Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Legfrissebb baba projekt
Létrehozva: 2007. január 3. 12:46
Sziasztok!
Mivel még csak néhány napja vagyok jelen az nlc fórumozói között, igen nehéz a dolgom. Sokan tapasztaltátok már biztos, hogy a régóta futó beszélgetésekbe nagyon nehéz, vagy olykor lehetetlen bekapcsolódni...
Így kénytelen vagyok indítani egy újat, ami nagyjából egyezik az eddigiekkel, tehát a téma itt is a "babára készülés", illetve a próbálkozás, várakozás, stb.
Mi már több, mint fél éve próblkozunk a párommal, eddig még sikertelenül. Mindenesetre szívesen venném, ha a hasonló cipőben járók megosztanák velem tapasztalataikat, hátha így könnyebb lenne mindenkinek...
(Ha nem reagálnék túl hamar, azért van, mert közben azért tanulnom is kell...)
Sziasztok,
pár fotót hozok, és talán a napokban igazi hsz-sal is jövök.
KisTitok! Nem semmi, hogy nem hatott az érzéstelenítő, a lilulás ismerős. Nekünk azt mondták, hogy a lábamra fektessem a hasára és a hátát simogassam.
Boriska! Jobbuást! Várom a szakdolgozatod.
Rita! Mi is egy helyen csak más tqanszéken dolgozunk a férjemmel.
Esox! Szép nagy lány lesz Sára amikor megszületik.
Szaboca! Örülök, hogy jól vagytok.
Mi is jól vagyunk, Zsófi kezd végre egyedül elaludni. Szereti a bölcsit. Fejlesztésre még járunk vele.
Sziasztok!
Kistitok, gratulálok, jó egészséget az egész családnak:)
Többek közöztt én is elvagyok veszve, nincs időm jóformán semmire, most a jóidőbe meg pláne, kint lógunk egész nap az udvaron.
Gyerekek jól vannak, Francika szereti az ovit, Bonca zsivány nagyon, de nagyon aranyos, imádom őket:)
Kismamáknak kitartást és jó egészséget!
Mit szólnátok egy zárt csoporthoz a FB-n? Oda azért többen járunk mint ide...
Na?
Sziasztok!
Bendőnek nagyon boldog névnapot kívánok!
Rita, akkor egy helyen dolgoztok a férjeddel? Persze, ennek van előnye-hátránya egyaránt...
Esox, szép nagy baba Sári, lehet, hogy nem is várja meg a kiírt időpontot?
KisTitok, hogy telnek az első napok? Kedvesed meddig tud még otthon maradni segíteni?
Kevesen maradtunk, lányok...
azért elmondom, hogy megvan a nevünk, eléggé "megosztó", de nekem tetszik: Dénes. Nem olyan gyakori, mint a többi, ami még tetszett, de nem is olyan ritka, hogy csúfolják érte, és elég nehéz hülyén becézni.
Március végéig dolgozom még (utána meg szakdolgozatot írok), addig muszáj, hogy meglegyen a 180 napom, és nem mehetek most táppénzre sem, pedig a változatosság kedvéért megint taknyolunk Rékával.
KisTitok: gratulálok!
Hát nem semmi ez az érzéstelenítős sztori, a lilulós nem különben...
De a lényeg, hogy jól végződtek a dolgok veletek. A képeket várom :)
esox: Mivel férjemmel együtt indulunk dolgozni (egy helyre megyünk
), a nagymama viszont tőlünk 12km-re lakik, így esélytelen, hogy más vigye őket oviba. Itt mi amúgyis bevándorlók vagyunk, és hát idegenre nem bíznék ilyesmit...
Este kb 8-fél 9 felé fekszenek le, mikor hogy sikerül. De ez változó. Azért annyira nem vészes már, csak néha vannak rosszabb napjaink.
Anna haját levágtam rövidre, mert még mindig a babahaja van, és szeretném, ha besűrűsödne (Gábornál ez már bejött). Így most kis kópé feje van, nagyon imádom.
Gábor meg jól összetörte magát, olyan most, mint egy kis szakállas törpe, varasodik az álla rendesen...
