Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Nem bírom a kutyákat
Tudom, hogy most sok kutyatartó nekem fog esni, de nem érdekel, ha akarja.
Őszintén kimondom:
Elegem van a kutyákból a városban!!!!!
Mi a francnak kell boldog-boldogtalannak közepes meg nagyobb testű büdös dögöket lakásban tartani????A kisebbeket megértem, de attól felfelé fúj!
Miért kell nekem elviselni, hogy póráz meg szájkosár nélküli kuyták rohangálnak velem szemben az utcán???!! Mint mikor kéretlenül belefújják a képembe a füstöt, a szabadon rohangáló, hülyére tenyésztett eb is veszélyes az egészségemre!
Miért kell eltűrnöm, hogy teleszaratják velük a szép zuglói parkokat?
Miért van lassan több joguk a kutyukásoknak, mint nekem, humanoid élőlénynek???
Minek tartanak ennyien kutyát, emberi barátságok kialakítására képtelenek??
És nekem miért nincs jogom szó nélkül pofánvágni azt, aki hanyagaul köti meg a nagy fekete loncsos buta biorobot kutyáját, aki elszabadulva habzó szájjal ok nékül majdnem megharapja a gyanútlanul sétáló édesanyámat és a 2 éves kislányomat?
Eddig se szerettem ezt a kutyaliberalizmust, de most már komolyan zavar.
Szájkosarat és pórázt a dögöknek, és a gazdival megetetni ebédre az otthagyott szarjukat!!!
Az állatvédőknek meg rongyosra haraptatni a valagát velük!
Én legalább kimondom, amit más nem mer, mert "ciki"!
Most nem mondod komolyan, hogy akár egy ilyen kis jószágba is bele tudnál rugni!!! ???
Tudod, aki vissza él azzal, hogy nagyobb testtel rendelkezik és erősebb, azt hamar fejbe fogják vágni azok, akik tőle sokkal nagyobbak.
Hidd el, annyit és azt kapsz vissza, amit Te ADSZ!
Minden jót kívánok neked és remélem mihamarabb megkapod, amit adtál .
Vitázni nem fogok Veled, mert amint látom, Te önmagadat sem szereted és az ilyen embereken át kell nézni.
Szia!
"Amíg meg nem tapasztaltuk, milyen érzés szeretni egy állatot, lelkünk egy része mélyen alszik."
Anatole France
"Az ember a leggusztustalanabb állat."
Pontosítanék: konkrétan Te vagy a leggusztustalanabb állat, a többiek csak utánad következhetnek...
"....hajnali pofáját..." :-) :-) :-)
(hát ezen jót nevettem ...de teljesen igazad van!)
Igen, ismerős ez a variáció is!
Egyszerüen megtiltanám végleg a nagytestű állatokat, a panelban tartani!
Olyan eb adót fizettetnék , hogy meggondolnák tejet vegyenek, vagy a dögnek kaját! De olvastam valahol , hogy ujra tárgyalják az eb adót! Mert ugye valamikor eltörölték!
Éppen ideje lenne vissza hozni, és a szívkórházakban , a gyerekintenziven lecserélni a gépeket! STB.!Sajnos nálunk már annyi embert harapott meg kutya, hogy én már vidéken is csak messziről akarom látni!
Na remélem, neked sikerült kiadni magadból jó alaposan a "feszkót meg a mérget", különben még megbetegít téged ez a sok gyűlölet.
Remélem le is higgadtál ezáltal, és belátod, hogy amivel neked bajod van, abban a kutyáknak semmi, de semmi bűne nincs. Az, hogy ez emberek nem eléggé kultúráltak, sem NEM ELÉG TOLERÁNSAK, az nem kutyafüggő.
Te jó ég! Egyre szebb, amiket írsz!
Abban egyetértek Veled, hogy az ember -na, nem mindenki- a leggusztustalanabb állat.
Nálunk is ez van. Ház mellett önkormányzat által lekerített kutyafuttató. Persze egyszerre 5-6 kutyás megy legeltetni, ott kvaterkáznak, és lesza*rják, hogy a kutyák fél órája dühödten ugatnak valamit, vagy csak éppen játszani akarnak.
Múltkor megyek haza, öregasszony ül a padon, réved a semmibe, tőle 20 méterre a kutya áll a kerítésnél és vadul ugatja az úton (4 sávos) elmenő autókat (de már vagy negyedórája). Odamegyek: "Jó napot kívánok, öné a kutya?" "Igen". "Bocsánat, nem hallja hogy ugat?" "De, de hol ugasson, ha nem itt? " Mondom neki - elnézést a finomlelkületűek ne olvassák tovább - "otthon bmeg, ha már ekkora paraszt vagy, hogy panelban kutyát tartasz. Ez it kutyaFUTTATÓ, emed a s*gged és futtasd meg, de ugattatni otthon kéne!" Persze hápogot, kitört belőlem rendesen a kultúra. Fogalmuk sincs róla, hogy a másik 600 embernek megkeserítik az életét, csak mert nekik kutyuli-mutyulikájuk van.Többször terveztem, hogy felszórom az egész kócerájt valami jó kis gyorsanölővel . Csak a rendes kutyákat meg a rendes gazdákat sajnálom. Mert szeretem ám én is a kuytákat. Falun.
Örülj, hogy 6-ig aludhatsz! Nálunk már hajnali 4-kor élet van!
Még ha csak a kutyák csaholnának, de a sok gazdika a hajnali kávékájja utáni cigaretta mellé, még a hajnali pofáját is jártatja,olyan decibellel, mintha egyedül élne a földön!!
