Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Nincs bölcsödei hely!!!
Létrehozva: 2008. május 28. 14:48
Sziasztok
Gondolom elég sok anyukát érint, hogy nem vették fel bölcsödébe a gyereküket. Az ok: nincs hely. Persze, hogy nincs, mikor nagyon sok anyuka beadja bölcsibe a nagyobb gyerekét, ezzel elvéve a helyet a tényleg dolgozni kényszerű anyuka előtt. Engem ez teljesen felháborít, most én kényszerülök magánbölcsödét keresni, habár az se nagyon van, és ott sincs hely, meg persze nagyon drága!!!
Nem lehet ez ellen tenni semmit????
Ha szülőként nézem: Nem kerül sokba a bölcsödei elhelyezés. Nem én fizetem az dolgozókat, a rezsit stb.
Ha önkormányzati szempontból: Akkor tényleg igazad van, azonban az önkormányzat igényelhet támogatást az államtól (sok esetben kap is) az ilyen beruházásokra. Illetve minden önkormányzati ovi, és bölcsi rendelkezik támogatókkal (cégek, vállalkozók, akik így csökkentik az adójukat). Az államnak is jó, mert minél több a munkavállaló annál több vándorol állambácsi zsebébe.
Nem bírálni, vagy megbántani akartalak, ha ezt tettem elnézésedet kérem, de pont azért reagáltam a hozzászólásodra, mert kicsit olyan íze volt, hogy te nem veszed figyelembe, hogy vannak más helyzetben élők is.
Valóban az lenne az ideális, ha minden anya otthon maradhatna a gyerek 3 éves koráig, de ez már sajnos nem az a világ, ahol ezt könnyen meg lehet tenni.
Én továbbra sem értem azokat a szülőket, akik nem dolgoznak (plázásnak ahogy te írtad stb.) és a gyereket lepasszolják bölcsibe vagy oviba. Kivétel persze, a kötelező idő (azt hiszem a nagycsoport kötelező a suli miatt). Szerintem ha egy anya otthon van és nem dolgozik, akkor kötelessége otthon gondozni a gyerekét és nem elvenni a helyet olyantól, akinek muszály dolgozni.
Egyébként én nem ismerek olyan személyt aki megtehetné, hogy otthon marad, de inkább megy dolgozni. Lehet, hogy ezért tér el ennyire a véleményünk.
Tiszteletben tartom a véleményedet, és mégegyszer bocs, ha megbántottalak az enyémmel nem az volt a szándékom.
Kedves Anyukak,
Franciaorszagban vagyok, a lanyomnal. Az unokam 4,5 honapos. Itt a mamak, szules utan, csak 2,5 honapig vannak szulesi szabin, utana irany a MUNKA!
Jo ez vagy rossz? A lanyom is boszen keresi mar a munkat. A francia allam altal tamogatott; HIVATALOS? ADOZO megoldas: az a mama, aki otthon akar maradni gyerekevel/gyerekeivel, elvegez egy baby sitter tanfolyamot, levizsgazik; engedelyt valt ki. Oraber 3,( euro. A szolgaltatast igenybevevo kismama, az illeto osszeg egy reszet leirhatja a szja_bol.
A baby sitter ezzel ket nyulat lo egyszerre: otthon van a gyerekeivel, nyugdijalapot fizet, munkaviszonya van.
Ebben a faluban kb 3500 lakos van, rengeteg kisgyerek. kepzeljetek/ 58 babysitter van. Az igazsaghoz hozzatartozik a lakosok nagytobbsege egyetemet vegzett, ergo dolgozni akar anyakent is. Ezt a falut eppen IT stb ertelmisegieknek epitettek kb 40 eve.
Salom
Azon, hogy mennyibe kerül a bölcsi, már sikerült vitába keverednem itt valakivel, de sajnos akkor sem kaptam megnyugtató választ.
Valaki itt 2 millió Ft-ot említett gyerekenként évente. Én 1,5 millió körül hallottam.
Én ismerek két magánbölcsibe járó gyerkőcöt. Az ő szüleik 60 és 80 ezer forintot fizetnek havonta, számlát is kapnak. Ez évi 720-9600000Ft. A magánbölcsi nem kap állami támogatást. A követelmények velük szemben ugyanazok, mint az államiakkal. A kiadásaik is: bérköltség, épület fenntartás, takarítás, rezsi stb.
