Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Megcsaltak!Megbocsájtás?Vá
Sziasztok!
Nagyon nagy szükségem lenne kívülállók segítségére, véleményére!!!!A férjem három hete jelentette be, hogy három éve van valakije, szereti a nőt.Megbeszéltük az ő kapcsolatukat, amit tudni akartam mindent elmondott.Abban állapodtunk meg ha marad meg kell szakítania a nővel minden kapcsolatot.Azt mondta menni akar.Én mindent megteszek, hogy maradjon.Még itt van.Nem tudom meddig.Közben tudom, hogy nem szakítottak. Szerintetek mit tegyek?Éljek úgy vele, hogy azt mondta olyan nővel akar élni akivel boldog és ez nem én vagyok.Tudom a gyerek tartja vissza.Megéri így?
Segítsetek!!!!!!!!
A válaszom biztos nem fog tetszeni, de én már segítettem volna neki az indulásban, pár összecsomagolt bőrönddel.
Azt mondta menni akar, őt szereti, a gyerek pedig biztos nem tartja vissza, legfeljebb a gyávaság!
Igen egyetértek, ha valaki igazán menni akar, az menni is fog. De meg kell teremteni minden olyan helyzetet, lékört, annak érdekében, hogy érezze a másik is, hogy mennyit érek! Érünk!
Mert lehet, hogy a másik szebb, kívánósabb, de csak most, aztán jönnek a hétköznapok, ami ugyanolyan lesz, s kezdődik előlről minden!
ödv. Zsóka
Egyébként a véleményem: az nem is baj, ha egy nő szeretetből erölködik, de az már baj, ha valakinek nagyon sokszor a tudomására hozzák, hogy lezártnak tekinti a férfi a kapcsolatukat, de a nő ezt csak azért se fogadja el, és tűzön-vizen próbál bosszútállni a férfin és annak a családján-pusztán azért, mert a férfit tárgyként kezeli. Na itt már baj van. Mert aki szeret, őszintén, szívből, szerelemmel-az eltudja engedni a másikat, mert mindig a másik javát nézi-még akkor is, ha esetlen nem ő vele akar élni a férfi.
Kedves Golden29!
Kérdés még mindig ott van, valóban nem működik? Az első lépés ne legyen a válás!
Sok példa van erre is meg arra is.
üdv. Zsóka
Csak még egy gondolat.
Ha annyira menni akar, a gyerek sem fogja visszatartani. Akkor miért van még mindig veletek???
Nem akarja kimondani a végső döntést, mert talán mégsem annyira biztos magában?!?! Egyszerűbb ha te mondod ki, akkor elérte amit akart, és ő mentesül a felelősség alól. Én ezt biztosan nem akarnám! Ha döntött, akkor viselje ő a döntése súlyát, ne pedig te!
Olvasom itt a hozzászólásokat. Az jutott eszembe, hogy amikor huszonéves voltam, akkor gondolkodás nélkül dobtam ki azt a pasit aki hibázott, mint egy használt papírzsebkendőt. Nem érdekelt. De jó ideje házas vagyok és gyerekeim vannak. A férjemhez azért mentem hozzá mert őrülten szerelmesek voltunk, és nagyon szeretjük egymást.
Sokmindent megtanultam azóta. Tudom hogy a szerelem piszok hamar elmúlik, és marad a szeretet, a ragaszkodás, a közös álmok, a közös vágyak. Ha ezek nincsenek, akkor nincs értelme a házasságnak. De ha van, akkor még van jövője.
Az élet nem mérte szűkmarkúan a nehézségeket, jutott nekünk belőle bőven. Volt időszak amikor én is úgy éreztem, holnap beadom a válást. De türelmes voltam, úgy gondoltam nem dönthetek felindulásból, haragból, dacból. Felelősséggel tartozom immár nemcsak a saját életemért hanem a gyerekeimért is.
Nem szabad együttmaradni csak a gyerekekért, ez egyértelmű. Annak a gyerekek isszák meg a levét. Nem szabad együttmaradni megszokásból, boldogtalanul. De úgy gondolom ez olyan döntés ami több ember életét befolyásolja, nem lehet elhamarkodni.
Fiatalon, függetlenül az ember könnyebben mondja ki a döntést, mert csak önmagáért felelős. De sok év együttélés és a gyerek megváltoztatja az embert. Megfontoltabb lesz és felelősségteljesebb.
Kívánom hogy sikerüljön így vagy úgy kilábalni ebből a helyzetből!
Kedves Toronyka!
Én lennék a legboldogabb,ha neked lenne igazad.Vagy legalább az általad említettből lenne több.Azonnal visszaszívnék mindent,amit leírtam.Csakhogy....
látod ebbe is egyetértünk. Akkor van értelme ujrakezdeni bármit is, ha a férfi maradni és változtatni akar, mert nem tudja elképzelni a másik nélkül az életét.
Aki viszont menni akar-azt mindig el kell engedni-az erőszak és egoizmus sosem szül jót.
Kedves Paradicsom07!
Ilyenek is vannak, meg olyanok is, akik egy kicsit eltévedtek, de rájönnek, hogy az AKI ott van mellette, mégiscsak jobb, több!
üdv. Zsóka
Ha 3 éve ugyanaz a nő a barátnője, akkor ez már sokkal több, mint félrelépés. Ott már érzelmek vannak. Hogy ezt még be is jelentette Neked, és azt is vállalta, hogy a szemedbe mondja: a másik kell, akkor sok teendő nincs.
Meg lehet próbálni hatni a lelkiismeretére, a gyerekkel, a saját érzéseiddel, de nem tudom, mennyi értelme lenne. A szíve már nem a Tied. És ez a legfontosabb.
Azért nem megy, és tőled várja azt a bizonyos utolsó lépést, mert GYÁVA!
Jót fog tenni a kis lelkének ha Te mondod neki, hogy hagyjuk a francba, Ő pedig elbellaghat úgy, hogy mindent megtett az ügy érdekében, de Te mégiscsak kirakta ergo a lelkiismerete kicsit tisztúl....
Semmi értelme egy ilyen kapcsolatnak, ha neked kell kimondani a végszót, hát tedd meg és kezdjetek új életet.
Kell az idő, hogy túltedd magad rajta, de ha ez megtörténik, akkor már más színben fogod látni azt az embert, akivel együtt éltél és volt olyan kedves, hogy 3 évig folyamatosan csalt