Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Nem segít a férjem!
Létrehozva: 2007. Április 15. 10:54
Sziasztok!
Csak azért indítom a topic-ot, mert kiváncsi vagyok, hogy másnak a férje is ilyen-e, tekinthetem-e normálisnak a dolgot.
A probléma: egész egyszerűen nem segít a férjem semmibe. Pedig van egy 1 év alatt kislányunk is.
Ötleteket kaptam egy tucattal mit kéne tennem, semmi nem vált be.
Én egész egyszerűen csak arra vagyok kiváncsi, hogy más is megél-e így békébe, boldogságba a férjével.
Ha eltűnök, akkor este jövök, addig is írjatok léci!!!!!!!!!!!!!!
Építkezés alatt nővérem hordta a betont,nemrég meg a sógorom sütött otthol süteményt!
Szerintem ez megszokás,és intelligencia kérdése!
9 és 1/2 hét
Tudod,a megszokás nagy úr!
Hozzászokott a jóhoz,ennek iszod a levét!
Érdekes elgondolás ez a "tipikus férfi munka". Mi az?
Egy háztartásban vannak megoldandó helyzetek, és a háztartás közös.
Amikor építkeztünk, akkor én is betonkeverőztem, és mindent csináltam, amit kellett.
Most is úgy van. Azt csináljuk közösen, amire szükség van.
A LEGTÖBB MUMUS MEGOLDÁSÁT ELÉG LENNE CSAK EGYSZER VÉGIGNÉZNI, AZTÁN MENNE.
lusta vagyok, kényelmes ráhagyni, de így kénytelen vagyok mindig segítséget kérni: drágám, mi lehet a hangfallal? na majd egyszer.
Bocsi, de csak most engedett a géphez.
Írtad hogy, durva. Ugye??
olyan pasit kell talalni mint a baratnom
lassan 2 eve "jarnak" felig meddig egyutt is elnek. a baratnom nem csinal semmit! a pasi foz, most, takarit. ha a baratnom atmegy este melobol (nem koltoztek meg ossze de hetente 3-4 ejszakat ott tolt nala a baratnom) amig beul egy kad vizbe a pasi megfoz
utanna amig a baratnom borozgat az erkelyen el is mosogat. talan ha osszesen 2szer segitett neki takaritani sokat mondok...mondta is, hogy nem is all neki, nehogy sajat magaval szurjon ki. a pasit jol nevelte az anyja o nem fogja elrontani
amugy meg mi nok rontjuk el legtobb esetben a pasikat (kedves mama, baratno, feleseg). pl. a kapcsolat elejen korulugraljuk, fozunkra, mosunk ra, osszepakolunk utanna, azt se tudjuk hogy ne kenyeztessuk. aztan miutan belefaradunk azt akarjuk hogy o akkor most az egyik pillanatrol a masikra mondjon le errol, es alljon neki takaritani, sutni fozni, egyebek. a jot nagyon konnyu megszokni, es lemondani rola, felejtsetek el!
azt hogy a gyerekkel nem foglalkozik mondjuk eleg durva szerintem. en azt sem ertem miert van az a koztudatban hogy a pasik undorodnak a pelenkazastol. baromsag! ugyanugy a gyereke mint az anyukanak. ha olyan ferjem lenne aki kijelenti hogy nem pelenkaz, hat belehuznam a fejebe a teli pelust az tuti
nalunk szerencsere nincs ilyenbol problema, ferjem nem nez cselednek, es altalaban szo nelkul megcsinalja, elintezi azokat a dolgokat amik egy pasit igenyelnek
persze van hogy pl. ha megfoz meglepibol mire hazaerek a konyha egy csatater es 2 orat takaritok utanna, vagy szennyestarto helyett a szonyegen gyujti a szennyest, vagy elfelejti kivinni a szemetet miutan megkertem ra dehat ezek apro dolgok amik mindenkivel megtortennek neha neha.
Persze mindenki más: van férfi, aki mosogat és tisztaságmániás, anyukája megtanította főzni és mosni is...szóval mindenki csinálja azt, amihez ért. De azt ne hagyja a másikra.
egyébként még valami eszembe jutott: nem gagyi vagy terhes munkát akarunk rájuk osztani? pl. te pucold a krumplit, én meg fűszerezem addig a levest
nekem se ízlett, mikor a fiú a számítógépet szerelte vagy a zeneberendezést, és én is nélkülözhetetlenné váltam: 10 percig kellett tartani 2 szaros zsinórt vagy mit.
így tényleg nem az jut eszembe a gépről, hogy milyen sokat kell rajta gondolkozni, és milyen jó, ha megjavul
Nézd, mindenkivel azt lehet megcsinálni amit hagy.
