Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Kezdjuk ujra
Létrehozva: 2010. január 19. 16:10
Nekem nagyok hianyzik a topikunk, hianyoznak a topiktarsak, a baratsagok es beszelgetesek. De ahova a kedvenc topikom (Izrael) jutott, abban nincs kedvem reszt venni.
Kerlek benneteket hogy kezdjuk ujra, teremtsuk meg a regi meghitt, bensoseges hangulatot. Beszelgessunk politikarol, oromeinkrol, banatainkrol, gyermekekrol, unokakrol es mindenrol, ami foglalkoztat bennunket. Nem fontos hogy mindenben egyetertsunk (nem vagyunk egyformak) de a sertegeteseket, meg es beszolasokat lehetoleg mellozzuk. Mindenkit idevarok, aki nem bomlaszto szandekkal akar kozenk jonni. Remelem sikerul ujra egymasra talalnunk.
Szervusztok, jó reggelt!
Térjünk vissza a mi jól neveltségünkhöz, nevezetesen arról beszélek, hogy írunk és válaszolunk. Rosszabb esetben saját magunknak.
Komplikált lett az életem, mert naponta négyszer kell inhalálnom, szerkentyűt is vettem hozzá. A szerkentyűbe pedig háromféle cseppet kell belemérnem - nagyon pontosan, aztán beindítom az árammal működő lélegeztetőt, arcomra helyezek egy maszkot, ami természetesen össze van kötve a gépecskével, és indulhat a 10-15 percig tartó kezelés! Nagyon jó érzés, hogy tiszta levegő áramlik a tüdőmbe. A baj csak annyi, hogy Muszika rettenetesen fél tőle és kíváncsi gyanakvással méregeti - tisztes távolból persze. Én pedig sajnálom őt, de mégis jól szórakozom, ahogyan igyekszik egyeztetni a kíváncsiságát az érthető félelemmel. Persze, mert még ilyen nem volt!
Mindkét cica nagyon gondoskodik rólam, megható, ahogyan törődésüknek ezernyi jelét adják. Például így: >>>>
Szervusztok!
Tényleg letelt az a négy nap, kétszer is, sőt két és félszer, ha jól utána számolok. Be is néztem néhányszor, és miután láttam, hogy kérdéseimre senki sem válaszol, gondoltam, hogy még várok azokra a feleletekre. Margaret-Marika, tőled is vártam a reagálást: tetszett-e neked az a gyönyörű és örökzöld őszi dal - többféle változatban?
Nagyon nehéz napok vannak mögöttem, ráadásul kiújult a krónikus betegségem, a COPD, köhögés, légszomj, nyomorúság. Nehéz lett volna a gép mellett ülni, így csak annyira vettem rá magam, hogy elrendezzem az alatt a bizonyos négy nap alatt készített képeket. Majd jönnek.
Megint történt egy megmagyarázhatatlanul furcsa egybeesés. Napokkal ezelőtt sokadszorra olvastam újra egy könyvet, Ördöggörcs a címe - csupa irodalomtörténet, Karinthy Márton írta, aki éppen a tegnap halt meg. Tegnap viszont már az édesapja, Karinthy Ferenc egyik rongyosra olvasott könyvét (Révkalauz) olvastam már tizedszer talán - ekkor jött a hír és mintha egy rokonom, vagy jóbarátom távozott volna - annyira fáj! Vajon miért történnek ilyen véletlenek, amelyek ugye, nincsenek is…
Tanaria, Alsórákosi-Marika, merre jártok? Azok a néhány nap előtti kérdések rátok is vonatkoztak. És úgy szeretnék már fényképes utazásokról tudósítani! Hátha sikerülne már, Marika! Mit szólsz?
Szervusztok!
Ibikem a negy napos bucsu,mar lejart.
Jó reggelt! No, sikerült valamit meghallgatnotok, netán elolvasnotok?
Tanaria, a zörgő avar recsegő zajánál már csak a keményre fagyott hó talp alatti roppanása kelt bennem újabb nosztalgiát. Élvezd kérlek, helyettem is, a nadrág szárát majd csak leporolod!
