30  23:43
  3. 2006. március 31. 15:0034.
    Még valami kimaradt,amiről szerettem volna írni.Igen,vádolom magam,és,hogy miért?Az az anya akinekvmilyen szinten beteg a gyereke,elgondolkodik,valyon én is tehetek róla?Nem tettem meg mindent a terhesség alatt?Minek is vettem be akár egyetlen fálydalomcsillapítót is?Talán tehetek róla?Nem szedtem elég vitamint,vagy nem étkeztem rendesen?Keresem az okokat,a MIÉRTEKRE A VÁLASZT.Úgy érzem,mindent megtettem,semmi olyat nem tettem amivel árthattam volna neki,mégis bennem van,lehet,hogy hibáztam?Sokan mondták nekem,ez nem a világ,örüljek,hogy csak ennyi baja van,hát köszi ez nekem éppen elég,mert az az igazság ez nem másnak fáj,hogy beteg a gyerekem,hanem nekem.
    előzmény:
    julianus31 (33)
    2006-03-31  14:21
  4. 2006. március 31. 14:2133.
    Nem nevelem a gyereket betegként,éppen ellenkezőleg.Ami pedig a kesergést illeti,kibuktam,és azt hiszem,az bárkivel megesik,megesne,ha a helyemben lenne,ha ugyanezt kellene végig és megélnie mint nekünk.Nem vagyok mindig ilyen ,a tegnap éjszaka nehéz volt,kibuktam.Idáig mindig erős voltam,vagy csak azt hittem az vagyok,egyszer valahogy kikell jönnie,mert,ha nem az ember megbolondul.Minden ember más,én személy szerint még a családommal sem tudtam beszélni erről a problémáról,ezért nem akartam nyíltan megírni a betegséget,mert arra nincs magyarázat ilyenkor miért nem a családhoz és a barátokhoz fordulok segítségért,lelki támaszért.A legtöbbször nem tudok erről beszélni,azt hiszem elöször is megkell tanulnom elfogadni ezt a helyzetet.sajnos,azt hiszem,még a mai napig nem fogadtam el.A napjaim nem a magambaroskadással és a kesergéssel telnek,boldog embernek mondhatom magam,azokban a dolgokban keresem  és megis találom az örömet,ami adott.Nem vágyom többre,mint ami van.Van egy csodálatos gyerekem,megértő társam,ennél többre nem vágyom.Köszönöm,a biztató szavakat és mindenkinek a hozzászólást.                                                                                                   Julianus
    előzmény:
    kéki (31)
    2006-03-31  10:19
  5. 2006. március 31. 12:4832.
    Kedves Julianus!! Nekünk van egy topicunk,ha van kedved nézz be hozzánk, mi mindannyian v.milyen szinten beteg gyerekeket nevelünk,a topic elején mindenki leírta hogy mi a gondja, miért baj az ha felismernek és tudják hogy te vagy??Mi ezt bátran vállaljuk és büszkék vagyunk rá hogy milyen eredményeket érünk el a gyerekeknél.Nem egy szomorú topic,hisz mindnyájan vidám, jókedvű emberkék vagyunk a gyerekeinkkel együtt. Szia Teri
    előzmény:
    julianus31 (1)
    2006-03-30  23:43
  6. 2006. március 31. 10:1931.

    Szia!

    Nem olvastam vissza! Nem tom, írta-e már valaki, hogy a kesergést azonnal! felejtsd el! nem szabad, hgyo lássa, hgoy érezze a gyermeked ezt!

    Nekem 16 a fiam, 188 és nagyon erős testalkatú, igaz vékony.  sajnos a sok allergiáját is tőlem örökölte és ő is asztmás, ő sajan nem nőtte ki, és elég komoly.

    Most vagyunk túl ezen az influenzán, nehéz volt látnom szomorú sé meggyötört tekintetét, akkor sírtam, mikor nem látta. Ő valszeg enm fogja már kinőni, de ez van! nem szabad sem elkeseredni, sem feladni! Ugyanúgy kell élni, mint más, és ugyanúgy kell nevelni! Ne betegnek neveld!

    Fel a fejjel! Nézzetek sok vidám filmet és kiránduljatok sokat!!! A Mátrába!  A Kékesre, hidd el nem nagy dolog, felkelsz reggel, raksz egy -két szendvicset, felülsz a buszra vagy a kocsiba és mész! Gyönyörű! Voltatok már ezeken a helyeken? Nem? Mejentek! Igaz még kicsi, ahogy látom, mégis visszaolvastam, 3 ? éves. De pár év múlva már simán lehet vele kirándulni, akkor is, ha hamarabb elfárad. Bár már most is lehet rövödebb utakat tenni.