Gratula! :)
Remélem hamar helyrebillen az egyensúly nálatok, nálunk is eltartott egy darabig, míg Eszti nem lopkodta a kispárnát Dóri háta mögül szoptatáskor :) Most mondjuk nem is tudom mire számítsak, pont az előbb mondtam Petinek, hogy érdekes lesz, ha monjduk csak ketten leszünk otthon Dórival és szoptatnom kell. Lehet felajánlom neki a másik cicim! :)))
Az nagyon jó, hogy anyukád be tud segíteni a főzéssel, használd ki szerintem, hiába érzed magad fittnek (én is fittebb voltam a 2. császár után), azért csak egy nagy hasi műtéten estél át. Bár tény, hogy már Dórinál én is aktívabb voltam, védőnő mondta, hogy azért pár hétig picit vegyek vissza.
Ez a lilulás elég ijesztő lehetett, nem kívánnék ilyet még az ellenségemnek se, nálunk is volt egy baba a szobában, aki egyszer csak nem vett levegőt, csaj még nem tudott felkelni, kiabáltunk a nővérnek, gyorsan elvitték, leszívták az orrát, kiderült, hogy valami magzati izé maradt benne, de rémisztő volt.
Mára ennyi, bocsi, hogy másnak nem, megyünk anyuhoz ha Eszti is felébred (Dóri már fél7 óta örvendeztet).
Pá mindenkinek.
Esox 32+6 és Sári, aki több, mint 2 kg volt múlt pénteken.
KisTitok, na végre, hogy hallunk rólatok, bár a leírásodat olvasva nem csodálkozom, hogy napokig nem jelentkeztél... sok szeretettel gratulálok Ármin babához, és jó egészséget kívánok az egész kis családnak!
Sziasztok!
Köszönjük szépen a kedves érdeklődést, biztató és gratuláló szavakat!
Megvagyunk, és írtam egy kis összefoglalót.
5 nap után, pénteken hazajöttünk szerencsére.
Én jobban vagyok fizikailag, mint az előző császár után, részben valszeg mert már felkészülten vártam, mire számítsak, részben pedig a haskötő miatt, ami a világ egyik legjobb találmánya esetemben (császár után, sérvvel).
Ármin nagyon szép baba, mi legalábbis annak látjuk. :) Szőke és kék szemű, az arcvonásai pedig... pont úgy néz ki, mint Panna újszülöttként, csak fütyivel. :) Majd vmikor hozok fotót is.
Eddig jól viselkedik, három óránként eszik (éjszaka is pontosan jelez), köztük pedig sokat alszik.
Eddig voltak a pozitívumok. :)
Azért történt pár fennforgás is.
Az első sokk volt, mikor az altatóorvos nem találta el a spinális érzéstelenítés helyét, így megkaptam azt is, de amikor elkezdték a műtétet, mindent éreztem. Szóltam, hogy ez így nem oké. Vártak, hogy hasson a szer. Még mindig mindent éreztem. Elég durva volt, végül elaltattak. Így aztán az altatás miatt lemaradtam Ármin első perceiről, a spinális miatt viszont napokig erős migrénem volt a fájdalomcsillapítók ellenére, szóval dupla szívás.
A következő sokk, amikor Ármus a negyedik napon a kezemben elkezdett lilulni, majd hamuszürkévé vált. Futottam ki vele a folyosóra, a csecsemős nővér pofozta helyre. Elfelejtett levegőt venni. Soha többé ilyen élményt! :( Állítólag újszülöttekkel előfordul, és végül magától is vett volna levegőt...
Aztán ezen kívül még be is sárgult egy kicsit, úgyhogy kevés időt a kék fényben is töltött.
Panna imádja, szeretgeti-puszilgatja, jó látni. Amellett viszont elég hisztis is, és rengeteg foglalkozást igényel. Próbálunk minél több figyelemmel Panna felé fordulni, hogy őt ne viselje meg a változás, Ármin pedig úgyis kap belőlem, mikor szopizik.
Én dögfáradt vagyok, a kórházi baba-mama szoba nem volt alkalmas pihenésre, folyton mellettem a baba, akire figyelnem kellett (még éjjel is), mellette a fájdalmak (hasi seb, mellfeszülés, aranyér és társai), és itthon sem, ugye a két gyerkőc kétszer annyi tennivaló, még jó, hogy a Kedves sokat foglalkozik Pannával, pl. elviszi magával dolgozni. :)
Anyukám főz ránk minden nap, s küldi Apuval délben, de igazából én is meg tudnám már csinálni, ő ragaszkodik hozzá, így csak pihenek a fennmaradó időben.