***
Most újabb búcsú következik, elutazom négy napra, csak valamikor péntek délután kerülök haza. Majd jelentkezem - esetleg - a mobilról, vagy egy másik számítógépről.
Majd meséljetek, hogy sikerült-e "lepetést" szeretnem Nektek, az előző beírásokkal? Remélem, hogy igen!
További szép napot, jó hetet! És szerencsét!
A híres dal zenéjét - gondoltátok volna? - magyar zeneszerző szerezte, Kozma József volt a neve és Budapesten született! Ha a különboző előadók felvételeit keresitek, alig egy-két esetben jegyzik meg a nevét! Lám-lám, a hálátlan utókor!
Megtaláltam a magyar szövegét is - no nem a költészet tetőfoka! -, de illik a fülbemászó dallamhoz, és a szöveg alatt található felvételen Vámosi János énekli - , de nekem Yves Montand eredeti éneke mégis jobban tetszik.
Miután több változatát meghallgattam, rájöttem, hogy mindegyik énekes hozzátett valamit a maga személyiségéből, előadásmódjából.
Izgalmas kutatás volt, remélem Nektek is tetszik az eredménye!
Szervusztok, jó reggelt!
Igen, Margaret-Marika, persze, hogy megszokom, van más lehetőség?
Te lettél a legidősebb? Én már nagyon régen az vagyok. Éppen 35 éve, miután a bátyám meghalt. A férjem fiatalabb volt nálam, két és fél hónappal. Látod, eddig nem is gondoltam, hogy nálam van a bölcsek köve!
Egészen biztos, hogy a dal Neked is passzol! Számomra már két története is van:
1. Vásárolni mentem a közeli szupermarketbe és - amint ballagtam felfelé az odavezető lépcsőn, egy édes-keserű melódia ütötte meg a fülemet. Egy utcai zenész muzsikált éppen, klarinéton. Felvettem a telefonomra, és WhatsApp-on gyorsan elküldtem Tanariának, azzal a kérdéssel, hogy mi ez? Találgattunk, aztán mégis rájöttem,
2. mert bejött a második történet. Tizennyolc-tizenkilenc éves voltam, távol a szerelmemtől. Esténként egyedül sétálgattam a kolozsvári, ma már 200 éves Sétatéren (a diákszálló egészen közel volt), és a tó partján figyeltem a kanadai nyárfák, platánok és vadgesztenyefák hulló leveleit.
Akkoriban mindenki ezt a dalt dúdolta. Én is, bánatosan, vágyakozva…
Azóta sok változatban hallgatom, mert a francia és magyar változatán túl, angolul is olyan nevek énekelték - egyik szebb, mint a másik -, mint Frank Sinatra (Autumn Leaves), Nat King Cole, Eric Clapton, Barbra Streisand és még többen mások.
Az eredeti a legszebb, Yves Montand énekli, de meghallgatható Edith Piaf előadásában is. Gyönyörű és hadd nosztalgiázzunk egy kicsit…
Magyar szövege is van és ennek szebbnél szebb változatai.
Folytatása is lesz - egyike a legizgalmasabb témáknak, mert a zeneszerző neve valahogy elveszett a híresnél híresebb előadók felsorolása közben, pedig ez lenne a legérdekesebb, meglátjátok, hogy miért.
Drága Margaret!
Kedves Tanaria!
Legyszives kuldj felenk a hetagrol .
Ibike!
Koszonom a 
bol kuldott soraidat.
Szervusztok,
kellemes vasarnap esti pihenest kivanok!
Ibike,ne aggodj hamar hozzaszoksz.
Mi jovoheten leszunk egy +oraval megaldva.
Draga 95 eves nagynenink temetesere keszulunk.Az utolso 3 evben sok csaladtagot es baratot vesztettunk.
Most en lettem a legidosebb a csaladban.
Fogadni merek az igert dal nekem is "passzol"
Neked is szép vasárnapot!
Nálunk rendületlenül hétágra süt a nap. Állítólag még ma és holnap is. Aztán vége. Jön november...
Az erdő szép, de nagyon száraz-poros. Zörög az avar lépteim alatt. Térdtől lefele csupa por a nadrág szára.
Szervusztok, jó reggelt!