Hogyan lehetet, hogy ők ki tudják, hozni ennyiből, az állami bölcsöde meg nem? Nem lehet, hogy itt (is) folyik a pénz, valami pazarlás történik?
"bölcsi egyébként nem kerül sokba"
Számold ki a fűtést, a vizet és az ottdolgozók, fenntartók fizetését, valamint a bölcsödei adminisztrációs költségeket. Ha elosztod a per főre jutó bölcsödéssel, akkor is tuti, hogy a havi tizenakárhányezernél több jön ki. :-)
Tudom, hogy sok ember rákényszerül az anyagiak miatt, kvázi muszáj neki dolgoznia.
De éppen úgy nagyon sokan nem kényszerülnek rá, hanem úgy döntenek, hogy visszamennek. Mert mérlegeltek és úgy döntöttek, hogy az elért életszínvonalnál nem adnak alább (messze nem átlagon felüli magyarokról beszélek, félreértés ne essék).
Mi is mérlegeltünk és mi úgy döntöttünk, hogy lemondunk néhány dologról, amíg bírjuk.
Azért írtam, hogy szuverén döntés, mert amikor azt mondják, hogy aki visszamegy dolgozni a munkahelyére az prioritást élvez, akkor a munkáltatói igazolás mellé nem kérnek fizetési papírt is. Most ha csak a szűk baráti kört nézem, senki olyat nem ismerek, akinek anyagi csőd lett volna ha 3 évet itthonmarad - mégis visszamentek a legtöbben. Három anyukát ismerek, aki kihúzta a 3 évet és állítom abból kettőnek a családja teheti meg a legkevésbbé - mégis megoldották valahogy.
Szóval lehet ezt feszegetni, nincs értelme szerintem. És nem is ez a kérdés. Ahogy az sem, hogy ki miért és hány gyereket vállal. Bízzuk a családra, hogy mi és miért dönt, de ne vonjunk rögtön általános következtetést: ha otthon van a lábát lógatja és plázázik, ha dolgozik, tuti rákényszerül és nincs más megoldás. Ez így egészen biztosan nem állja meg a helyét.
Emiatt nem érzem fair-nek azt, hogy az óvodában a munkába való visszamenetel bármi formában előnyt jelent beiratkozásnál. A probléma a kevés férőhely, ebből következik a gyakran igazságtalan sorrendbe állítás (érkezési sorrend beiratkozásnál, anya munkábaállása, testvérek száma stb.).
Bocs, ha hosszú voltam, de nagyon up-to-date a jelenség nálunk és éppen most érint a dolog.
Én beírattam 3 évesn is, akkor elutasították és 4 évesen is, akkor már nem utasították el. Nekem előtte mondták, hogy 2.évben ritka az elutasítás. Mondjuk nálunk tuti, hogy oviba tavaly azok befértek, akik melózni mentek volna vissza, inkább az otthonlévők közt folyt a harc a helyekért. A mi csoportunk fele nem volt ottalvós, szóval ennyinek volt kistesója. De mint írtam, 4 évesn került be, nem 3. Mondjuk most a kicsi nem kerül be 3 évesen, pedig több gyereket nem várok és nincs is :-S
Valóban minden szülő önállóan dönt arról, hogy mikor megy vissza dolgozni, de...
Nézzük konkrétan a számokat:
anya GYES-e: 26000
családi pótlék: 26000 (két gyereknél, az átlag ugyanis ennyit vállal)
apa fizetése: 130.000 nettó (mondjuk enyhe túlzással ez is átlagos)
Ez 182.000 havonta bevételként.