Közben lesz@rják a kutyákat , hogy azok egymást megeszik, a lényeg mindenki keljen fel a gazdik pofájára! Általában szoktak kapni , egy pohár hideg vizet, hogy kussoljanak el! Ez komoly, kibirhatatlan!
Altatóinjekcióval seggbelőném mindet a helyszínen. A kutyát is meg a gazdáját is .
Én az ugatásukat nem bírom.
Hajnalban lemegy a h*lye kutyát sétáltatni, és szombaton 6-kor is arra kelsz, hogy csaholnak. Na akkor venném a csúzlit...
Én imádom a kutyákat, nem is velük van a baj hanem az emberekkel.
Ez hogy rátámad emberekre a kutya az utcán ez szerintem is nagy gond, de pl nálunk Csillaghegyen a mi utcánkban 2 ilyen eset is megoldódott. Ugyanis volt egy puli akit rendszeresen kitett a gazdi a kert elé hogy menjen sétálni egyedül...Nem volt túl barátságos állatka... Nos valaki beszólt az önkormányzataba, kijöttek és megbüntették az embert. Azóta nincs kint a kutya és a gazdi esténként pórázon viszi sétálni.
A másik egy öregasszony aki szintén rendszeresen kicsapta az utcára a németjuhászát. Nem tudtam beszállni az autómba mert ránktámadt (ill az én kutyámra). Vele beszéltünk kis burkolt fenyegetés az önkormányzattal és azóta nincs kint a kutya.
Szóval ki lehet hívni az önkormányzatot és megbüntetnik az illetőt ez a tapasztalat. Nyakamat rá hogy utána nem fogja kiengedni a kutyát.
Miii????
És egy bölcsis gyerek hányféle fertőzést terjeszt?? Ne bomolj már! Ennyi erővel a terhes nő zárja el magát hermetikusan!
Én is láttam, nem is olyan régen ment.
Azon gondolkoztam, vajon mennyi idős lehet a Judy kutyája, hogy még nem szobatiszta. De nem kölyök, az látszik. Ebből is kitalálható, mennyit van a kutyival foglalkozva.
Aki póráz nélkül (harcikutyák esetében szájkosár nélkül) sétáltatja a kutyáját és a kutyapiszkot nem szedi össze utána, azokat nagyon szigorúan kellene büntetni.
Egyetlen kutyát nem engednék szabadon mászkálni és nem csak az emberek, hanem a kutya érdekében sem!
sajnálom szegényt!
Persze, erre a kutyaellenzők mondhatják, hogy a gazdáját is megharapta már sok kutya.... csak ott az a bibi, hogy az soha nem a kutya hibája, hanem a rossz nevelés, szeretethiány, rossz körülmények között tartás, stb. miatt a gazda magának köszönheti az esetek többségében.
Teljes mértékben igazat adok ennek az idézetnek. Egy nagyon kedves távoli rokonom öreg korában magához fogadott egy fiatal ifjút, mert nem volt hol laknia, nem evett, nem élt. Hálából a fiú egy napon kirabolta az öreg nénit és leszúrta!
Mondjátok meg, ha ilyen emberek vannak ezen a golyóbison, akkor miért a kutyákra haragszanak az emberek, akik nem is tehetnek a gazdák bénaságaik és tudattalanságaik miatt?
"Mivel van értelme és érzelmei."
Ehhez semmi ketsegem.
a kutyának van egy egészségre, általános lelkiállapotra gyakorolt pozitív hatása is. Itt arra gondolok, hogy felteszem mindenki elismeri az állatasszisztált terápia fontosságát és eredményességét. Ebből kiindulva ha egy beteg emberre jó hatással van egy kutya közelsége, akkor szerintem elfogadhatjuk, hogy egy alapvetően egészségesre is.
Ez így igaz, de nemcsak a kutyák vannak jó hatással az emberek lelkiállapotára, és egészségi állapotára, hanem más álltok is. Lovak (lásd beteg gyerekek lovagoltatása), macskák, akármilyen kis élőlény, akit lehet gondozni, akivel lehet törődni. Idősek otthonában, kórházakban tőlünk nyugatabbra már elismerik, és alkalmazzák is az állat-terápiát.
"Nem hiszem, hogy a kutyaknak az különösebben "gondot okoz", hogy jo vagy sem."
Pedig gondot okozhat bizony. Mivel van értelme és érzelmei.
Ja és még annyi eszembe jutott, hogy évszázadok óta vannak olyan fajták, amiket semmilyen speciális célra nem használtak, hanem elsősorban kedvencként, társállatként tartották. Szóval annyira nem újkeletű a dolog. Plusz vannak olyan fajták, amiket nagyon régóta nem arra használnak, amire eredetileg ki lettek találva, így nyilván változtak is. Nem hiszem, hogy ma sokan használnának terelésre bobtailt, ugyanakkor viszont az egyik legideálisabb családi kutya ez a fajta, átalakult a funkciója az idők során.
Hozzátenném, ha az ember elsősorban egy családi kutyát, házi kedvencet szeretne, akkor válasszon olyan fajtát, amely erre alkalmas. Ilyen helyre szerintem sem való semmilyen munkakutya, a huskytól kezdve az agáron át a belga juhászig. De ehhez megint egy alapvető tájékozottság lenne fontos, hogy ne válasszon az ember olyan kutyát, melynek a szükségleteit nem tudja biztosítani, mert ezen fajták számára a munka is fontos dolog.
Engem még soha nem harapott meg ember, viszont apukámat saját kutyánk igen. (Öreg volt már és tacskó, ami ált. idegbajos). Szóval, sántít a dolog...
Tudom persze, átvitt értelem stb, de úgy is igaz: én még sohasem csalódtam a szeretteimben, barátaimban. Biztos szerencsés vagyok, és az is biztos, hogy megválogatom, pl. ki lehet a barátom, párom.