Itt ülök, árván, magamban, és azon töprengek, hogy mit kezdjek ezzel a visszakapott egy órával? Sokra úgysem megyek vele.
Viszont meg kell jegyeznem, hogy az időjárás nagyon alkalmazkodik ehhez a "téli óraátállításhoz" - hideg van, szürkeség, esőfelhők, október végi hangulat. Fázom.
Majd később, talán, néhány közelmúltban látott ezt-azt is megmutatok, és majd hozok egy dalt, ami igazán "passzol" a hangulatomhoz.
Addig is, szép vasárnapot kívánok magunknak.
Szép-jó-reggelt!
Először is, nagy örömet szereztél nekem, kedves Margaret-Marika! Tudom, érzem, átérzem, hogy mennyire nehéz most az életed, nagyra értékelem a hozzáállásodat, továbbélési "technikáidat", és ilyenkor mondom, hogy sors csak annyit mér az emberre, amit el tud viselni. Hogy hogyan viseli azt el? Ez a nagy kérdés, ez mindig attól az embertől függ, aki benne van a bajban, aki megtalálja a módját annak, hogy környezetére erőt sugározzon - akárcsak te "kedves, ismeretlen barátnőm"!
Most jöhetne az a bizonyos "én is", "nekem is", amit ugye milyen gyakran hallunk, amikor esetleges bajainkról beszélünk? Annyiszor hallottam magam is… Részvétet, megértést akar kifejezni pedig… Tehát: magam is nehéz napokon megyek keresztül, ismét, sokadszor, igyekszem hát megbirkózni a gondokkal. Segítségemre van ebben a csodálatos családom, közeli barátaim, elsősorban Tanaria, akivel - a WhatsApp-nak hála -, ismét meg tudom osztani gondjaimat, anélkül, hogy a telefonszámla gondjai nyomasztanának. Itt is megköszönöm Neki, hogy évtizedek óta mellettem, mellettünk áll…
Legyen szép napotok!
Ibike,"kedves ismeretlen es megis annyira kozeli baratnom."
bol koszonom.
Multheti hala unnep nagyon szomoruan telt , ket gyerekem nelkul.
Koszonom, hogy gondoltal ram.
Itt faj es ott fajon kivul a
Most pedig készülődnöm kell, ma végre utazunk új-ház-látni. Már láttuk ugyan, de mostanra majdnem minden a helyére került, és Moka-kutyus is megtanult a lépcsőn közlekedni, alig várom, hogy fotót is készíthessek Őkelméről! Azt mondják, hogy ilyenkor még a szokottnál is aranyosabb!
Van még valami a tarsolyomban, sőt akár többesszámot is használhatok, de majd, lassan mindenre sor kerül.
További szép napot kívánok!
Tegnap este az én kis külön bejáratú dzsungelemben ezeket a látványokat fotóztam. >>>>
Valaki felhívta a figyelmemet, hogy mostanában sakálokat is látni a dzungelben, az esti, illetve hajnali órákban. Mit nem adnék, ha találkoznák velük, ha lencsevégre kaphatnám őket! Már láttam mongúzokat, kígyót, sündisznót, legelésző kecskéket és teheneket, de sakált még soha! Most támadt az ötlet, hogy egy albumba gyűjtsem ezeket az "állati" fotókat, és egyúttal az évek során a cicáimról készülteket is, a kintiekről és bentiekről egyaránt! Akkora szamár voltam, hogy az elég régen lakásunkba pofátlankodó két-három skorpiót és az egyetlenegy tarantulát nem volt elég eszem megörökíteni! Ez utóbbi (madárpók) megjelenésére világosan emlékszem, éppen kedves vendégek voltak nálunk, amikor őkelme megjelent a nappalinkban, sőt még arra is emlékszem, hogy a győri unokatestvéremék, valamint Gábor és Magdi voltak jelen. Olyan félelmetes látvány volt, hogy még sikítozni is elfelejtettem! 2008. áprilisában történt…
Az alábbi három kép néhány perc különbséggel készült, egyszerűen nem tudok választani közülük, de az biztos, hogy három különböző pillanatot kaptam lencsevégre. Válasszatok Ti!
Jó reggelt!
