Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
"Anyu, meleg vagyok!"
Létrehozva: 2007. október 2. 16:20
Szervusztok,
Kertész Gábor vagyok a nyomtatott Nők Lapjától. Két héttel ezelőtt elkezdtünk lapunkban egy sorozatot "Anyu, meleg vagyok", amelyben előbújás történeteket mutatunk be - édesanyák, illetve meleg gyermekük szemén keresztül.
A sorozat első részét itt, a második részt pedig itt olvashatjátok. Érdekelne minket a véleményetek.
Néhány fórumindító gondolat:
- Szerinted mikor jön el az ideje, hogy egy meleg srác (lány) elmondja az édesanyjának a legféltettebb titkát?
- Mennyire könnyű / nehéz elfogadni a másságot?
- Volt már személyes tapasztalatod a témával kapcsolatban? Mondjuk egy közeli ismerősödről kiderült, hogy meleg. Esetleg te vagy meleg, és úgy döntöttél, előbújsz.
Kíváncsian várjuk hozzászólásaitokat.
sziasztok,
Gábor
Az meg, hogy egy homoszexuális pár örökölhesse egymás vagyonát, átvehessék egymás ajánlott leveleit.
Amikor azt mondtam, hogy ez betegség és cseppfertőzéssel terjed, ironikus voltam. Ha a tescot is komolyan vetted, végképp feladom a Veled való vitát és elsmerem, hogy Igen, BÁRMIBE BELE TUDSZ KÖTNI.
Tudod, ez megint olyan lesz, amit helyből félre fogsz érteni, de azért megpróbálom.
Egy VALLÁS attól vallás, hogy nem a hívei határozzák meg a tartalmát.
Ha én dönteném el, milyen is az Isten, és az Isten szerint milyen a helyes, egészséges élet - akkor az nem a vallásom lenne, hanem a szubjektív saját elképzelésem. Legjobb esetben filozófia - de semmi esetre sem HIT: nem HIT VALAKI MÁSBAN. Eddig elfogadható?
Ha analógiát akarok mondani (ami persze mindig sántít), akkor ez olyan, mint egy focicsapat és annak a szurkolói. Ha én lila-fehér mezben "hajrá Újpest"-et akarok kiabálni, akkor a Kispest szurkolói közösítenek ki maguk közül, vagy én zárom ki magamat?
Ha valaki a katolikus egyház vagy a zsidó vallás ezer éveken át soha meg nem kérdőjelezett tanítását tagadja, akkor az adott felekezet zárja ki őt, vagy ő rekeszti ki magát?
Nem kötelező katolikusnak, zsidónak, stb lenni... Én sem vagyok buddhista, pedig nagyon tisztelem az igazi buddhistákat.
2 különböző gond van ezzel.
Egyrészt vannak jogok, amiket igenis a társadalom érdekei alapján adnak vagy nem adnak az állampolgároknak. A gyerek bizony nem csak magánügy, hanem társadalmi tényező is: lesz-e, aki a te nyugdíjadat befizesse. Ha egy család vállal gyerekeket, azt nem jótékonyságból - hanem EZÉRT támogatjuk az adónkból... A család ráadásul a gyerek nevelésének a gazdaságilag is legoptimálisabb közege. Ezért támogatjuk - az államok intézményein keresztül, de megint csak mindannyiunk adójából - a HETEROSZEXUÁLIS családok együttmaradását, gyereknevelését is.
Mert bizony jog ide, jog oda, a BIOLÓGIA már csak olyan, hogy a homoszexuális kapcsolatok meddők. (És ezen semmit sem változtatna az örökbefogadás engedélyezése sem.)
Egyébként az örökbefogadás JOGA megint csak érdekes kérdéseket vet fel. Én - szexuális beállítottságtól függetlenül - alapvetően attól tenném függővé az örökbe fogadást, hogy az örökbefogadó család mennyire képes stabil, megbízható, tartós, egészséges családot biztosítani a gyereknek.
Az örökbefogadásnak nem az örökbefogadó szülők JOGAIRÓL - hanem az örökbe fogadott gyerekek SZÜKSÉGLETEIRŐL kellene szólnia... (Érdekes, hogy ezt az állatok örökbefogadásánál mintha jobban vizsgálná a közvélemény manapság, mint az ember-gyerekekénél...)