A kórházról hosszan tudnék mesélni, a lényeg, hogy ellentétben a katonás fegyelemmel, ami abban a kórházban volt, ahol Pannát szültem, itt a másik végletet képviselik, nagyon lazák. Ezt nem az orvosokra, hanem a házirendre s a nővérekre értem. Elsőbabás anyukáknak kiváló hely a megbolondulásra (kevés segítség és információ). Akinek nincs tapasztalata, az eléggé magára hagyatva érezheti magát ilyen körülmények közt. Pl. éjjel nekem kellett ébresztgetnem a csecsemős nővért...
Mindenkit puszilok, majd jövök még, feltehetően egyre gyakrabban!
Sziasztok!
KisTitok? Hol vagy? Jól vagytok?
Hali! Hát voltunk 4d-n, el kell mondjam, eddig Sárika mutatta magát a legjobban. Láttam a lányságát is (by szonográfus), úgyhogy megnyugodtam, hogy tuti lány, nem baj a sok rózsaszín ruha. (volt egy érzésem, hogy mi van, ha összekeverték a papírom és mégis fiú én meg ott leszek a sok rószaszín holmival) Akkora a kiscsaj, hogy viszont nem is tudom, szerintem sok 56-ost nem készítek elő, inkább már a 62-seket, Dórival is így volt, pár hétig tudtam csak ráadni a kicsiket, Eszti aprócska és vékony volt, rá jó volt sokáig. Most vagyok 31+5 papír szerint, de a méretek alapján, volt, ami már 34 hétnek felel meg! Nem izgulnék, ha tuti lennék az utolsó mensiben, de ugye alig volt valami, bár az is igaz, hogy 99,9%, hogy a költözés első hetében fogant szóval sokkal idősebb nem lehet. Na, mindegy, majd kiderül:) Még a képeken is látszik (FB), hogy jó dagika, mondta is a csaj. Igaz Dóri is 4 kg volt, csak azt számolgatom, hogy ha most 2119nek saccolják, akkor mennyi lesz még 7 hét múlva?:)
Mindenkinek szép hétvégét!
mathesz: akkor lehet, mert ugyan elég jó állapotban született meg, azért pár napig segítették a légzését. Majd mondom a húgomnak.
gmr: pont gondoltam rákérédezek milyen a meló, hú ez tényleg nagyon korai kelés, gondolom más nem tudná őket vinni? Mikor teszed le őket aludni? Nálunk 8 előtt esélytelen, ill. pontban 8kor mennek (Dóra néha előbb), de így alszanak sokszor fél8-8ig, ami ha tornára megyünk késő, olyankor muszáj 7kor keltenem őket, Eszti nem veszi túl jó néven, képzelem akkor nálatok mi van.
Sziasztok!
KisTitok: remélem, jól vagytok mindketten!
A többieknek nem írok külön, úgyis le vagyok maradva több hónappal...
Mi jól vagyunk, bár a gyerekeket kicsit megviseli (na engem is) a reggeli koránkelés. Gábor hisztivel jelzi ezt, Anna csak simán vigyorog mindenen, de azért egyszer volt már, hogy a kimerültségtől csak sírt... Nehezen szokjuk meg, hogy az eddigi 7 óra helyett most fél 6-kor kelünk.
Februártól dolgozom, háááát... Végülis nem rossz, de nem is jó. Hosszú lenne most erről mesélnem, úgyhogy megkímélek mindenkit a részletektől. A lényeg, hogy nézelődöm másfelé is, majd meglátom, mi lesz a végső befutó.
És igen, tovább fogok tanulni, csak még azt nem döntöttem el, hogy mesterképzés, vagy más forma legyen.
Puszi mindenkinek
Esox! A koraszülöttség, amennyiben volt lélegeztetőn tényleg hajlamosít légcsőhurutra, sajnos Zsófinál is ez van. Biztosan érett babaként születik meg.
KisTitok! Gratulálok Árminhoz!
Boris: köszike :) Azért igyekszem nem programozni a szülésre az agyam :)
Hát, Réka sem semmi! Micsoda dumák! Nálunk is ez van, szerdánként ugye torna, negyed9re ott kell lenni, ilyenkor 7kor kelni kell, na hát ébreszteni kell, még a Dórát is, ehhez képest hétvégén fél7/7kor csipa ki és már virgonckodnak. Ez van, szegény apát sajnálom, mert ugye én alhatok velük hétközben (még) sokáig.
Jó, hogy már nem dolgozol sokáig, ez tényleg soknak tűnik!
Én meg közben a lakást próbálom rendbe tenni, tegnap szobákat porszívóztam, ma wc/füci (tegnap Dórit egy telefon felébresztette, úgyhogy buktam a dolgot), csak még főzök, paradicsomos káposzta és fasírt, hát kiváncsi leszek megeszi a T. család, még nem főztem p. k.-t.