Ezt a kis aforizmát ajánlom figyelmedbe, aztán én be is fejezem, mert úgysem lesz soha egyetértés a két tábor között (sajnos):
"Ha befogadsz egy éhező kutyát és gondoskodsz róla, nem fog megharapni - ez a legfőbb különbség egy kutya és egy ember között."
Sziasztok,
Látom szerencsére lecsillapodtak kicsit a kedélyek, vagy a moderátor járt erre, de megint normálisan folyik a társalgás.
Nem tudom ki írta, hogy minek kutya, csak a rendőr stb. kutyákra van szükség. Hogy valami kézzelfoghatót is írjak, a kutyának van egy egészségre, általános lelkiállapotra gyakorolt pozitív hatása is. Itt arra gondolok, hogy felteszem mindenki elismeri az állatasszisztált terápia fontosságát és eredményességét. Ebből kiindulva ha egy beteg emberre jó hatással van egy kutya közelsége, akkor szerintem elfogadhatjuk, hogy egy alapvetően egészségesre is. Persze kutyásként írhatnék még ezer érvet, hogy miért jó ha az embernek van kutyája, de ezek úgyis nagyrészt szubjektív dolgok. Szerintem alapvetően mindenkinek van egy beállítottsága, hogy kutyás/nem kutyás, én kutyás vagyok gyerekkorom óta, mindig is szerettem volna. Pedig nem kutya mellett nőttem fel, anyukám alapvetően fél a kutyáktól (annak ellenére, hogy neki is volt kamaszkorától kezdve), öcsém is (pedig ő még kisgyerek volt, amikor megérkezett hozzánk az első családi kutya), így nem lehet egyértelműen génekkel vagy neveléssel sem magyarázni a dolgot. Egy barátnőm kutyák mellett nőtt fel (anyukája tenyésztő), mégis mindig macskát akart, pedig amúgy szereti a kutyákat is, de saját nem kéne neki. Ha valakinek van erre elmélete, szívesen meghallgatnám.
Ha boltokba/plázákba be lehetne menni kutyákkal, én akkor se mennék az enyémekkel, mert szerintem a kutya se élvezné annyira, ha eljöhetne velem ruhát shoppingolni.Az étterem/söröző már határeset, kerthelyiségbe, ahol van kutyafuttató is, talán elvinném, de amúgy oda se. Azzal viszont egyetértek, hogy kutyafelszerelés boltokba be lehet vinni az ebet is, már csak praktikus szempontokból is, így egyszerűbb hámot/nyakörvet/szájkosarat választani, ha rögtön rá lehet próbálni a kutyára.
Esetleg te is...
"...mert az nekik biztosan nem jó"
En meg erre irtam!
Egyebkent bocs, hogy hozzaszoltam a topikhoz, amibe te (is) irtal. (Mar követem hetfö reggel ota, nem ez az elsö hsz-em. Ha azt veszem, mar azon is tul voltunk amiket te irtal. De mindez csak zarojalben)
Olvasd el figyelmesen, amit írtam:
"... azért se..."
Az általad leírtakan (ami evidencia kéne, hogy legyen) meg már túl vagyunk e topikban.
Ezzel teljesen egyetértek! Írtam ezzel kapcsolatban itt néhány mondatot.
"Vidéken a vágásra szánt állatot is kellő tisztelettel látták el, amíg le nem vágták. Az, hogy egy állatot megeszünk, még nem kell hogy azt jelentse, hogy embertelen (állattalan) körülmények között kell élnie, míg meg nem hal..."
Ez hála Istennek a mai napig így van.
A nagyüzemi állattartásban, ahonnan a bolti pultokra kerül a húsáru, ott sajnos az ellenkezője az általános.
Vidéken a vágásra szánt állatot is kellő tisztelettel látták el, amíg le nem vágták. Az, hogy egy állatot megeszünk, még nem kell hogy azt jelentse, hogy embertelen (állattalan) körülmények között kell élnie, míg meg nem hal...
Ezzel mélyen egyetértek!
Nem hiszem, hogy a kutyaknak az különösebben "gondot okoz", hogy jo vagy sem.
Az embereknek nem jo INKABB. Miert kell elviselnem, hogy egy idegen kutya hozzamdörgölödzik, összeszöröz, megnyal stb...
Imadom a kutyakat (is), de had döntsem el en, hogy mikor akarok egy kutyaval - es melyikkel - kontaktusba kerülni. Az utcan minden tovabbi nelkül "megbamulom", ha tetszik, megsimogatom, ha szabad, de az etteremben, a szallodaban, az üzletben nem akarom a szöret seholsem megtalalni...stb.
Nalunk (Nemeto) szinte mindenhol elfogadott, barhova bejöhetnek a kutyak. A halalom amikor latom, hogy a drogeriaban a polcrendszerek között setalgatnak, megnyalogatjat, megszaglasszak a termekeket, vagy ha nem is akarva akaratlan ott marad a szörük...
Ez az igazi körte-alma összehasonlítás. Fikusz, tengeri kavics!
Én meg amondó vagyok, hogy azért se vigyük be a kutyánkat szállodába, étterembe, boltba, mert az nekik biztosan nem jó.
Ne csak az emberi szempontokat keressük az okokban!
"Tovább menvén egy marketing kísérletet idézek. Feladtak hírdetést arról, hogy háziállat helyett tartsanak inkább tengeri kavicsot. Mennyivel egyszerűbb róla gondoskodni, mennyi előnye van (tiszta, nem kell levinni, fürdetni, nem hangos), olcsóbb is, mert nem kell etetni, nincs orvosi ktg. stb... És vették az emberek!