Manapság sokszor a heteroszexuális kapcsolatok stabilitása sem képes megfelelni a gyerek szükségeinek. A homoszexuális kapcsolatok közül viszont - a leszbikus kapcsolatokkal ellentétben - a férfi párok kapcsolatai nagyságrenddel ritkábban stabilak és monogámok, mint ami a gyerekneveléshez szükséges.
És ez nem vallási kinyilatkoztatás - hanem pszichológiai TÉNY.
Persze ha valaki szeretne gyereket, de nem lehet neki, az egy külön kérdés. De aki NEM AKAR gyereket vállalni, kényelemből, vagy önzésből, azt miért kellene a mi gyerekeinknek eltartaniuk öreg korában?
Pont az a tragikus az egészben, hogy a "jogok" terén szeretnének megoldani valamit, aminek semmi köze a joghoz.
Ez nem döntés kérdése. Egyszerően csak van.
Akik nem vállalják fel, azokra sajnos egy hazugségokkal teli élet vár. Ha Te s egy egyenes ember vagy -márpedig miért ne lennél az - akkor Te sem szeretnél ilyen életet élni.
Nem, most nem a nyilvános utcai felvonulásokról van szó, hanem 2 felnőtt ember életközösségéről.
Nehéz téma ugyanis egy szülő nehezen él meg ilyet én sem élném meg könnyen.
De mivel én a gyerekeimben azt erősítem hogy ők minden körülmények közt a gyermekeim bármilyen baj vagy esemény mindegy rám számíthatnak na szóval ezért bízom benne ha ilyen előfordulna akkor rögtön tudnék róla mikor ez benne tudatosul.
El kell fogadni nem biztos hogy meg lehet érteni de elfogadni el lehet.
Van meleg a környezetemben együtt motorozunk, én kedvelem mert jó lelkű, őszinte, emberséges, ezer emberi tulajdonságban is felül múlik sok heteró emberet.
Köszönöm, hogy érthetővé tetted számomra, hogy miről van szó.
Azért abban van valami, hogy egy felnőtt (és mi van a kiskorúakkal?) melegnek (a szót nem szeretem, mert a magyar nyelvben nem ez honosodott meg) döntés kérdése a nemi hovatartozása.
De mi van azokkal, akik ezt a döntést nem vállalják fel?
Láthattuk a tévében a pityergő 30 körüli államtitkárt, akinek ez a döntése úgy látszik későn jutott eszébe. Máig sem értem, hogy ehhez miért kellett a tv nagy nyilvánossága? Hiszen egy államtikár nem a hétköznapi emberek között forgolódik és nem egy gyárban a futószalag mellett robotol.
Nem, nem kell megértenünk őket, de egy felnőtt ember döntését el kell fogadnunk.
429-es beírásodnál erre utaltam. Ha jól értettem a fenti sorodat ebben azt állítod, hogy döntés kérdése hogy egy felnőtt meleg lesz-e vagy sem. De ha nem így értetted, akkor én értelmeztem rosszul.
Nem, dehogy. Nem döntés kérdése.
Ha jól tudom, a melegség egy betegség, amely cseppfertőzés útján terjed, de reklámújságokkal is kézbesítik.
Sőt, a melegség (mint szexuáli irányultság)meg is vásárolható, a tescoban most egyet fizet kettőt kap van.
Remélem segítettem hiteles képet kapni a melegség mibenlétét illetően.
Köszönöm, hogy annyira gyengeleméjűnek néztél, hogy nem tudom eldönteni, hogy mit olvassak...
Nem erről van itt szó, hanem arról, hogyha a nagy nyilvánosság elé tesznek valami áltémát és műtémát, amelynek semmilyen társadalmi súlya nincs, mivel csak mesterségesen egyes érdekcsoportok fölfújják, akkor ehhez szerintem bárkinek lehet véleménye és hozzáfűznivalója. Elvégre azért fórum a fórum, hogy kiderüljenek azok a dolgok, amelyek már nem az olcsó propaganda körébe tartoznak.
Nagyon aranyos vagy, ahogy olvaslak.
Akkor melegnek lenni csak döntés kérdése?
Kedves Gabor es forumozok!