Megyek is, hátha még belefér a mosgatás, mielőtt D. ébred. Üdv mindenkinek! Ja, pénteken megyek 4d uh-ra, szerintetek van értelme Esztit elvinni? Vagy tök felesleges?
Sziasztok!
KisTitok, de jó, már a karjaidban tarthatod Ármin babát!
várunk nagyon, ha lesz egy kis erőd jönni beszámolni!
Esox, nyugi-nyugi, minden rendben lesz a legkisebbel, csak lelkiismeretfurdalásod van, mert nem terveztétek, és elgondolkodtatok "más opciókon", azért gondolsz ilyen zöldeket, hogy korán fog születni, meg hasonlók. Ugyanolyan szép és egészséges lesz, mint Eszti meg Dóri, és te ugyanolyan jó anyukája leszel neki is, mint a nővérkéinek, ebben biztos vagyok
azért kemény menet lesz szülés után, én is félek picit, pedig előreláthatólag nem császárom lesz (mondjuk, bármi történhet), és nekem csak kétfelé kell majd rohangálni.
Ez a "ne dőlj össze" nagyon tetszett
amúgy meg nem hangzik valami jól ez a szédelgés.
Velünk minden oké, március végéig dolgozom, mert már nagyon fárasztó, holnap audit lesz, pénteken negyed nyolcig voltam bent, ma negyed hétre mentem, és persze nem a popónkat vakargatjuk egész nap, szóval kidőlök estére rendesen... ilyenkor érzem, hogy Rékával sem vagyok olyan figyelmes meg türelmes, ahogy szereném, és utálom magam érte
Különben a büdös kölköt hétközben többnyire ébreszteni kell, bezzeg vasárnap reggel fél hétkor be tud rontani, hogy "süt a nap, akarok menni MOTOROZNI!" és mivel nem pattantam elég gyorsan, húzni kezdett: "anya, segítek felkelni, mert öreg vagy"
Tegnapelőtti párbeszéd az apjával:
Peti: - ... és mi lesz, ha nem engedem?
Réka: - Akkor szétszedem arcod.
Peti: - Ezt kitől tanultad???!
Réka: - Anyától.
(ez meg én voltam - szóval nem hiába járatjuk bölcsibe a gyereket, szépen fejlődik a szókincse).
Egyébként mostanában folyton babázik, olyan édesen tudja mondani, hogy "kicsi babám", és pelenkázza, öltözteti, altatgatja a játék babáját, pedig nem erőltetjük ezeket a játékokat, gondolom, a kistesó érkezése hozza elő.
Én jól vagyok, csak több a munka, mint amennyi jólesne, de már alig négy hét
Hali! Napok óta azon filózok, hogy mire is kell emlékezek, március eleje, és ma reggel beütött, hogy szülsz!! Illetve ezek szerint tegnap, de valóban, a márc. 5. rémélett, hát remélem túl vagy rajta és nagyon jól vagytok mind a ketten, sajnálom, hogy a férjed nem lehet veletek, ez biztos nagyon rossz. Ha jobban leszel várjuk a beszámolót és a képeket :)
Én egyben, valamiért nagyon be vagyok tojva, hogy előbb fog jóval születni a baba... Nem is tudom, mondjátok, hogy hülye vagyok, de valahogy azt is érzem, hogy mivel őt nem nagyon akartuk, elgondolkodtunk ugye más opciókon is és hát ezért aztán valami gebasz lesz. De azért remélem, hogy nem! Húgom 35. héten szült és bár 2,8 kg volt a kicsi, nagyon éretlen lehetett a tüdeje, most egyéves és idén (!) harmadjára van kórházban, mert annyira fullad, hogy oxigénre kell tenni. Hogy pontosan mi a baja azt nem tudják (Hollandiában picit más az orvosi ellátás), össze-vissza adnak neki antibiotikumot, puffokat. Asztmát emlegetnek most, de így, hogy talán.... óriási. Ja, gyerekorvos mint olyan nincs, a saját körzetisükhöz tudják vinni, az is egy nagy nulla, mikor még tavaly csúnyán köhögött a gyerek elvitték hozzá, erre megkérdezte, hogy most mit várnak, mit csináljon.... Fain. Na, lényeg, hogy még ki kell húzzam április végéig, ma 31+1 vagyok, szóval még a 39. hétig, azt mondjuk mondta is a doki már, hogy ilyen május 2. vagy előtte. Persze ez attól is függ mi lesz a toxémiával, most két hete megugrott a vérnyomásom rendesen, úgyhogy elkezdtem a Dopegytet szedni, ahogy a lányokkal is (bár Esztivel csak az utolsó két hétben, úgy rémlik Dórival is kicsit később). Most így jó, viszont vannak ilyen kis szédelgéseim két napja, Esztinek betanítottam, hogy hogy kell apát a mobilon felhívni, ha ne adj Isten elájulnék. Azt mondta, hogy jó, ügyesen meg is jegyezte, de közölte, hogy jó lenne, ha jobban lennék, mert nem akarja, hogy összedőljek :D
Lányok amúgy megvannak, Eszti szerintem most kezdi úgy igazából élvezni az ovit, aminek nagyon örülök, bár májusban már nem fog járni, mivel nem fogom tudni mindhármukat friss császársebbel nap mint nap cipelni, meg talán élvezni is fogja, hogy süröghet a kicsi körül (vagy nem, ki tudja :) )
Na, megyek is, még tervben van már a egy némely takarítás. Pá mindenkinek és szép hetet!