Na tessék, megint kihagytunk egy napot! Nagyon aggaszt, hogy a két Marika nem jelentkezik mostanában. Ugye, jól vagytok mindketten??? A pontosítás kedvéért Alsórákosi-Marikáról és Margaret-Marikáról beszélek. Kérjük, jelentkezzetek!
Nahát, Tanaria, éppen erre készülök én is! Mármint, hogy újraolvassam azokat a mindig várt leveleket! Amelyek elsősorban tőled és a többi otthoni baráttól érkeztek! Sok van belőlük, és mi ketten sorszámot is adtunk mindegyiknek - így akartuk kicselezni az akkor még létező cenzúrát, legalábbis 1987 szeptember és 1989 december között, a diktatúra végnapjáig. Micsoda idők voltak azok, Istenem! Tudod mit? Majd egyszer, talán, magam is újraolvasnám azokat a szinte naplószerűen írt beszámolóimat, de nem hiszem, hogy valaha idő és alkalom adódna erre… Pedig milyen fantasztikus dokumentumok lehetnek, mindenről részletesen írtunk, és tényleg, a történelem szempontjából is nagyon fontos időszak volt az.
Erről jut eszembe, hogy tulajdonképpen most is ilyen időszakot élünk, itt, Izraelben biztosan. Most talán sor kerülhet kormányalakításra, ráadásul a mi választásunk szerint! Drukkolok, hogy sikerüljön annak a jó kisugárzású, de teljesen tapasztalatlan embernek, akire a voksunkat adtuk. Talán-talán, mert ha nem, jöhet a harmadik választási turnus, amire még nem volt példa a fiatal ország történetében
.
Vége van a hosszú ideje tartó ünnepsorozatnak. Így búcsúzom ettől a három hete tartó időszaktól: >>>>
Szép napot!
Igen, akkoriban sűrűn leveleztünk. Most jó lenne újra olvasni a leveleket. Vacsárcsiban vannak a csűrben...
A baj az, hogy nem szoktam telefont vinni, mert nincs zsebem, amibe rakhatnám. Amikor lehűl az idő, majd lesz. A tegnap enyhén fújt a szél, hullottak az arany színű levelek, és tényleg hallgattam a "lehulló levelek lágy neszét". Gyönyörű volt!
Jó reggelt!
Üdítő volt az utolsó mondatod, Tanaria, persze, hogy a fát bé kell rakni a színbe, hiszen nem maradhat eső-hó alatt! De rég hallottam ezt a szóhasználatot, nem is tudom, használtam-e valaha? Annak idején Édesapám szerint egészen "góbésan" beszéltem.
Néha készíthetnél egy-két képet az őszi erdőről, szívesen venném!
A napokban a Hádáron jártam, régi emlékek elevenedtek fel, mert 31 évvel ezelőtt itt kezdtem legsikeresebb izraeli karrieremet. Akkoriban már a nyelvtanfolyam harmadik szakaszán koptattam a padokat, már itt Haifán, de még Kiryat Yamban laktunk. Az iskolánkban volt egy állásközvetítő, itt kaptam az első címet, természetesen takarítónőként. Ebben a régi, kedves negyedben - a Hádáron - kezdtem tehát az első munkát, ami aztán lassan 14-re gyarapodott, volt olyan hely, ahol hetente, másutt kéthetente. Ügyesen kellett gazdálkodnom az idővel, fantasztikus és sikeres szakasza volt az életemnek. Szerettek, tiszteltek, becsültek, sokukkal később is tartottam a kapcsolatot - sajnos, legtöbben már nem élnek.
Akkor, az emlékezetes első alkalommal fedeztem fel egy rövidítést jelentő lépcsősort, és éppen itt jártam az elmúlt csütörtökön. Tanaria, közel van a városi színházhoz, azt a városrészt Te is ismered, sőt, még Alsórákosi-Marika is, hiszen az alábbi képeken látható szökőkút majdnem szemben van a 2013-as szállásotokkal.
Az első képet még a lépcsőkről fotóztam, a másodikat a szökőkút közvetlen közeléből.
Szép napot!
Én is szeretem ezt a hét terményt!
Nagyon szeretem ezt a filmet, tényleg jó. Azt hiszem, csak belenézek, meglátom.