    És az ÚSZÁS! KAJAK! Ne féltsd a sporttól! Fiam sajna félt, és nem ment, most a középsuliban imádja a tesit, minden órán résztvesz, 4 tornából! Van, hgyo előtte használja a pipát, és?

    Valamelyik kajakosunk is aztmás! Méghozzá világ, vagy-olimpiai bajnok, nem akarok hülyeségeket írni!

    Nagyon nehéz! Tudom! puszó, sok sikert! Ancsa

    előzmény:
    julianus31 (1)
    2006-03-30  23:43
  7. 2006. március 31. 10:1930.

      Kedves Julia!

    Lehet, hogy nem újdonság amit írok, de mégis magírom hátha ez is segítség.  A Szabadság-hegyen ( ma már Sváb-hegy ) a Mártonhegyi út elején van egy gyermek kórház. Itt az ilyen és hasonló betegségeket kezelik és gyógyitják, mint ami a kislánykádnak van. És megkell mondjam, igen eredményesen.
    Szép rendezett kórtermek, játékok a gyerekeknek korosztály szerint.  Szines tv, aranyos,kedves nővérek és orvosok.  Az én fiam is ott jött rendbe mikor kicsi volt. Ma már csak rossz emlék mindenkinek. Renbejött, jól van és egészséges.

      Kívánok a kislánynak mi elöbbi gyógyulást.

    előzmény:
    julianus31 (1)
    2006-03-30  23:43
  8. 2006. március 31. 09:5329.

    Kedves Julianna!

    Meg fog gyógyulni a kislányod, kitartás és főleg ne vádold Magad!

    Én is asztmás vagyok, és sajnos az én kislányom is örökölte tőlem ezt a szörnyű betegséget. Nagyon -nagyon sokat szenvedtünk. Tudom milyen érzés amikor végig kell nézned a szenvedését és nem tudsz rajta segíteni. Én is feladtam a munkámat és visszamentem Gyesre.

    Most már 13 éves a drágám és kinőtte az asztmát. Mára már csak egy borzasztó rossz álom maradt!! 

    Kívánom, hogy a Te pici lányod is minél hamarabb gyógyuljon meg.    

    Ancsa

    előzmény:
    julianus31 (1)
    2006-03-30  23:43
  9. 2006. március 31. 09:4428.

    Nem olvastam végig az összes hsz-t, csak felmerült bennem, hogy ha ez összefügghet allergiával, akkor talán figyelni kellene, mit eszik a gyerek. (Nekem a lányom álkruppos volt kicsiként, úgy fuldoklott, télen éjjel kettőkor pokrócban az erkélyen ültünk, a hideg levegő tett jót neki, szörnyű volt.) A lányomnak sokáig volt légzőszervi gondja, és valamiért megéreztem, hogy pl. húsleves után mindig befulladt. De a tejet se lett volna szabad adni neki sokáig, szerintem ez is oka lehetett a sok-sok fuldoklásának. Lehet, a fehérje okozott neki bajt. Szóval, allergia-vizsgálatot is lehetne esetleg kérni.

    Aztán meg még az jutott eszembe, hogy valamilyen homeopátiás orvos, vagy természetgyógyász megnézhetné a gyereket, néha sikeresebb a javulás (no persze nem orvosi felügyelet nélkül), mintha sok gyógyszert szed. Akár itt  a nlc szakértői között, vagy természetgyógyász honlapokon is lehet keresni valakit, valamilyen módszert, ami enyhítheti a gyerek állapotát.

    Ja, még annyit, az én lányom is, mire iskolás lett, kinőtte az egészet. Javulást kívánok a lányodnak, neked meg sok erőt és bizodalmat a jövőbe!

    előzmény:
    julianus31 (1)
    2006-03-30  23:43
  10. Torolt_felhasznalo_767371
    Torolt_felhasznalo_767371
    2006. március 31. 09:3927.

    Van egy fórum az asztmás gyerekek szüleinek, hátha ott tudnak segíteni.

    http://www.noklapja.hu/forumkifejt.php?forumid= 74163

    előzmény:
    julianus31 (1)
    2006-03-30  23:43

Címlap

top