Kösz-kösz! :) Igyekszem jelentkezni! Jóéjt!
KisTitok, mennek a drukkok!
Sziasztok,
köszönöm a hsz-okat a témámhoz - Humankának is!
Tegnap voltunk az oviban tájékoztató előadáson. Menő hely, nehéz bejutni, azt hittem, már lezsíroztuk, mivel van egy remek protekciónk egyrészt, másrészt pedig ő elmondta, hogy milyen körzetekből kötelesek felvenni a gyerekeket, és direkt emiatt két hónapja átiratkoztunk egy olyan címre (ismerőshöz). Ez már ugye az utolsó pillanat, hétfőn szülök, beiratás pedig kedd-szerda. Namármost a nyílt napon derült ki, hogy igggen, tavaly még odatartozott az az utca, ami a mostani tartózkodási helyünk, de idén már nem. No comment, erre nem is tudom, mit mondjak.
A másik: ki akartam választani, hogy melyik kiscsopi óvó nénijei tetszenek jobban. Egyértelműen az egyik csop két óvónőjét szimpatikusnak a találtam, a másik csoport két óvónénijét kevésbé. Egyből döntöttem is, sima ügy. Erre a beszéd után kelünk fel, jönnek oda ismik, és mondják, hogy ugye ti is az iksz csopiba íratjátok a gyereket? Mondom, hát épp a másikba gondoltam. Erre ők, hogy jaj ne, mert ott a két óvónő egymással összetűzésben áll, ez kihat a hangulatukra is, elég feszültek, kiabálósak, a másikak sokkal normálisabbak. Remek, akkor most így döntsek. Ilyenkor persze mindenki megjátssza magát, egy óra alatt nem lehet leszűrni semmit. Emiatt aztán a ma délelőttre meghirdetett gyerekfoglalkozásra elvittük Pannát (tengap csak a felnőtteknek szóltak az infók, ma a gyerekek ismerhették meg a leendő pedagógusokat). Kíváncsian vártuk, melyik páros jön be neki jobban. Mindenki ajnározta, ő meg nem foglalkozott senkivel (a kötelező válaszadásokon kívül), sem velünk (!), hanem annyira élvezte a játékokat, a társaságot, rohant egyik helyről a másikra, tornaszobába, udvarra... Ebből sem derült ki semmi.
Nekem még másfél napot kell egyben kihúznom. A szülés miatt egyáltalán nem izgulok, azért viszont nagyon, hogy ne induljon be előbb. Nem mintha korai lenne, ha pár nappal előbb érkezik, csak vajon elérem-e hétvégén, pl. éjszaka a (fogadott) dokim, és ha nem, akkor elinduljunk-e a 45 percre fekvő kórházba?! Egyébként szinte minden kész, számolom a perceket, hogy túl legyek a szülésen, s lássam Ármint.
A hab a tortán: látogatási tilalom az influenza miatt. Párom sem a szülőszobában nem lehet velem (mármint a műtétet megelőzően, ill. utána), sem látogatni nem lehet, csak amikor a következő napokban jobban leszek, akkor én kijöhetek hozzájuk a folyosóra, baba nélkül természetesen.
Köszönöm, aki drukkol nekünk! :)
Sziasztok!
Köszönöm szépen Matya nevében a köszöntéseket!
Ígérem majd hozok képeket is, ha lesz végre egy kis időm!
Puszi nektek!