Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
MAGYARNÓTA kedvelők gyerte
Torolt_felhasznalo_887934
Létrehozva: 2006. november 3. 16:35
Kedves Olvasó!
Légy szíves írd le kedvenc magyar nótádat.Én nagyon szeretem még volt szerencsém abban a korban,világban felnőni,mikor Szüleim,Nagyszüleim énekelgettek egy-egy lakodalom,összejövetel alkalmával.Nagyon szépek a magyar nóták.Gyűjtsük őket össze együtt!Előre is köszönöm és Mindenkinek jó szórakozást,nosztalgiázást!
1.De ki tudnám panaszolni magamat,
ha valaki meghallgatná szavamat
minden búmat,bánatomat kisírnám,
hej,de kinek mikor senki nem néz rám?
Úgy elmegyek hírt se hallassz felőlem,
párjavesztett kismadár lesz belőlem,
felszállok egy zöld erdőbe zokogva,
sírt keresek egy Nefelejcs bokorba.
Fagyban, közepében a télnek,
Csókért könyörögtem tenéked.
Most már virágos a rét,
Nem kell szíved, az a jég!
Késő minden, kisöreg!
Eső után köpönyeg!
Holtig rávetem a szemedre,
Azt, hogy nem zártál a szívedbe.
Most már ne kacsints felém,
Most már mást szeretek én!
Késő minden, kisöreg!
Eső után köpönyeg!
Hargitai fecskemadár
Hargitai fecskemadár hosszú útra készül,
nem hagyja el piciny fészkét könnyhullatás nélkül
Én is, én is úgy elmennék messzi-messzi tájra,
ha szivem a Hargitáért oly nagyon nem fájna
Nem sirok én édesanyám, csak a szemem könnyes
szomorú a székely sorsa messze idegenben,
varjúsereg lepi el az egész tájat,
gyász borit be minden székely házat.
Sajnos cirbike tenyleg lefekudt,illetve lefektette a fia!
Sajnos,en nem tudok segiteni...sztem o sem,egy helyen tanultuk...nem vicc,hogy testverek vagyunk...
Mast?
Kedves Mazsine.
En is nota gyujto es imado vagyok, Nagyon orulok ennek az otletnek es hogy letre jott ,maris milyen sokan felfigyeltek ra.Gratulalok neked ,
cirbike,
mivel Te Erdelyi vagy akkor Te tudod azt a notat ,hogy
Hargitai fecska madar hosszu utra keszul,
kerlek ird le a szoveget.Nagyon kedvemre jott ez a topik en is imadom a notat es a notazast ,sajnos en is csak tarsasagba tudok enekelni, de ithon merek egyedul is es szeretek is.enekelni.ez megnyugtat, engemet.
elore is koszonom.
Holtig rávetem a szemedre ,
azt hgy nem zártál a szivedbe.
Mostmár virágos a rét
Nem kell szived az a jég
Késő minden kisöreg
eső után köpönyeg
Jo ejszakat mindenkinek.
Annyi szépet írtatok, amíg "máshol" jártam. Most viszont én is elköszönök, holnap jövök.
Köszönöm mindenkinek a szép dalokat, nótákat. Jó éjt.
Azt hiszem ertem....a bemoldalam.....kijavitottam.....az csak ott volt...gondolom automatikusan....nem en csinaltam...
Azt ertettem konnyu lenne okosnak lenni a mostani eszemmel....Masodszor is megelni a gyerekkort.
En mar a 2-ik gyerekkorban vagyok...(61 eves )
Kerestem neked oldalakat. Nézd át őket, s ha valami ingyenes letöltésre találsz, azt tudasd velünk is. &ie=utf-8&oe=utf-8&client=firefox-a&rls=org.mozilla
Erdőszélen nagy a zsivaj, lárma,
Erdő szélén esküszik a cigányvajda lánya,
Táncra perdül, vígan van ott, az egész cigány had:
Csak egyedül a menyasszony arcán ül a bánat,
Arcán ül a bánat.
Szomorú a cigányvajda lánya,
Rejtett könnyét senki más, csak édesanyja látja.
Vigasztalja: felejtsd el azt a fattyút, az égre!
Édesanyám, fáj a szívem, majd meghasad érte,
Majd meghasad érte!
Már bíz én azt a rongyost nem bánnám,
Ez rangosabb, ezüst pityke fityeg a dolmányán.
Azt a régit meg se látnám, semmije sincs néki!
Édesanyám nekem az kell, az a rongyos régi,
Az a rongyos régi!
