Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Jól láttam, hogy ezt még senki nem írta?!
Juhász Gyula: Szerelem?
Én nem tudom mi ez, de jó nagyon,
Elrévedezni némely szavadon,
Mint alkonyég felhőjén, mely ragyog
És rajta túl derengő csillagok.
Én nem tudom, mi ez, de édes ez,
Egy pillantásod hogyha megkeres,
Mint napsugár ha villan a tetőn,
Holott borongón már az este jön.
Én nem tudom mi ez, de érezem,
Hogy megszépült megint az életem,
Szavaid selyme szíven simogat,
Mint márciusi szél a sírokat!
Én nem tudom mi ez, de jó nagyon
Fájása édes, hadd fájjon, hagyom.
Ha balgaság, ha tévedés, legyen,
Ha szerelem, bocsásd ezt meg nekem.
Estenkent a kupiba jar
Kovacs Janos torzsormester
A lanyokat riogatja
kidolgozott alsotesttel
Hazaerve nagyon faradt
Szomoru is neje Eszter
Banataban mar egy hete
Vibracios rudat tesztel
Te légy az ágyam, ha elszunnyadok,
Te légy az árnyék, ha bánt már a fény,
És te légy a sírom, ha meghalok én!
Te légy az írás, és te légy a szó,
Te légy a friss méz, és te légy a só,
Te légy a csónak, az ido vizén,
És te légy a sírom, ha meghalok én!
Te légy a jókedv és te légy a gond,
Te légy a vesszo és te légy a pont,
Te légy a léggömb a múltam egén,
És te légy a sírom, ha meghalok én!
Te légy a virág, ha elmúlt a nyár,
Te légy a mécses, ha késore jár,
Te légy a tuzhely az élet telén,
És te légy a sírom, ha meghalok én!
juj de jó!!!!
.
Eduard king, English king
Nincs rajta semmi ing
It isn't rajta ing
Megis king, british king.
.
Only palast rajta
Beauty japan fajta
But nem azt nezte bard,
Hanem, hogy kiabalt
.
How many river, Ja
And szantoja a nagyszeru!
How many a pogany
In the Wales tartomany?
.
The people is
Happy rajta, sir
Nincs mas informeson
That's a pointos hir.
.
Montgomery is the Castle
Hol aznap evening aludt
Mister Montgomery
Riglizte a kaput.
.
Hamburgert, fishert S mi jo falat
Mi szemnek szajnak splendid
Hundreds szolga, mint hotel boy
A kiraly fele lendit.
.
Ti urak, ti urak
Ti hitvany dogok
Hat ne elje Eduard?
A kiraly igy dohog.
.
You misters, you misters
You walesi bulldogok
A kiralyi haj, lajf
It's a big dolog
.
Edward king, English king
Mindent a lord majorra kent
Of course, hogy legvegul
Nem lett happy end!
megkívánlak érte,
kevés már a kedvem
földi jóra, szépre,
kezdek öltözködni
jégbe, hófehérbe.
Nem érek rá többé
könnyű ölelésre,
ha nagyon szeretsz,
hálás leszek érte,
ha nem csábítasz el,
magad vesztesége.
Én már csak az égre
nézek fel maholnap,
két ország határán
lábaim topognak,
az is csak búcsú, ha
szívedbe botolnak.
Ha még itt marasztalsz,
hálás leszek érte,
nagyon nehéz az út
az őszbe, a télbe,
nem kísérhet oda
nyarad édessége.
Megyek mégis. kell a
béke tisztasága,
nem tudom, mit ér, de
ma még fáj az ára;
várjak, most, miattad,
várjak utoljára?
sírva így búcsúzom
régi életemtől,
ha nem húzom is ki
kezed a kezemből:
nincs út visszafelé
e szomorú percből.
Öltöztet az idő
jégbe, hófehérbe,
két országban járok,
mindegyiktől félve;
akármit választasz,
megszenvedek érte.
/Szabó Lőrinc/
takarítok, leporolom a polcot
(kikerülve a seprővel a pókot),
s míg fűtök, s főzök ezt-azt, s mialatt
írni próbálok, folyton hangodat
hallom: „Négy hete? Óh, drágám, be boldog
vagyok itt veled – rég sosem adódott
számomra időd ily sok, ily szabad!”
Dél jön s délután. Teszek-veszek. Újra
dolgozom, mintha semmi baj se volna.
