Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Ajjaj, most vettem észre, hogy ez a topic az ezotéria kategóriában van.
Így már értem. Megye is, átadom a "csoda" magyarázatát valamelyik panelsámánnak.
1
szerintem sincs csak egyetlenegy "igazi" az életben. és ha őt várnám, vénlány maradnék.
szeretném olyanok véleményét hallani erről a témáról, akik már vagy 10-20 éve élnek együtt "egymásra talált lelkitársakként", és nem csak a tiniket, akiknek alig van ebben tapasztalatuk, de azt hiszik csak nekik van igazuk.
Tévedsz , én nem akarok senkit meggyőzni. Pusztán elmondom a vélemémnyem , mint ahogy te is.
Mosolyoghatsz rajtam, szíved joga mint ahogy az enyém meg az, hogy úgy gondoljam, ez számomra finoman szólva együgyű és önámító dolog.
Addig mondod álomképnek, amig be nem következik:) csak addig.
Kívánom, hogy megtapastald te is, mert onnantól kezdve tudsz különbséget tenni-a valódi érzés, és az elfogadás között.
Elárulom: ég és föld. Egy lapon nem lehet zongorázni a különbséget.
Hát igen, kivetíti az álmait a másikra és aztán kiderül, hogy egy álomkép volt az egész.
Ááá fura dolgok ezek..ismertek olyat, akiről bizton tudjátok, hogy boldog párkapcsolatban él hoszú évek óta?
Ha foglalt vagy az az aurába is érződik és aki nem bir várni az igazira egy másik társ mellett nehezebb megtalálni meg az eleve egy rombóló játszma mert ha nem igazi mért van vele. És aki rosszat csinál átver embert ez már blokoló tényező ahoz ,hogy neki kialakuljon. Meg ha alakulna is körülengi negativ energia amitt ő teremtett az előző kapcsolatban amibe még benne leledzik.
Ha igazit akartok tisszta lapal induljatok és lezárt előző kapcsolattal.
Nagyon ritkán fordul elő – s legtöbbször csak a lektűrökben – a meglátni és megszeretni egy pillanat alatt. A gyatra szerzők ezt úgy szokták kifejezni, hogy „mintha villámcsapás futott volna át mindkettejükön.” Szép lenne, de legtöbbször nem igaz.
Mert az ”Igazi” nem létezik. Nincsen. Sehol nem él valahol egy nő vagy egy férfi, aki az igazi, s akit csak meg kell találni. De aki szerencsés, élete során találkozhat két-három olyan emberrel, akiből lehetne „igazi”. De ehhez nagyon sok türelem, lemondás, megértés, háttérben maradás szükséges, ám végül kialakulhat egy olyan viszony, melyben a másik már nélkülözhetetlenül belecsiszolódott, vagyis igazivá vált.
Igen, altalaban ez igy szokott lefolyni, ha nem arrol van szo, ami a topic temaja.
Akkor nem lelektarssal talalkoztunk. Ami nem baj, mert azt mondjak az ezoterikus tanok, hogy mindenkivel, akivel kapcsolatba kerulunk, nem veletlen, mert v. valamit le kell rendezni, v. valamit meg kell tanulni belole.
Ez is erdekes, mert minden problemaval addig kell futni a koroket, tehat addig jon ujra es ujra elo, amig meg nem oldottuk.
Bizony, bizony!
Meg külömben is, ha benne él valaki egy kapcsolatban és megismer valaki mást, valaki újat, először ott vannak a rózsaszín felhők, aztán meg a rózsaszín felhők eltünnek és mi marad?
Az új kapcsolatban is jönnek a hétköznapok, meg a problémák..
Mi is közbe ösze morranunk a férjemmel, nálunk is voltak problámák de megoldottunk, mert szeretjük egymást és ha valamelyikünk bajban volt, a másik mindent megtett érte és ott látszik meg, hogy ki az igazi társ!
Szerintem majd térjünk vissza erre a témára akkor, ha egyáltalán elmondhatod azt, hogy egyetlen egyszer van szerencséd a valódi mély tiszta szerelemhez a lélektársaddal:)
Addig szerintem ne mondj semmit...:)
Igaz, amit irsz.
Viszont, ha nem hagyomanyos kapcsolatrol van szo - ahogy a topicinditoban szerepel -, akkor ez igazan fel sem merul. Mert mar a nehany elso pillanatban tudni lehet, hogy ez mas. Villamcsapas, kb. Akkor nem azon izgulsz esetleg magadban, hogy jujj a hajam a ruham a cipom meg jajj mit mondjak, hogy mozduljak, hanem csak nez az ember es vigyorog. Aztan minden megy magatol teljesen termeszetesen, mintha mar ezer eve ismernetek egymast, kesobb lassan kiderulhet, hogy nincs is nagyon mit ismerkedni, mert mar ugyis tudjatok - valahonnan.
Pont erről beszélek.
Ez az "ikerláng" (de hülye kifejezés...olyanvidámvasárnapos) vagy lélektárs -hangsúlyozom szerintem- belemagyarázás.
Mert valóban van, hogy megismerkedsz valakivel, egyezik a véleményetek egy csomó dologban, nagyon jól megértitek egymást, elkezdesz lelkendezni , hogy eljött lám az eleve elrendeltetett igazi. Kár így túlmisztifikálni.
Az a baj, hogy az ember öngerjesztő lény. Elkezd vágyódni a szerelemre, egy társra, szinte kinyitja magát egy remélt szenvedély előtt. Ha felbukkan végre a rég vágyott mási, rávetiti minden vágyképét, erotikus fantáziáját, álmait az "igaziról" és a saját képzelete által festett képbe szeret bele.S hogy e fantáziakép mögött milyen a valódi ember, arról alig tud valamit. Nem is iegn akar tudni, mert kell az illúzió, a remény.
Azután ha tovaszáll a rózsaszín köd és előjönnek a drámai csalódások percei, akkor nem saját magára haragszik, hanem a másikra: Miért nem olyan vagy amilyennek elkpzeltelek?
Jól leírtad .
Van egy unokahúgom, akivel mindig jól megbeszélünk sok mindent.Szegényem ő most úgy van, hogy leélte majd a fél életét egy ember melett és nemrég megismert valakit, akivel igazi úgymond lelki társak, és most döbbent rá, hogy jéé, ilyen érzés is van??
Fura ..valahogy nem tudok tanácsot adni neki és nem is akarok, döntse el ő, az ő élete, de azért nem lennék a helyében.
Az igazi az ha két ember kitart egymás mellett jóban rosszban a többi hablaty.Pont az zavart a nyitóba
"hogyan léphetek ki a hagyományos párkapcsolati sémákból?" - Mért kénne ehez kilépni. Ha valakivel együtt akarsz élni már első naptól az ilyen felengzős szerepjátékott jóbb feladni. És kapcsolatba meg akkor menni hosszurtávon ha az illető illatát meg a mindennapi szükségletekkel járó szokásait is el tudjuk fogadni meg kedvelni ezzel együtt. De ez sose az első napon derül ki egy ismerkedésnél.