A kísérlet folytatásában "nyaralást" ajánlottak a kavicsok gazdáinak, leírva, tudományosan megmagyarázva, miért jó a kavicsnak, ha X dollrért évi 2 hetet eredeti közegében a tengerparton tölt. És volt, aki elküldte a kavicsot!"
Ez, egesz biztosan Amerikaban volt...! Ugye? Bocs, OFF
"Onnan, hogy a kutya fertőzést terjeszt.
Legalább tízféle súlyos betegséget lehet elkapni az állattól, emiatt nem tanácsos kutyának és kisgyereknek érintkeznie"
Az ember sokkal több fertőzést terjeszt, mint egy kutya, vagy egy macska.
Emiatt nem tanácsos kutyának és kisgyereknek érintkeznie...
Én is így gondoltam. De tudod mit? Olyan kutyákat, úgy, szerintem lehet. De itthon ettől fényévekre vagyunk.
Volt erről riport hazai kutyás hírességekkel... Hogy hííí, meg háááá, nálunk méééér nem lehet. És Judy, mint celeb elvitte a kutyuli-mutyulit egy 5 csillagos szállodába, ahol a kiskedvenc a padlószőnyeges folyósóra kakált. Judy meg szörnyűlködött, takarítónőért kiáltott, tanácstalanul kérdezgette, mit kell tenni ilyen helyzetben, ahelyett, hogy lehajolt volna és felszedi. Mondjuk.
Hát, így ne.
Igazad van.
Pár évtizeddel ezelőtt még a kutyának valódi "funkciója" volt (házőrzés, állatok őrzése, vadászat, szánhúzás stb. stb.) És ez nem jelentette azt, hogy ne tisztelték, szerették volna a gazdái. (Vidéken a vágásra szánt állatot is kellő tisztelettel látták el, amíg le nem vágták. Az, hogy egy állatot megeszünk, még nem kell hogy azt jelentse, hogy embertelen (állattalan) körülmények között kell élnie, míg meg nem hal...) Megkockáztatom, hogy talán egy olyan kutya, amelynek "dolga" volt, boldogabb is volt.
De ez már messzire vezet...
Egy kutyának semmi keresni valója se étteremben, se boltban. Ne legyen magától értetődő, hogy bárhová beviheted magaddal az állatot.
Ezt nagyon nem kéne megtanulnunk.
Bécsben - tavalyelőtt jártunk kinn, azóta gondolom, nem változott a helyzet - a zöld területeken, parkokban figyelmezetető táblák vannak kinn, miszerint az a kutyatulajdonos, aki otthagyja az ebe ürülékét, x euró bírságra számíthat. Az összegre már nem emlékszem, de nem piti ejnye-bejnye szintű volt. És gondolom, hogy ezt be is tartatják. Ezt kellene itthon, Budapesten is sürgősen bevezetni, és minimum egy ötvenesre megvágni a felelőtlen gazdikat. Előbb-utóbb rend lenne, és nem borítaná el a kutyaszar a várost. A másik: valóban túl sok a kutya a Budapesten, más európai fővárosokhoz képest is, ezt olvastam valahol. Ezt is szabályozni kéne, és aki nem tartja be a vonatkozó ebrendeletet, azt jól megbüntetni. A zugtenyésztőket szintén.
A kutya szerintem leginkább kertes házba való állat, nem társasházba, vagy panelbe. Városi kutyatartás nem is nagyon létezett a XX. század közepéig, és később terjedt el rohamosan. (Vidéken pedig eredetileg elsősorban a házőrzés miatt tartottak kutyákat az emberek.) Eleinte úri passziónak számított kis ölebeket tartani a lakásban, aztán mára tényleg odáig fajult a dolog, hogy akár rotweilereket is tartanak. De valóban, az is az emberek felelőssége, hogy ezt nem gondolják végig, és mindenáron kutyát szeretnének, holott más kedvencek - pl. cica, nyuszi, hörcsög, tengerimalac, papagáj - kevésbé zavarnák a lakókörnyezetet.
És még valami, amit az előző hozzászólásomban elfelejtettem írni: az állatvédőket ne szidjuk! Iszonyatosan hiányzik, és égető szükség lenne ma Magyarországon szervezett háttérrel működő állatvédelmi szervezetekre, egyesületekre. Nem a mostani kirakat-menhelyekre gondolok, akik csak az adó egy százalék kuncsorgására koncentrálnak, ám érdemben alig tesznek valamit a bajba jutott állatokért. Hanem olyan állatvédelmi központokra, amilyenek az Animal Planet állatmentős dokumentumfilmjeiben láthatóak - akik akár éjjel is kimennek, ha szükség van rájuk valahol. Annak a kevés itthoni állatvédőnek pedig, aki itthon reménytelen szélmalomharcot vív nap mint nap, maximális tisztelet jár!
...hát meg innen jön...:
Akinek nincs kutyája, az nem is ismeri a feltétel nélküli szeretet. (ezt nem bántásból mondom!) A kutyád soha nem ver át, de az emberek megteszik.
Miért kell a körtét az almával?
Hát persze, hogy a kutyád nem fog visszabeszélni, megcsalni, de az ő "szeretete" nem tudatos, nem azért szeret, aki vagy, amilyen vagy, a személyiséged varázsáért, mert egyedi vagy és megismételhetetlen, hanem mert te vagy a gazdája... Pont.
Mellesleg még ez sem igaz, mert feltétlen szeretetet megkaphatod a gyerekedtől is (úgy 3 éves koráig), bár utána már megkapod néha, hogy "nem szeretlek", ha nem engedsz meg valamit vagy nem veszed meg az 521. kisautót. És megkaphatod az anyukádtól is, mert ahhoz nem is tudom mit kellene elkövetnie egy gyereknek, hogy az anyja ne szeresse...