Igen de vannak kiadások is. Az emberek zöme fizet valamilyen törlesztést pl. lakás, remélem egyetértünk, hogy ez nem olyan dolog, ami felesleges kiadás lenne. Persze van aki nem fizet lakás törlesztést, de ellenben albérleti díja van, amit számolhatunk átlag 80.000 Ft-ra, mivel lakni ugye kell valahol. A lakásnak van rezsije is, ami egy két szobás panel esetében minimum 30.000, de akkor lemondtunk a televízió luxusáról, illetve csak M1,2 és dunatévé. Feltételezzük, hogy eszik is a család, mégpedig tartalmas és egészséges dolgokat, ezekre elkölt havonta 50.000 Ft-ot. A maradék 22.000 Ft. Viszont még nem vettük meg a pelenkát, amit elképzelhető, hogy még hordunk, mivel sok esetben ez még 2 éves korú gyermeknél kell. 1 hónap alatt még egy 10-es pelusra, popsitörlőre stb. Innentől kezdve pedig imádkozhatunk, hogy a gyerek ne legyen beteg, mert a gyógyszer drága, és a maradék kis pénzből ugye nem telik rá.
Én azt gondolom, hogy abszolut nem vetted figyelembe, hogy vannak akiknek ezt jelenti a GYES, és muszály visszamenniük dolgozni, mert boldog gyermekkort szeretnének biztosítani a gyermeküknek. Én személy szerint azt szeretném, ha a gyerekeim arra emlékeznének felnőttként, hogy évente egyszer nyaralni voltak, hogy karácsonykor azt kapták amire vágytak, hogy néha eljutottak az állatkertbe, nem pedig arra, hogy anyáéknak soha nem volt pénze semmire, és állandóan lemondtak mindenről.
A bölcsi egyébként nem kerül sokba, ha nem magánbölcsi. Pontosan ezért lenne szükség több önkormányzati bölcsödére, hogy minden anyának - aki dolgozni kényszerül - legyen biztosítva a gyermek helye. Én egyébként kitiltanám a bölcsödékből azoknak a gyermekekenek a felvételét, ahol az anya otthon van. Akkor is, ha otthon dolgozik.
Persze, hogy nem ellenőrizhetik, hisz nem mond ki olyat semmilyen törvény, hogy akinek nincs munkahelye, nem viheti bölcsödébe a gyerekét.
Szia
Hol lehet ilyen tanfolyamot megcsinálni? Milyen feltételekkel lehet nyitni?
Nálunk is biztos lenne rá igény, a mi városunkban is csak egy bölcsi van, és semmi más lehetőség. A szomszéd városban van 7 bölcsi, és talán 3 magánbölcsi, ami elég drága és perszer már nincs hely...
Most a mi családunk is agyal, hogy hogy tudnánk megoldani, nehéz mert vagy dolgoznak a nagyszülők, vagy rokkant nyugdijasok.
De majd csak lesz valahogy
a mi városunkban(kb 25-30ezer fős) egyáltalán nincs családi napközi!!!!!!!
A barátnőm megcsinált egy ehhez kapcsolódó tanfolyamot, szeretett volna nyitni egyet. De SEMMI segítséget nem kapott az önkormányzattól, egyedül meg nem volt elég pénze hozzá....
ja és egy ilyen napköziben tudomásom szerint 6-8 gyerek lehet csak....
mennyit kéne nyitni belőle????????
Én itthon vagyok a 3,5 és a 10 hónapos gyerekeimmel, a 6 évesem ovis.
Bölcsibe nem járt egyik sem, de oviba bizony beadtam a nagyon 3 évesen. Igaz csak délelőtt lehet ott, de az elég is, mivel amúgy sem alszik napközben. Most a másodszülöttem megy valószínűleg valamikor az ősszel, konrét időpontot még nem tudok... A legkisebbel hogy mi lesz mire lejár a gyed azt még nem tudom. a bölcsi már ha valami csoda folytán felvennék oda, nagyon messze van tűlünk, legalább is az itteni viszonyok szerint. ( a város másik vége kb 2,5km) az ovi meg a suli úgy 300m. Nekem szerencsém van, mert az anyósomékkal lakunk egy épületben és ők már nyugdíjasok. De hát a 74 éves mamára se hagyhatom a gyereket egész napra!!!
Igaz a régi munkahelyemre esélyem sincs visszamenni, mert 3 műszakban kéne dolgoznom, a férjem is 3 műszakos, a cég meg a másik városban van, napi 1,5 óra utazás a 8 óra munka mellé. a műszakváltásokban nem tudnám hova tenni a 3 kicsi gyereket:(
még egy évem van hogy kitaláljuk mi lesz velünk.....