Itt gyönyörű ősz van, bentről az erdő sárga, innen fentről tarka.
Az előbb beszéltem Laciékkal messengeren. Nagyon jó volt látni az udvart. Őszi takarítást rendeztek az udvaron Jankával. A fa is megérkezett télire, bé kell rakni a színbe.
Javít: fénye és sárgája - na tessék, úgy meghatódtam magamtól, hogy ismét zavarba jöttek az ujjaim!
***
Tegnap elfelejtettem belinkelni a szóban forgó filmet és ezzel le is zárom a témát, vajon rajtam kívül kit érdekel? Én is majd egy későbbi, csendesebb időszakban nézem majd meg. (nem is 1949-ben készült, hanem két évvel korábban, és Ficsúr akkor még csak 15 éves volt!
***
Tényleg furcsa hét volt ez a mostani, eddig, és nem csupán időjárás szempontjából. Ugyancsak hétfőn kezdődött a nyolc napos szukot. Itt, a házunk alatt is van egy sátor, felülnézetből meg is örökítettem >>>>,
és az oldalán lévő felírásos kép meglehetősen kíváncsivá tett. Azt írták rá, hogy a hét fajta, féle, de mi is? Kutatni kezdtem és kiderült, hogy hétféle terménnyel áldotta meg Isten Izrael földjét, és ezek a következők: búza, árpa, szőlő, füge, gránátalma, olajbogyó, datolya. Mózes I. (9:9) és II. (24:22) Könyvében is felsorolják ezeket - kettő közülük a mezőn, a többi pedig fákon terem - és én mind a hetet szeretem, nagyon! >>>>
Újabb szép reggelt!
Itt olyan szürkeség van, tompított színek, és csak 22 fok.
Hűha, kemény hetünk volt úgy időjárásilag (is). A hét elején, hétfőn, azt hiszem, 38 fok szorította belénk a lélegzetet, kedden már csak 36 volt, igen ám, de viharral és esővel is -, miközben a 36 fok rendíthetetlenül tartotta magát. Szerdán lement 32-re, tegnap már csak 28 volt, ma reggelre pedig idejött ez a szürkeség, hogy mellette még a tenger kékje is elszégyellte magát. El is keseredtem volna, ám ekkor megláttam - valahol a házunk és a tenger szintje között félúton - ezt a csodálatos színfoltot, mintha a nap fénye is sárgája költözött volna kicsit lejjebb. Vigasztalásra. Hol volt eddig, nem tudom, de most szépen közelre varázsoltam és voilá! >>>>
Jó reggelt!
Cseppet se sajnáld Tanaria, hiszen minden új tudásmorzsa bennünket gazdagít. Minél több ilyen "kavarodást" kívánok magunknak!
***
Elküldte nekem valaki az eredeti filmet (Valahol Európában), csak időt kell rá szakítanom. Olvastam valahol, hogy minden idők legjobb tíz magyar filmje közé sorolták és ez igazán nem semmi! Amúgy Rónai könyve tényleg elhanyagolható, csakis információ-gyűjteményként érdekelheti az olvasót. Sok pletyka is van benne, de a kaput az tette be nekem, ahogyan - szinte ocsmányul - lerománozta Rappaport Ottót, körülbelül 10 évvel annak halála után. Úriember nem tesz ilyet! Ilyen alapon mi is románok vagyunk, és mi van ebben? Túl sok szót pazaroltam rá. Jut eszembe: újraolvastad a 70-es könyv megfelelő cikkét?
***
Később még jelentkezem. Most mennem kell, vásárlás, miegymás.
Szép estét!
Sajnálom, hogy ekkora kavarodást okoztam. Két barátnőmnek is több ilyen növénye van. Van amelyiknek szimpla virága van, mint amit te is mutatsz és van ilyen tripla, mint az enyém. A virágok egy-három napig gyönyörűek, aztán lehullanak. Össze szoktam gyűjteni a száraz virágokat. Pirosra festi a teát és kissé savanykás az íze. Szóval, hibiszkusz vagy kínai rózsának nevezik.
Ennél jobban utána nem néztem.
Jó éjszakát!