Ilyen alapon lehetne írni, hogy én jobban szeretem a fikuszomat az embereknél, mert sosem hangoskodik, sosem zavar másokat, sosem agresszív. És mennyivel jobb egy gyereknél, mert nem pisil be, nem sír éjszaka, elég hetente egyszer megöntözni, havonta tápoldatozni, évente átültetni. És milyen hálásan növeszti a szép új zöld leveleit!
Tovább menvén egy marketing kísérletet idézek. Feladtak hírdetést arról, hogy háziállat helyett tartsanak inkább tengeri kavicsot. Mennyivel egyszerűbb róla gondoskodni, mennyi előnye van (tiszta, nem kell levinni, fürdetni, nem hangos), olcsóbb is, mert nem kell etetni, nincs orvosi ktg. stb... És vették az emberek!
A kísérlet folytatásában "nyaralást" ajánlottak a kavicsok gazdáinak, leírva, tudományosan megmagyarázva, miért jó a kavicsnak, ha X dollrért évi 2 hetet eredeti közegében a tengerparton tölt. És volt, aki elküldte a kavicsot!
"Nálam az ember az első...minden tekintetben."
Hm...
Szerintem, aki így gondolkodik, semmiképpen ne tartson semmilyen állatot.
Engem úgy neveltek, hogy ha van állatom, akkor legelőször őt, aki öngondoskodásra képtelen, "tegyem rendbe", aztán jöhetek én.
Valahogy nekem nem lenne jó érzés, hogy míg én jókat lakmározok, az állataim kint éhesen várják az ételüket. Valahogy én akkor tudok könnyű szívvel magammal, magunkkal foglalkozni, ha tudom, hogy ők rendben vannak. De, hát ez én vagyok.
Cicabarát tesó - mert én is cicabarát vagyok. Nem ismerlek valóban, de egy nyilvános fórumon megosztottad a véleményed, amire reflektáltam a saját véleményemmel.
Ne legyél frusztrált, nem támadlak. Nem értem egy másik ember véleménye - ami téged állítólag nem érdekel - miért izgat fel ennyire? Nem azt mondtam, hogy TE rossz vagy, vagy rosszul látsz dolgokat TE, hanem hogy ÉN hogy látom a te kétsoros véleményedet. Ne jellemrajzot készítettem, te viszont egyből személyeskedsz...
Igazad van! Nem értem én sem, hogy ki találta ki azt a butaságot, hogy akinek kutyája van, annak nincs családja!
Nekem hála Istennek van férjem, gyerekem, barátaim és van kutyám.
A barátaim között is vannak kutya-tartók, gyerekesek és házas mindenki.
Ez egy nagyon szerencsétlen felfogás, hogy csak egyedülálló ember tart háziállatot, mert ilyen nincs!
Miért nem lehet békében élni a kutyásoknak és nem kutyásoknak. Akinek nincs kutyája, az nem is ismeri a feltétel nélküli szeretet. (ezt nem bántásból mondom!) A kutyád soha nem ver át, de az emberek megteszik.
Onnan, hogy a kutya fertőzést terjeszt.
Legalább tízféle súlyos betegséget lehet elkapni az állattól, emiatt nem tanácsos kutyának és kisgyereknek érintkeznie.
Terhes anyának sem, macskával sem.
Zeline, te kutyás vagy, és még az ebrendeletet sem ismered? Miért terjesztesz itt hülyeséget?
KÖZTERÜLETEN MINDEN KUTYÁRA KÖTELEZŐ A PÓRÁZ!
Bizonyos fajtákra szájkosár is!
Nem kötelező az embernek olyan parkba menni, ami tele van kutyákkal?
Hát hova menjünk, drága, a kutyafuttatókba?
Múltkor rászóltam egy gazdira, ne a játszótéri eszközökön gyakoroltasa a kutyáját (német juhász), de azt felelte, neki is ügyesedni kell.
Aranyos, nem?
És akkor ezekhez mi alkalmazkodjunk, ugye? Mert a jó kutyus az ember barátja.
Hogy honnan?
Hát, az nlc-ről... pl. olvasd végig a topikot. (Igaz, a legdurvább hsz-ket törölték már.)
Komolyan árulja már el nekem valaki, hogy honnan van ez a kutyás-gyerkes eelntét??? Honnan veszi bárki, hogy aki szereti, sőt családtagként kezeli a kutyáját, az egy UFO, és gyerekellenes, és neki tuti nincs gyereke, de még csak egy normális emberi kapcsolata sem????
Szerintem normális, ha valaki nem szereti a szabadon nekirontó kutyákat, és az is, ha valakinek az idegeire megy strandon ordító, hisztis gyerek. Ettől még nem kell utálni sem az összes kutyát, sem az összes gyereket...
Nem tudom mi a gondod az én véleményemmel??
Igen bármelyik embert előbbre helyezem az állatnál!!
Globálisan.
Nem érdekel,hogy ki meg honnan jött,meg hogy gonosz-e(honnan tudnám?),de nyilvánvaló,hogy minden esetben az embert védeném ..ha nem lennék gyáva.
És,igen volt már rá példa,hogy egy ismeretlennek adtam előbb enni,mint a kutyámnak..
Sőt,ha becsöngetnek hozzám ,még egyszer sem mondtam,hogy bocs.de most a kutyámmal foglalkozom...
Szóval értsd meg,hogy igen nálam az ember az első..és nem mérlegelem hogy ismerem vagy sem.