Megdöbbenve olvastam a topikindító hozzászólást, majd néhány visszajelzést. Nem tudom, hogy egészen konkrétan melyik városban / kerületben mi a helyzet, de nálunk siralmas.
Két gyerekem van, a lányom most 4 éves, a fiam 2,5 és heteken belül megérkezik a két újabb kis ikerjövevény. Nekem eszembe sem jutott visszamenni dolgozni. Lehet azt mondani, hogy "megtehetjük", ez részemről nem téma, magánügy - tény, hogy sokmindenről lemondunk, mert a mi családunkban az, hogy itthon legyek velük az első években prioritást élvez. Természetesen a bölcsi eszembe sem jutott. Az óvoda már igen, bár két okból kifolyólag végül be sem irattam 3 évesen a csajszit. 1) fel sem vették volna, mert itthon vagyok tesóval; 2) nem éreztem szükségesnek, így legalább összenőtt és nagyon szoros kapcsolatot alakított ki a tesójával. Ebből neki csak előnye származott, hátránya semmi. Ráadásul évvesztes, tehát így is lehúzza a 3 évet óviban.
Na, az idén már beirattam. Egyrészt, mert ő maga igényli, a legtöbb kis barát már óvodás és neki ez egy státusz, amihez szeretne hozzátartozni. Másrészt nem is lennék képes érdemben foglalkozni egy 4-5 évessel úgy, hogy közben itthon van velem egy 2-3 éves és még két csecsemő. Nem engem zavarna, hanem őt. Szerencsére az egyházi óviba (ahová egyházközségileg tartozunk) felvették, hiszen az a "mi óvink", de a körzetibe, amikor mentem beiratni, olyan csúnyán bántak velem. A lényeg, hogy nagyon erősen éreztették, hogy tegyem össze a két kezem, ha felveszik (sőt már azért is hálásnak kell lennem, hogy "szóba állnak velem"), mert ugye én nem "dolgozom" és kell a dolgozóknak a hely. Kérdem, miért? Az, hogy valaki dolgozik egy szuverén döntés. Lehet az anyagiakra hivatkozni, de ne tegyük. Mi sem kacsalábon forgó palotában élünk, bizony az itthonmaradás sok lemondással jár. A kollegáim éppenúgy, ha nem jobban keresnek, mégis visszamentek sokan. Én nem tettem. Ezért, és azért, mert a gyerekemnek tesói vannak / lesznek kevesebb az esélye az óvodai elheyezésre? Akkor csillant fel a szemük, amikor mondtam, hogy vállalom, ha 13.00-kor elhozom az intézményből - alá is kellett írnom egy nyilatkozatot ezzel a kapocslatban. Hogy finoman fejezzem ki magam, jó megalázó volt, forrt is a fejem miatta! Mint ahogy attól is, hogy én nem "dolgozom", hanem "itthon vagyok". Mondjuk inkább, hogy itthon dolgozom. Tömören, mert a lakás nem öntisztító, a gyerekek pedig nem maguktól nevelődnek.
Másik: lehet arról beszélni, hogy külföldön mi van, ott meddig vannak otthon a nők. De az is szuverén döntés, hogy a nő otthon marad munka nélkül, vagy inkább robotol. Ugyanis éppen 2 hónapja egészen konkrét állásajánlat miatt nagyon pontosan láttuk, hogy ha kiköltözünk Dallasba és a férjem fizetéséből élünk (ugyanazon cégen belül, ugyanabban a munkakörben, tehát nem előléptetés), akkor mi is az annyi. Nagyon sok az itthonihoz képest! Egyébként a szüleimmel is évekig éltünk kint, úgy, hogy apukám, aki biológus volt, itthon a szokásos közalkalmazotti fizetésért dolgozott, hó végén úgy számoltuk a filléreket, hogy kijöjjünk, kint (konkrétan az Egyesült Államokról és Ausztráliáról beszélek) eltartott minket és még maradt is hó végén (közben házrészt béreltünk). Ez a nagy valóság, minden nézőpont kérdése. Vagy egy mondás, hogy mindenki a maga szintjén nyomorog. Ezért nemigen szeretem, ha a nyugat-európai életet úgy hasonlítjuk össze a sajátunkéval, hogy egy tényezőt (pl. otthomaradás lehetősége) kiragadunk. Ugyanis, ha itthon a 3 évet (ami így is ámítás, mert tény, hogy a 3 évet kevesen húzzák ki az utolsó év alamizsnája miatt, illetve kérdés, hogy visszamenetel után visszavesz-e a munkahely) is leredukálják, akkor már aligha marad bármi ösztönző a gyermekvállaláshoz: se pénz, se lehetőség, hogy foglalkozzunk a gyerekkel...az bölcsi és óvi férőhelyek és körülmények pedig egyenesen siralmasak. És ez nem személyes probléma, hiszen a mi országunk lakossága csökken rohamosan.