Olvasgatom a forumot mar egy ideje,de eddig meg nem szoltam hozza. Talan en vagyok az aki a leginkabb erintett a temaban, mert meleg vagyok. Korulbelul 15 eves korom ota tudom, vagy lehet mar korabban rajottem. Igazabol szamomra ez nem volt nagy dilemma, eleinte senki nem volt akivel megbeszeljem, tudtam, hogy ez sokaknak nem normalis. De en nem ereztem bunnek egyaltalan. Szamomra teljesen termeszetes volt. Azonban az elso ember akinek elmondtam az nem az anyukam volt, hanem az akkori legjobb baratnom. Az anyukamnak egy ev utan mondtam el, 16 evesen, egyreszt mar nagyon elegem volt a hazugsagokbol, masreszt epp egy szakitason estem at es szuksegem volt anyukam tamaszara. Az akkori erzeseirol szerintem majd fog irni o is ide a forumban, hiszen o volt az aki felhivta a figyelmem erre az oldalra. Gondolom o is ugyanazt gondolta mint minden anyuka ilyenkor, peldaul hogy ez az o hibaja, meg hasonlo dolgok. Azt viszont tudom, hogy a kapcsolatunk azota sokkal jobb lett, minden gattol mentes. Azota tudja az apukam, 4 testverem es az o hozzatartozoik, radaasul a melyen vallasos nagyszuleim is. En nagyon szerencses vagyok, mert mindenki elfogadott es termeszetesen kezelik a helyzetet.
Most 20 eves vagyok es mar ket es fel eve vagyok egyutt a baratommal, o angol, masfeleve koltoztem ki hozza. Ha haza megyunk latogatoba akkor mindenki nagy szeretettel fogad mindkettonket, a kereszteny nagypapam sakkozik a baratommal, a 9 eves ocsem (aki talan meg nem nagyon erti a helyzetet) meg video jatekokkal jatszik vele. Az egyetlen problema amikor Budapestre megyek, hogy a hazon kivul igazabol nem lehetunk sajatmagunk, itt mashogy kell viselkedni amikor elmegyunk setalni a belvarosba vagy egy etterembe kettesben. Ezen ertem azt, hogy abban a pillanatban amikor megfogjuk egymast kezet az emberek megbamulnak es beszologatnak. Szamunkra ez a NEM NORMALIS, mert ahonnan mi jovunk ott normalis ha ket ferfi es ket no kez a kezben setal, az is normalis, ha egy babakocsit tolnak kozosen. En nem hiszem hogy barki is megerdemli, hogy megverjek, megdobaljak azert, mert elmegy egy felvonulasra (hozza teszem en nem vagyok rajongoja ezeknek). A budapest paradesokat sem dobaljak meg, pedig ugyanezekkel az indokokkal oket is meg lehet. Elni es elni hagyni, ez a motto, amit mindenkinek figyelembe kene veni. Nem hiszem, hogy egy meleg felvonulas barmilyen problemat okozna a heterok mentalis vagy fizikai egeszsegben.
Szia Gabika!
Sztem egy újság attól jó, h sokféle témát (pl: főzés, munka, divat, gyereknevelés, gészség, sztárok, "hétköznapi" emberekek, vallás, mese, történelem, programajánló stb. mert ez mind van a Nők Lapjában!) érint, mert így mindenki megtalálhatja azt, amit szivesen olvas. Mindig lesz olyan téma, cikk, ami sokakat érint, érdekel, többet akar tudni róla, másokat meg egyáltalán nem érdekel, és ez így van jól. Nem kell, h mindenki minden cikket elolvasson, sztem ezt maguk a szerkesztők sem remélik! Szóval válogass kedvedre a témák közül!
Kellemes olvasgatást!
akkor fogadd el, hogy a pedofil jatszik a gyermekeddel, elvegre az is egy felnott ember dontese.
Régi paradoxon, hogy az embereket nem a bőrük színe, vagy szexuális beállítottságuk szerint kéne megítélni Ugyanakkor a "normálisnak" mondott emberek mindent ami az Ő szokásaiktól eltér, nehezen fogadnak el, igenis ráerőltetjük másokra vallási nézeteinket és nem csak, hogy a szexuális hova tartozás de még a politikai nézetei miatt is elítéljük.Sok jobbos családban okoz feszültséget egy balos gyerek és sok "komcsit"Ítél el unoka testvér rokon, nem "Csak" ez a másság elfogadhatatlan sokak szerint hanem minden ami nem Kommersz...