Mégcsak nem is dolgozik a férjed (csak hébe-hóba) és dirigál?!? Én biztos nem hagynám
És mi az, hogy nem tud mit kezdeni a gyerekkel, hát kinek a gyereke?!?!
Az én babám még csak 6 hónapos de már "szoktatom" hozzá a férjem, nehogy ilyet halljak tőle!!!
Nálunk most az a felállás - mivel itthon vagyok -, hogy én takarítok, intézem a ruhákat (mosás-vasalás), pakolok és persze ellátom a bébit, de a férjem intézi az autóval kapcs. dolgokat, a kertet, az állatokat stb... + dolgozik!!!! Tul.képpen ő csinál többet és nehezebbet. És emellett még néha főz is mert én utálok főzni, csak hétvégén dobok össze néha vmit.
Amikor én is dolgoztam akkor hétvégén együtt (!!!) takarítottunk és felváltva főztünk!!!
Nekem ez a minimum mert NEM vagyok cseléd!!! Az én életemben nem hagyom, hogy más dirigáljon
, hiszen csak egy van belőle!!!
Szóval neked kell eldöntened mit tűrsz el és a többieknek is akik sírnak, mártírkodnak...
Te jó ég, mik vannak még 2007-ben!!!
mennyire igazad van! megosztani, nem pedig segíteni, hisz neki is csak épp annyira érdeke, mint nekem, hogy a lakás rendben legyen.
sajnos az van hátrányban, akit előbb kezd el zavarni.
de az ilyet utálom, szerintem mindenki:
hozzákezd felmosni, készíti a dolgokat, én meg gyorsan söpörjek már fel előtte, akármit is csinálok, mert NEKI takarítani van kedve.
ha nekem is kedvem van, úgyis odamegyek magamtól és feltalálom magam, de neee
ő egyébként nem a túl elfoglalt kategória.
ha nem jut elég idő az elbaszásra és próbálkozásra, akkor igen, tényleg ügyetlenek maradnak, és kelletlenek lesznek. csakúgy, mint a gyerekeknél vagy nálunk.
a legnagyobb gond szerintem a gyerek, ugyanis én azt tenném(gyerek nélkül) , hogy nem csinálok meg semmit otthon. de tényleg semmit. aztán majd elintézi valahogy, ha éhes (amúgy tényleg lehet, hogy lenne rá jó ötlete, amivel te is kibékülsz, pl. kajahozatás), ha koszosak a ruhái, ha (bocs) budi az egész lakás.
nekem szerencsém van, mert az ilyesmi tényleg nem zavar, hónapokig is kibírom (tiszta ruha azért kell, ráfordítás: max heti 15 perc + a gyereké
szerintem rágni kéne a fülét új meg új erővel, sértődés, rikácsolás nélkül (az soha nem is használt még nekem, pedig próbáltam), vagy pedig racionális érvek, jó belátás, birkatürelemmel. sok sikert hozzá.
ja, és azért írtam, hogy ne hagyd annyiban, mert a gyerek mellett viszont én sem tűrném a koszt; meg is betegedhet tőle, gondolom.
Szia kála, még mindig a melóból osztom az észt.
Szóval ha igy szoktattad akkor ilyen is marad. Nagymamámat idézve "egy nö megszokik, vagy megszökik".
A fellázadás ötletet nagyon jónak tartom, ha nem Te unod meg elöször. A legjobb ha a harmadik-negyedik napon el tudsz kb egy hétre menni, hogy ne kelljen látni a kupit.
Ezenkívül lehetséges még;
1) a porszívó zsinórjával megfojtani
2) a sodrófa, esetleg a palasintasütö/serpenyö tradicionális használata (csak a fejét, hogy meg ne sántuljon)
3) lelkibeszéd (mint a hegyibeszéd, senki nem hallgatja meg, csak a bólogatás már ütemre megy)
4) hangos ordítozás (nem ajánlott, a hangszálakat és az idegszálakat borzolja)
5) diliház, dilibogyó, vagy valmi hasonló szakember (neki vagy Neked, ízlés kérdése)
6) új férj
Ha szólok emiatt, lepereg róla. Viszont ha rámszól, hogy miért nincs rend, akkor így visszaszólhatok, hogy pont ugyanannyit pakoltam én is mint ő!!!! És inkább kifizeti a takarítónőt.
Mellesleg, a hsz-ekből láthatod, hogy a nők többsége hamarabb adja meg magát és inkább megcsinálja a dolgokat, mint a férfiak. Ők jobbak a türelemjátékban. Ezen kár rágódni.