Ha segítséget kér,vagy támogatást,( és nem tudom megosztani amim van)..akkor az ember javára döntök.
Nna,és ha nem értesz vele egyet az a te dolgod ,én nem kértelek rá.
Vélemény és az enyém.
Még annyit a témához, hogy tegnap Bécsben voltunk a családommal és barátokkal. Kifejezetten figyeltem a "kutyahelyzetet".
A kutyusokat magától érthetődően bárhová bevihették a tulajok, de ez csöppet sem volt zavaró, minket sem zavart, mert pórázon vezették, a kutyák jól neveltek voltak, tiszták, és szobatiszták.
Sokkal kevesebb kutyával találkoztunk, mint Pesten (és sokkal több babakocsival, bár ez egy másik topik témája lehetne, szóval, sógorék szaporodnak, ellentétben velünk....).
Az utcák tiszták voltak! Nem találkoztunk se kutyakakival, se kutyapisi-foltokkal a járdán. (Utóbbit nem tudom, hogy csinálják, de tény.)
A félős kislányom oda is ment egy kis fehér kutyához. (Megsimogatni már nem merte, de odakiáltott neki egy "szia, kutyust!").
Lenne mit tanulnunk....
Semmi gond,mert valóban így is van..
Már közeledéskor nyomom: jó kutya,okos kutya aki szépen hazamegy.,mert várja a gazdija,ad neki finomat!!....megy a beszari mantra,egy távolságig.
Nem megy az okos kutya ??
Akkor én fordulok vissza..
Ez van,gyáva vagyok.
meg "normalisabb" az, aki igy vezette le a kutya irant erzett szeretetet:
"ha olyan szamodra a kutya mint a gyereked, akkor akar a hazastarsad is lehet (figyeled ezt az elszolast?), es hazaseletet is elhetsz vele". na nesze neked normalitas, ez mar patologia, amit -szerencses esetben- mar nehany eves kezelessel akar gyogyitani is lehet.
Nyilván nincs gyereked, ezért írod ezt.
Akinek van, az könnyen levezeti magában a fent idézett összefüggést.
Tudniillik az ember a gyerekéért mindent megtesz, az életét is feláldozza gondolkodás nélkül.
Ha tehát a kutyára azt mondod, "olyan, mint a gyereked", akkor valami olyan elementáris szeretetről írsz, ami erősebb a párkapcsolatnál, a szülők és bármely más ember iránt érzett szeretetednél.
Mielőtt kiforgatnád a szavaimat, nem, én nem rágalmazok elferdült érdeklődéssel senkit, csak azt bátorkodom megjegyezni, hogy aki ilyet ír, akinek fogalma sincs, mit jelent az a könnyedén odavetett pár szó, hogy "olyan, mintha a gyerekem lenne".
Nem lehet olyan, mert nem hordtad 9 hónapig a szíved alatt, nem tápláltad a melledből, nem figyelted a lélegzését születésétől kezdve, nem ijedsz meg, ha náthás lesz, stb.
Mondom mindezt úgy, hogy neveltem fel kismacskát cumisüveggel, úgy, hogy az ágyam mellett aludt, éjjel felkeltem etetni, amikor éhes volt, nedves vattával törülgettem a popsiját, hogy kakiljon, vittem orvoshoz, amikor beteg volt, ott ültem mellette, amikor először szült, mert félt és igényelte, hogy vele legyek és megsirattam, amikor meghalt.
Akkor sem olyan, mintha a gyereked lenne...
"Az egyetlen, ami miatt szerintem a kutyát kell tartani: vakvezetőként és rendőrségi nyomozókutyának. "
Jól fogalmaztál, szerinted.
Szerencsére vannak más vélemények.
Mégis ki számára szomorú, hogy így tekintek az emberekre?
SZámodra? Bocs, de ez hidegen hagy.
Hidd el, akiket szeretek, azok érzik a szeretetemet, tiszteletemet stb,. A többi ember??
Hidegen hagy. Nem érdekelnek. Akivel kapcsolatba kerülök és olyan, hogy megszeretem az egy dolog, de azért miért kellene kedvelnem minden embert és a macskám elé helyezni??
Nem kell kívánnod nekem semmit, baromi jól érzem magam a bőrömben, imádom az állatokat, bármelyik állat fel tud vidítani, el tudja mulasztani a rossz kedvemet, amit általában embertársaim okoztak közvetlenül, vagy közvetve.
Én sajnállak téged, hogy miért nem tudod elfogadni, hogy valaki másképp működik, mint te és kívánom, hogy vedd észre, hogy egy állat mennyi szeretetet, vidámságot tud neked adni!
- Hol jártál eddig? oly sokáig elvoltál!
Hiányoztál, hiányoztál, hiányoztál!
Szeretlek, szeretlek, szeretlek!
Mi van a szatyrodban? Ugye az enyém?
Juj, hadd nyaljalak gyorsan fülön!
Ham, most egy picit megrágom a kesztyűdet.
De jó! Itthon vagy végre!!!"
Pam Brown
" A kutya valóságos szent.
Természeténél fogva tiszta szívű
és őszinte.Ösztönszerűen tudja,
mikor nincs rá szükség:órákig
képes nyugodtan feküdni,mikor
királya belemerül a munkába.
Ám amikor a király szomorú és
szorong,odalopakodik hozzá, hogy
az ölébe hajtsa a fejét. Ne félj.
Sose bánd,ha mindenki más el is
hagy.Gyere sétáljunk egyet,és
felejtsd el az egészet."
Axel Munthe
Elég ellentmondásosan fogalmazol "téged soha nem vertek át, de ha mégis, akkor tanultál belőle" ??