Vállalkozó vagyok, itthon dolgozom, könyvelek. DE nem 4-6 és nem is 8 órát doglozok, hanem igenis többet. Sokszor éjszaka is és nappal jönnek az ügyfelek. Fiam 4,5 lányom 2 éves. Ha nem lett volan 2 nagymama, akkor éhen haltunk volna, mert abba kell hagynom a munkám. Mert ez a munka nem olyan, hogy bocs, 3 év múlva gyere vissza könyveltetni, addigra megnő a gyerek. ELmegy máshova könyveltetni, ha megfelel ott marad. Én meg építhetek ki újra ügyfélkört, a mai világban, amikor minden bokorban 2 könyvelő van, és írd és mond 5 éve nem tudok árat emelni soknak, mert a 'Micike olcsóbban könyvel'. Szóval mindkét gyerekemre nagymamák vigyáztak 1,5-1,5 évig. Nagy hassal mentem Petit beíratni az oviba, elmondtam, hogy igen, dolgozom és tényleg szükségem van az ovira, a nagyik már nem bírják ideigleg, azért egy 60 évesek 2-3 éves után szaladgálni nem egyszerű. Felvették. Lányom szeptembertől lesz bölcsis.
Megkérdezheted: miért szültél, ha nem tudsz vele otthon maradni? Hidd el, szívesen itthon maradtam volna. De sajnos Mo-n a férj fizetéséből nem lehet megélni. Van lakáshitel, anyámat el kell tartanom, mert ez a csodás állam nyugdíjából éhen halna és megfagyna szó szerint. Megkapom anyóstól is, hogy milyen anya vagyok én. Aztán meg kiderült, hogy annó ő hetes bölcsibe rakta a fiait. Az ilyen nekem ne magyarázzon.
Szumma szummárum: nekem senki nem mondja, hogy azért ne szüljek, mert egy olyan államban élek, ahol igenis meg kell dolgozni a megélhetésért. Azért, mert az első 3 évet néha igen nehéz megoldani munka mellett, azért már ne is legyen gyerekem? Lehet ilyen-olyan vélemény, de mindenki eljut oda, hogy gyereket akar, és akkor maga is fog ugyanezen problémákkal szembesülni. Én örülök, mert viszonylag folyamatosan volt jövedelmem, és nem állam bácsitól függtem, hogy vajon 3 évesen vissza tudok e menni dolgozni, mert beveszik-e a gyereket. Belegondoltál már abba, hogy mit csinál az, akinek 3 évtől még a GYES sincs, és egyszerűen nem elég a pénz, és nem tud elmenni dolgozni, mert nem rakhatja a kalapja mellék a gyereket? Hogy vagy lakáshitelt, vagy albérletet fizet, ki hova jutott eddig, de egyik sem 2 fillér?
Én azt gondolom, hogy olyan körülményeket kellene teremteni az államnak, hogy aki dolgozni akar, és meg akarja oldani a családja anyagi helyzetét, a gyerek normális elhelyezését, az meg tudja oldani! És nem kerüljön ez miatt vészhelyzetbe, mert van ilyen is sok! Sok nagymama még dolgozik, vagy messze lakik, nekem szerencsém volt ezzel. De nem mindenki ilyen!