Idill, magamban: nézek, le, a tóra.
S már este van!… Kint őszi Jupiter
ragyog az űrben… Rólad semmi jel…
Csönd… Nélküled, de neked alszom el.
Szabó Lőrinc: Tihany
Megfognám, de félek elrepül. . .
hogy így szeressük egymást? Tudja ég.
Mint kisdedek gyönyört szívtunk egy emlőn?
vagy horkoltunk, mint két álomszuszék?
Igen, a boldogok mind képzelődnek,
de hogyha szépet láttam már előtted
s vágytam reá, csak álmodtam, felőled.
Hát jó reggelt fölébredt lelkeinknek,
mely másra többé sohasem figyel.
A szerelem már senkinek sem inthet,
és csöpp helyen fér csöndesen így el.
Egy új világ kell bátor tengerésznek,
térképet hoz ő a földi résznek,
de mi maradjunk egynek és egésznek.
Arcom szemedbe és arcod szemembe,
a tiszta hű szív egy arcot kutat.
Van-e két félteke itt, jobb-e, szebb-e,
hol nincs kemény Észak, hunyó Nyugat?
Ki csonka, a haláltól visszaretten.
Ha összeforradunk most önfeledten,
meglásd, nem is halunk meg majd mi ketten.
/John Donne: Jó reggelt/
John Anderson, szivem, John,
kezdetben, valaha
hajad koromsötét volt
s a homlokod sima.
Ráncos ma homlokod, John,
hajad leng deresen,
de áldás ősz fejedre,
John Anderson, szivem.
John Anderson, szivem, John,
együtt vágtunk a hegynek,
volt víg napunk elég, John,
szép emlék két öregnek.
Lefelé ballagunk már
kéz-kézben csöndesen,
s lent együtt pihenünk majd,
John Anderson, szivem.
Jobbágy Károly: Tanitás
Aki szeret, annak varrd fel a szakadt gombját,
mert könnyen meglehet, hogy felvarja más.
Aki szeret, annak hallgasd meg baját, gondját,
mert könnyen meglehet,
hogy meghallgatja más.
Aki szeret, azzal szelíd légy
és ne goromba, mert könnyen meglehet,
hogy megsimitja más.
Aki szeret, szeresd
és öleld meg naponta,
mert könnyen meglehet,
hogy megöleli más.
És akkor
---hidd el!--
nem ö a hibás!
s szívemben nappal újra megtalálom, -
hát hallgatok, míg zsong körém felállván
sok hűvös érintésű büszke páfrány.
egész nap kutatlak, kereslek,
egész nap sírok a testedért,
szomorú kedves a kedvesért,
egész nap csókolom testedet,
csókolom minden percedet.
Minden percedet csókolom,
nem múlik ízed az ajkamon,
csókolom a földet, ahol jársz,
csókolom a percet, mikor vársz,
messziről kutatlak, kereslek,
szeretlek, szeretlek, szeretlek.
akarsz-e mindig, mindig játszani,
akarsz-e együtt a sötétbe menni,
gyerekszívvel fontosnak látszani,
nagykomolyan az asztalfőre ülni,
borból-vízből mértékkel tölteni,
gyöngyöt dobálni, semminek örülni,
sóhajtva rossz ruhákat ölteni?
akarsz-e játszani mindent, mi élet,
havas telet és hosszú-hosszú őszt,
lehet-e némán teát inni véled,
rubin-teát és sárga páragőzt?
Akarsz-e teljes, tiszta szívvel élni,
hallgatni hosszan, néha-néha félni,
hogy a körúton járkál a november,
ez utcaseprő, szegény, beteg ember,
ki fütyürész az ablakunk alatt?
Akarsz-e játszani kígyót, madarat,
hosszú utazást, vonatot, hajót,
karácsonyt, álmot, mindenféle jót?
Akarsz-e játszani boldog szeretőt,
színlelni sírást, cifra temetőt?
akarsz-e élni, élni mindörökkön,
játékban élni, mely valóra vált?
Virágok közt feküdni lenn a földön,
s akarsz, akarsz-e játszani halált?
/Kosztolányi/
Én már rég voltam itt, de a verseket én is nagyon szeretm és gyüjtöm, ezért úgy éreztem muszály írnom:
A csókod festi kékre az eget
szemed színétől zöldülnek a fák.
Nélküled üres minden képkeret
és világtalan az egész világ.
(Weöres Sándor)