Örülök, hogy a hozzászólásomból azt vontad le, hogy engem mindig átvernek, kihasználnak.
Nos, baromira nem ez volt a lényege, sőt ezt a mondatot általánosságban is írhattam volna.
Azt meg végképp nem értem miből következtetted, hogy én pusztán azért szeretem az állataimat, mert nem vertek még át.
egyáltalán nem ismersz engem, de néhány mondatom alapján véleményt mondasz!!
Akkor megfogadom, amit írtál, nem érdekel a véleményed.
Nos, nem az én értelmezésemmel van a hiba, hanem a te fogalmazásoddal:
"Nálam az ember az első...minden tekintetben."
Akkor most itt mit értünk ember alatt? A soha nem látott kínai, etióp, perui ember is idetartozik? Akkor kivettük közülük a gyilkost, pedofilt stb? Vagy kik tartoznak bele???
Talán pontosabban kellene fogalmaznod!
Mert ha azt írnád, hogy a szeretteid fontosabbak, mint az állatok, azt teljes mértékben el tudom fogadni, de nekem fontosabb a macskám, kutyám, mint az a több milliárd ember, akit soha nem láttam, nem ismerek, az égvilágon semmi közöm hozzájuk!
Tudod, én azokat a gyerekeket is megvetem, akiknek az jelenti a játékot, hogy kismacskán hajtanák át biciklivel, vagy egyéb módon kínozzák az állatokat. Ezekből milyen lelkületű felnőtt lesz? Milyenek a szülei??
Erre van egy tök jó ellenpéldám:
Van két kutyám (keverékek menhelyről, közepes testűek, alapvetően nem a legnagyobb mozgásigényű fajtakeverékek) és annak ellenére, hogy a két kutya egy viszonylag nagy udvarrészben (kb 80 m2) van elszeparálva, 2 naponta visszük őket sétálni, futni, fürdeni.
Egy Ipoly menti faluban lakunk, ahol szerencsére bőven van tér ehhez.
Iszonyatosan felháborít, hogy az Ipoly-partja telis-tele van a horgászok által otthagyott konzerves dobozokkat, sörösüvegekkel, különbőző dolgokkal, amik kárt tehetnek a kutyáimban.
Sajnálom, hogy akik tényleg felelősséggel szeretnék gondozni állataikat, lépten-nyomon akadályokba ütköznek az emberek bunkóságai miatt.
Ezt csak azért írtam le, hogy értsd, teljesen mindegy, hogy melyik oldalon állsz, a bajt, a kárt az emberek okozzák. Változni kell a morálnak, és ennek érdekében mindannyiunknak tenni kell. Az anyázással semmit nem lehet megoldani.
Nem a tenyésztéssel van a probléma, mert akik ezzel foglalkoznak, azok célzatosan teszik. Azokkal van a probléma, akiknek kell a kutya, de ha netán kölykei születnek, azokat kiteszik az utcára, majdcsak lesz velük valami alapon. Vagy hagyják csatangolni lépten-nyomon a kutyáikat, azok meg szaporodnak ész nélkül. Megint oda lyukadtunk ki, hogy bele kellene verni a fejekbe a felelősségtudatot, és ez köpködéssel nem megy. Léteznek már olyan civil szervezetek, amik arra hivatottak, hogy segítsenek megoldani az efféle problémákat. Csak sajna az emberek kizárólag magukkal vannak elfoglalva, sz@rnak rá, ha látnak egy kóbor állatot, mondván, hogy nem az ő problémájuk. De ha kellemetlenséget okoznak nekik, mindjárt az ő problémájukká teszik, de az ordibáláson kívül mást nemigen hajlandóak tenni.
Egy élőlénynek (beleértve az embert is) nem természetes élőhelye egy mesterségesen felépített város. De, ha már vannak, akik ilyen-olyan okból abban élnek, azoknak tudomásul kéne venni, hogy ott nem jó állatot tartani, mert nagyon kevés az élettere, gyakorlatilag fogságban van. Még a szükségét sem végezheti akkor, amikor akarja.
Sajnálatos, hogy az emberi faj annyira el van korcsosulva, hogy önmagától nincs birtokában annak a tudásnak, hogy egy állatnak nem arra van szüksége, hogy mellette aludjon az ágyban, vagy csilivilere legyen fésülve a szőre, vagy különböző giralndok lógjanak rajta.
Tehát azt mondom, hogy elsősorban az emberek számának kellene rohamosan csökkennie, azzal igen sok propléma megoldódna, többek között ez is.
Nekem erről csak annyi a véleményem, hogy az embernek sajnos vannak olyan dolgai, ami nem tetszik vagy éppen nem szeret. Én sem viselem el a prosztó embereket, akik körülvesznek, de muszáj tolerálnom őket. Plusz, a dohányosokból is elegem van, hogy az én levegőmet is károsítják azzal a vacak rúddal! Az engem nem érdekel, hogy ő tüdőrákban akar meghalni, de az már igen, hogy ennek én is az áldozata lehetek! Komolyan gondolod, hogy az elviselhetetlen kutyák az okai az emberi felelőtlenségnek? Nagyon elszomorító, ha igen. Annyira önteltek és életképtelenek embertársaink, hogy amikor kutyát vesznek, fogalmuk sincsen, hogy milyen következményekkel jár a gondozásuk. Először csak azért viszik haza, mert milyen cuki, aranyos de amikor már felnő, akkor többet eszik, komolyabban játszik, nagyobb a mozgásigénye, ja nevelni is kell, arra már az embereknek nincs türelme.
Az lenne a legjobb ötlet, ha a gazdikat alkalmassági vizsgára küldenék, hogy így szűrjék ki az alkalmatlan kutyatartókat (tisztelet a kivételeknek!)