Viszont az olyan anyukákat nem tudom méltányolni, aki szó szerint kiveri a balhét az oviban, hogy miért kell fél 9-re beérni, és ebédnél már ott állnak sorban, mert nem ottalvós a gyerek. Az ilyen miért nem oldja meg azt a napi 3 órát másképp? Ezek veszik el a helyet a tényleg rászorulókról. Én is megkaptam már, hogy te is otthon vagy, de azt nem látják, hogy én itthon dolgozom, hogy 3-4-kor kelek, sztem keményebben nyomom, mint aki eljár dolgozni. Ezt egy 2 éves izgő mozgó mellett nem lehet csinálni.
Lehet mindenkire fújni, de alapvetően olyan bölcsődei helyek kellenének, amit meg lehet fizetni, ha valaki tényleg eljár dolgozni, és meg lenne oldva minden. Mondjuk havi15-20 ezer az még megoldható lenne egy családban, ha tényleg az anyuka ettől keres mondjuk 80-100 Ft-ot, és rögtön nem vinné be az, aki csak le akarja passzolni a gyereket.
Én elég kapitalistán gondolkozom, de mind tudjuk a szocializmus nem igazán jött be a legtöbb államban.....
Vegyenek fel minden gyereket,nem azt mondom,de az elsőbbséget a dolgozó nők gyerekei élvezzék.
Azt nem értem,hogy siekrül oylan anyukáknak beadni a gyereket,akik gyesen vannak,amikor mindneitől kérnek munkáltatói igazolást?Okina,te hogy oldottad meg?Protkó?Kenőpénz, vagy kamumunkahely?
Tőlem vegyék fel az otthon levő anyák gyerekeit is,de azért az elsőbbséget a dolgozó anyák élvezzéik,akik azért a dolgozásukkal és az adózássukkal fenntartják ezt az országot.Nehogy már a nyúl vigye a vadászpuskát.
3 évig otthon kell lennie a mamáknak,nemrég beszéltek róla,hogy ez azért alakult ki a cicilizmusban,mert ugye teljes fogllakoztatást ígértek,ami természetesen megvalósíthatatlan volt és a három év gyessel,ami 3 gyereknél,ami azért a 60-as évek végén még nem ritka volt, 9 év, de 2 gyereknél is,ami akkor átlag volt, 6 év,vagyis legalább ennyi időre ki lehetett vonni az anyákat a munkaerő-piacról,hogy legalább ők ne jelentkezzenek konkurenciának.Vagyis egyfajta bujtatott munkanélküliség volt ez is,hisz a statisztiai adatot( 0% munkanélküliség)tartani kellett.Ehhez pedig ideológiát kellett gyártani.
Kezd az egész átmenni utálkozásba. Utáljatok engem is, mert második évben azaz 4 évesen sikerült beadnom a nagyobbik fiam óvodába. A kicsi akkor volt 2 éves. És nem azért, mert nem akarok vesződni vele, hanem mert kellett neki a társaság. Nekem macerásabb volt, mert a kicsi délben aludt volna, de nekem fél 1-re a nagyért kellett menni, így át kellett állniuk a délután 2-től alvásra, nekem meg arra, hogy fél 12-re kész legyen az ebéd, pedig fél 9-re érek haza az oviból (mivel ugye reggel is vinni kell...). Napi 2* cipelem a kicsit magammal, hogy a nagy járhasson oviba, szóval nem egy leányálom, de öröm látni, hogy jól érzi ott magát és öröm, hogy a picinek is jut 1-2 óra belőlem úgy,hogy nem kell osztoznia mással.
Egyébként meg hány anyuka van nálunk is , akinek 1 gyereke van, vagy 2, de mind a kettő oda jár, mégsem dolgozik még és bejárónője van és látom, hogy a gyerkőcei ovisok és nem 5 éves kortól, de lehet, hogy nem is 4 éves kortól
Dehát ez van.
Az eredeti kérdésedre válaszolva: nem, nem tehetsz semmit!!!
Max likvidálod azokat akik bezárják, felszámolják a bölcsiket, óvodákat, iskolákat (a kórházakról már ne is) és az esetleg szép "zöld"értékes területeket
1. jó pénzért eladják
2. családnak, haveroknak elgagyizzák...