Vadvirágos erdőszélen rózsabokor,
Csak te tudod, mennyit sírok hiába,
Könnyeimtől elhervad a rózsacsokor,
Jaj, de árva vagyok én a világba'.
Visszaküldte a szeretőm,
Visszaküldte a jegykendőm,
Nem mutatom, ha a szívem fáj is érte,
Nem járok én soha többé feléje.
Kinyílik még egyszer az a rózsabokor,
Te is sírsz még tudom egyszer utánam,
Hogyha majd a csalfa szíved visszasodor,
Elkerüllek, még a színed se lássam.
Visszaküldöm a kendődet,
Gyászold meg a szeretődet,
Úgy remegjél, akár az a nyárfalevél,
Akit megfú sebesen a hideg szél.
Zöld erdő mélyén, kis patak szélén, párjával élt egy öreg cigány,
Vén öreg ember, nótája nem kell, nem kell a nótája senkinek sem már.
Szép tavasz járja, zöld a fa ága, kis galamb vígan turbékol a fán,
Ősz feje kábul, s a szíve kitágul, párjához így szól a rokkant cigány.
Hol van a hegedűm, párom, tavasszal minden vidám,
A városba elmegyek máma, én az öreg cigány.
Egyszer még hadd muzsikáljak szívemből úgy igazán.
Szeretném elmuzsikálni, hogy él még a vén cigány, öreg cigány, a vén cigány.
És a vén ember eltipeg csendben, hóna alatt a kopott hegedű,
Alig bir járni, lábain állni, szívében mégis ott él a revű.
Városba érve, fáradtan lép be, egy csillogó fényes terem ajtaján,
Vére fellobban, a szíve megdobban, s középre tipeg az öreg cigány.
Nagyságos uraim, kérem, nem tudom, ismernek-e még?
Könyörgöm, de sokat húztam valaha, réges-rég.
Egyszer még hadd muzsikáljak szívemből úgy igazán,
Szeretném elmuzsikálni, hogy él még a vén cigány, öreg cigány, a vén cigány.
Csend lett egy percig, így szólt az egyik, jó uraim, mulatunk ma, ugye?
Nyissanak ajtót, ezt a vén rajkót látni szeretném, hogy repülni tud-e?
Ugrik a pincér, pénzt kap a viccért, kint van az ember, és kész a hatás,
Jó öreg párja már halva találja, s beszól az ajtón, urak, jó mulatást.
Nem muzsikál sohasem már, csendes lett a vén cigány,
Erdőben alussza álmát, vadgalamb búg a fán.
Öreg, vén anyóka, sírját virággal díszíti már, vadgalmb sírva dalolja,
Élt egyszer egy cigány, öreg cigány, a vén cigány.
Majd szólunk spanyol
honban lévő "tudósító" kollégánknak
Dr Faustusnak,
Eni valahol száguld vad kelet felé Pestre
Majd küldünk füstjeleket vagy galambot
Lehullott a rezgőnyárfa levele
Barna kislány jutok-e még eszedbe?
Valamikor úgy játszottál szívembe
Mint a szél a rezgőnyárfa levéllel
Nyitva van a barna kislány ablaka
Barna legény sírva sétál alatta
Könnyes szemmel fel-feltekint az égre
A szeretőm viszik a temetőbe
Jaj de boldog, aki nem tud szeretni
Aki nem tud a bánattal törődni
S ha szívemből kidobhatnám aztot én
Messzebb dobnám a fekete tengernél
Lassú vízen megy a hajó csendesen
A hajóját viszi a szél, sebesen
Abban ül egy gyönyörű szép leányka
Fáj a szíve megcsalta a babája
Jo ejt mindenkinek,aki nem notazik tovabb...
Szep napot annak,aki meg notazni bir...
Udv.Puszkata.
Bele kell csapnom a közepébe, nem számít a májam az epém se
Uccu, gyerünk, a csárda vár ma, de előtte térjünk be a vásárba
Pénzzé teszem minden vagyonom, utána pedig vígan dalolom:
Eladom a kocsimat, meg a lovamat, még az éjjel kimulatom magamat
Húzd rá cigány, hadd szóljon a nótája! Most viszik a roma csajt a sátorba
Eladom a kocsimat, meg a vályogot, majd kiváltom én az összes zálogot
Húzd rá cigány, hadd szóljon a nótája! Most viszik a roma csajt a sátorba
Megkötöm lovamat
szomorú fűzfához
lovamat eloldom
amikor a Hold kel de tőled
Ez a kislány olyan kislány
maga jár a legény után,
Hajnalban hajnal
előtt rózsafa
nyílik a háza előtt.