Nekem is van kutyám, amikor sétálunk, póráz plusz szájkosár is van rajta, de akkor én is kibukom, ha szembejön egy kis vakarcs szájosár meg minden nélkül! Egyes kistermetű kutyák is nagyokat tudnak harapni, azokra meg nem kell semmi, ez felháborító!
Azt tanácsolom neked, hogy nem kell fórumot nyitni olyan dolgokról amit ke nem állhatsz, mert az neked se és másnak se tesz jót. Továbbá válogasd meg a szavaidat is, mert van mit javítani az etiketteden (nem bántásból mondom). Inkább azokra a dolgokra koncentrálj, amiket szeretsz!
Jaj, ne haragudj, nagyon tisztellek, hidd el, de egyszerűen vonítottam a röhögéstől (ez az vót, röhögés, semmi finomkodó kacaj), amikor elképzeltem, hogy lemagázod a kóbor ebet.... "Kedves ismeretlen kutya úr, legyen olyan drága arrébb takarodni a bolhás francba, mert lever a víz magától"
Bocsánat, bocsánat:)
Tudom, hogy sokan nem tudják kezelni a kóbor kutyákat, és valóban, a kedves gazdáját kéne egy laza cukaharával rendre tanítani...
Nekem az emberekkel van tele a csukám.
Azokkal akik ilyen kutyatartók. És akik telepisálják, telehányják, és köpik az utcát. Ami veszélyes az egészségemre.
Akik úgy közlekednek gyalog, motorral, autóval, hogy egy harapásnál többet ártanak nekem és a gyerekeimnek.
És azokkal az emberekkel akik úgy nevelik a gyerekeiket, hogy a farkastörvényeket figyelembe véve, az erősebb jogán mindenkin gázoljanak át és mindenkit söpörjenek félre. Még akkor is amikor százszor megadta magát az üldözött.
Ezek helyett inkább a jólnevelt kutyák. Lehetnek kicsik is, bár a nagytestűeket jobban szeretem. Mert kutyával és kutya nélkül nem az állat a hibás, hanem aki a póráz végén van. Még ha a másik végén nem is kutya van.
Nem te írtad, hanem a topicindító...
Húú basszus nekem pont tacskó-beagle keverék kutyám van, akkor most az enyém a főgonosz????:-)
Az enyémnek a lenyomata maximum a kertben marad, és még sosem szedte le a kaját az asztalról... (Majd hülye lenne bejönni,mikor ott van neki a szép nagy kert...:-)))
De lehet mindkét szülőtől csak a jobbik oldalt örökölte, és mázlista vagyok...:-)))
Ja, a vadászkutyákat ki is felejtettem...
Jó, és szerinted mi a megoldás arra, hogy ne legyen ennyi kutya?
Miért kell ennyi állatott tenyészteni és szaporítani?
Bőven elég lenne a mostani állomány 20%-a, és csak azoknak lenne kutyájuk, akik valóban felelősen tudják tartani.
Annyi örömed legyen az életben, mint amennyi örömet szerzett neked ez a hozzászólás!
Jaj kedveském, te is annyit kaptál, amennyit érdemeltél, idegbetegen fröcskölődsz itt, miért nem tépegeted a hajad szálanként, azzal senkinek sem ártasz, s talán még le is nyugszol.
Az ember a kutyát elsősorban nyájterelés miatt, házőrzés miatt (nem volt gázspray), vadászatban (élelemszerzés) való segítés miatt háziasította.
Szerinted kinek a felelőssége, hogy a kutyatartás oda fajult, ahová? A kutyáé?
Most, hogy már nincs szükségünk rájuk (már akinek), mert városokban élünk, gépesítettünk, "civilizálódtunk", mi lettünk a legfelsőbbrendűbb lény (ezt csak hisszük) lőjük ki őket az űrbe, vagy irtsuk ki őket?
Igenis alkalmazkodnunk kell hozzájuk, mert mi tettük ezt a fajt nélkülünk életképtelenné! Igenis meg kell értenünk a e valóban vétlen élőlény természetét és ezt meg kell tanítanunk a gyerekeinknek is, ahogy azt is, hogy hogyan kell bánni velük ahhoz, hogy továbbra is harmóniában élhessünk velük együtt. Mert velük igazán lehet. Hálásak minden egyes falatért, minden egyes jó szóért, simogatásért, ahogyan mi hálásak lehetünk nekik, mert ragaszkodnak hozzánk, megvédenek minket, ha bajba kerülünk segítenek (kimentenek a vízből, átvezetnek az úton, megtalálnak, ha elvesztünk stb.) és még sorolhatnám.
Arra kell törekednünk, hogy a következő generációk ne csak olyan kutyatartókból álljanak, akik viselkedését a topikindító és még sokan mások (jómagam is) teljes joggal sérelmeznek.
Nekem is van kutyám ,mégis leizzadok ha az utcán kóborló ,pláne felém ugató kutya mellett kell elmennem.Olyankor nem csak hogy hízelgek neki,meg lemagázom,de még a frász is kitör amíg viszonylag távol kerülök őle.
S a gazda nincs sehol.Most ha a kisunokám is velem van akkor visszafordulok inkább..
Lehet kinevetni,de ez már X esetben előfordult.
Otthon a biztonságban lehet arról l meditálni,hogy a gazda a hibás,stb..stb..de közben a buszom meg elment,és én nem voltam rajta.
Szóval nem olyan egyértelmü a dolog..
Ha csak az egyik él veled akkor nincs sorrend valóban.
De ha választanod kell a tennivalókban akkor van sorrend .
De ez csak az én véleményem és nem akarok vitatkozni senkivel erről.