Van az ismeretségi körömben, bevállaltan meleg aki nyíltan az utcán is más...Sokáig nem zavart, azt gondoltam különc és talán még jól is áll neki, aztán amikor szerette volna ha a barátságunk elmélyűljön rájöttem, ha toleráns vagy és haverkodsz, egyszerűen félreértik...Próbáltam normálisan intézni a dolgot ember módjára megbeszélni, de nem lehetett, súlyos konfliktust eredményezett amikor a barátamnak azt mesélte, hogy Mi randizunk, amikor rákérdeztem sírt és teljesen úgy viselkedett mint egy lány...Ettől elborult az agyam egy 180 cm-es kigyúrt pasi amint hüppög és szerelmet vall, hát annál nem sok taszítóbb dolgot élhet át egy velejéig heteró ember, végűl egy jobb csapott jobb belátásra bírta...
Summa summárum:a melegeket a saját környezeteükben, felvonulás közben és utcán látva könnyű tolerálni de ha összekerülsz egy rosszabb fajtával, nem sok esély van normális viszonyra..
Kicsit olyan ez mint a roma helyzet, minden statisztika ellenére védeni kell őket, hiába magasabb náluk a bűnőzés, hiába nem veszik meg a házad ha szomszédban lakik egy ilyen család, erről nem beszélünk nyíltan ez nem eurokomforn.
Van, aki felvállalja, akár annak árán is, hogy fájdalmat okoz a családjának. Van, aki felvállalja és a család is elfogadja - ő stabilan, 5 éve él párkapcsolatban egy fiúval. Van kis lakásuk, egy macskájuk és igen, a családdal Karácsonyoznak, békében, szeretetben.
Nehéz dolog ez nagyon, de azt gondolom, hogy minden csak beszélgetés és elfogadni akarás kérdése. Nem, nem kell megértenünk őket, de egy felnőtt ember döntését el kell fogadnunk.
Engem egyáltalán nem zavar, de...
Semmi szükség arra, hogy feltűnősködjenek, felvonuljanak, kiprovokálják az emberekből a másság elfogadását. Mert ez így nem megy.
Tudom, a többség nem ilyen, de nem tesz jót a melegek megítélésének, ez a magamutogatás. Az emberek többsége nincs felkészülve rá, én sem, de szerintem nem is akar, hogy csókolódzó fiúkat, lányokat, lásson a buszon, fenekén kivágott nadrágban, parádézzanak.
Ismeretségi körömben nincs meleg, vagy nem tudok róla, mindegy is.
Ezért valószínűleg nem is tudom- mélyen- átérezni, milyen lehet rádöbbeni. De van gyerekem, és eljátszottam a gondolattal, mi van ha egyszer elémáll, és bevallja, a saját nemét szereti.
Egy világ dőlne össze bennem, de biztos, hogy túllépnék rajta, és szeretném továbbra is, mert a GYEREKEM, ha meleg, ha nem.
Elvégre a hetero gyerekem mellett sem fogok ott állni, ha szexel majd, csak, hogy lássam, nem csinálnak-e valami undorítót. Olyan rövid az élet, az a lényeg, hogy boldog legyen, nem?
unokakérdés? hát igen, ez fájó pont lehet. Ebben nem tudok nyilatkozni.
Üdv. Kata
Jónapot Kertész úr!
Örülünk a szerencsének, hogy ilyen súlyos gondok és témák aggasztják a rózsaszín lapot szombat délelőtt.
Miközben nem működik az országban a betegszállítás, miközben betegek százai a kórházi folyosókon szenvednek, miközben betegek nem jutnak időben orvos elé és még sorolhatnánk a jelenlegi katasztrófális állapotokat. Innen kell kiábrándítanom önt, mivel attól tartok, hogy a magyar olvasók többségét az ön áltémája, műtémája hidegen fogja hagyni, mert miránk ezek a dolgok nem jellemzők. Minket ezek nem érdekelnek, hiszen a magyar életmódból ilyen beteges dolgok nem következnek.
Ez még akkor is így van, ha hamis statisztikai adatokkal jönnek majd elő. Ez még akkor is így van, ha divatot próbálnak csinálni a hatalmas sajtókampányokkal, hatalmas pénzeket és időt nem kimélve erről a beteges témáról.
Van még egy rossz hírem önnek. A magyar többségi társadalom egészséges és hála a jó istennek még egészségesen is gondolkodik. A hatalmas félrevezető sajtókampányok ellenére is.
Mindazonáltal sok sikert a kutatásaihoz! Elvégre egy erősrózsaszín lapról van szó és itt önöknek van szabad keze...De azért a véleményünket elmondhatjuk ugye?