Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
OO-zás iskola helyett
Létrehozva: 2011. december 14. 13:31
Azért nyitom a topikot, mert nagy a zavar a fejekben.
Van három gyermekem, akiket nem viszek iskolába és ovodába, hanem itthon tanítom őket. Az eredményeik kiválóak, és ez az út teljesen legális Magyarországon.
Ha szeretnél az OO-sok táborába tartozni, kérdezz nyugodtan!
Sok szuper blog is van a témában, de minden kérdésedre válaszolok én is.
Sajnos ez a középút azzal jár, hogy nem marad idejük játszani.
A legkisebbem 3. osztályos, sulinak 1-2 körül van vége.
Hazahozom, ebédel, lecke, hangszer (óra vagy gyakorlás), edzés, vacsora, alvás.
Az edzésen lehetne spórolni egy kicsit, de nem tehetem, muszáj mozognia.
Annak idejen en is gondolkodtam az OO-on, pont a kulfoldi oktatasi helyzettel valo elegedetlensegem miatt. Bevallom, engem elsosorban a gyerekem egykesege tantoritott el. Tobb ismerosom is van, akik OO-sal foglalkoznak, de mindenutt legalabb 3 gyerek van. Nekem nagyon tetszettek a rajtuk keresztul szerzett tapasztalatok, semmi kivetni vagy biralni valot nem lattam ebben pedagoguskent sem.
Aztan vegul mashol talaltuk meg a sajat utunkat, egy alternativ iskola/kozosseg reven, es nagyon boldogok vagyunk, mert itt egyesulni latszik mindaz, amit a gyerekunk szempontjabol fontosnak tartottunk. Kulon orom, hogy ez a kozeg azt is lehetove teszi, hogy aktivan foglalkozzunk a magyar nyelvu nevelesevel, ertve ezen nemcsak magat a nyelvet, hanem az egesz kulturalis hatteret. Igy egyaltalan nem erezheto, hogy kulfoldon nevelkedve a gyerekunk izolacioban lenne az anyanyelvi kulturat tekintve, viszont 10 evesen megvan az az elonye, hogy abszolut ketnyelvu, koranak megfelelo iras-, es olvasaskeszseggel mindket nyelven (plusz meg 2 idegennyelvet is tanul).
En azt gondolom, hogy tobbfele JO ut letezik. Viszont a sajatunk nem lesz jobb vagy kulonb attol, ha a tobbit lepocskondiazzuk, intoleransan es foleg hiteles ismeretek nelkul ossze-vissza biraljuk.
(Akik az OO-tol kifekszenek, vajon mit mondananak az unschooling iranyzatra?
)
Igen, ez megfontolandó szempont, nálunk ezért se volt napközis a nagyfiú, ahogy most a lányunk sem, illetve az óvódás korú kisfiam is elhozzuk ebéd után. Mi itthon is oktatjuk a gyermekeinket - kiegészítésként, illetve a tananyag alaposabb elsajátítása végett. Így nekem sem újdonság (ahogy szerintem más nemcsak otthon oktató szülőnek), amikor rácsodálkoztak, rácsodálkoznak egy-egy új információra, illetve megértik a kérdéseikre kapott válaszokat - tényleg nagyszerű élmények ezek gyermekeknek és szülőknek egyaránt.
Véleményem szerint a szélsőségek helyett, amennyiben lehetőség van rá, optimálisabb a középút, amikor a szorosabb családi kötelék is megmarad/megvan, de az óvodai, iskolai élményektől sincs megfosztva a gyermek.
Én pl. úgy vélem, hogy képtelenség egyetlen szülőnek minden tantárgyból tanári szinten képben lenni.
Ebben tökéletesen egyet értünk, bár a másik fórumon, amit linkeltem akad, aki ezt hiszi magáról, nekem meggyőződésem, hogy baj van vele. Ahogy korábban már írtam én magam is segítséget kérnék felsőben.
Van olyan család, aki nem engedi csak a velük azonosan gondolkozó gyerekek közelébe menni a sajátját, de a hangsúly a "van olyan"-on van. Még több olyan van, aki olyan közösségbe engedi, ahol a közös érdeklődési kör köti össze a gyerekeket. Én kifejezetten örülök a negatív élményeknek, mert abból sokat lehet tanulni, ahog írod is, de nem mindegy milyen adagokban kapja a gyerek kezdetben. /Mint, ahogy a palacsinta tésztához sem egyszerre adjuk a tejet ;o)/ Meg lehet vetni érte, de kifejezetten örültem, amikor kiderült, hogy az egyik délutáni foglalkozáson egy kifejezetten "elvetemült", rosszindulatú kislány van (elveszi, ami nem az övé, áskálódik, tönkretesz dolgokat, szabotálja a többiek munkáját, ...). Ugyanakkor vannak átlagos és kfejezetten jó magaviseletű gyerekek is. Tehát ismeri a dörgést.
Ami meglepő még most is számomra, hogy a lányom azonnal beilleszkedik új csoportba is, sőt, gyakran vezető szerepe van. Ennek az oka a magabiztossága és az, hogy mindenkit szeret (még e fennebb említett megáltalkodott kislányt is), és mindig ott van ahol segíteni kell.
Nézhetjük a dolgot a másik oldalról is: az iskolába járó gyerekek kiamaradnak abból, amit egy szorosabb családi kötelék adhat.
Nagyon örülök annak, hogy egy évig részem volt abban, amikor a gyerekeim arcán megjelent a heuréka egy-egy tananyaggal kapcsolatban, ahogy egyre ügyesebben tudtak egy-egy feladatot megoldani, stb, stb.
Olyasmi volt ez, mint amikor járni, beszélni tanultak. Természetesen azok a gyerekek is megtanulják, akik bölcsibe, oviba járnak. De ha nekem megadatott, hogy ne járjanak, akkor miért ne élnék ezzel a lehetőséggel?
Szerintem nem kényes kérdés. :)
Egyik családnak van esélye egy fizetésből megélni, a másiknak meg sajnos nincs.
Teljesen nyilvánvaló valóság, hogy vannak családok, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy egy keresetből éljenek.
Mindig vannak azonban olyan családok is, akik ki tudják gazdálkodni azt, hogy az egyik szülő (legtöbbször az anya) otthon maradjon a gyerekekkel, és esetleg otthon oktassa őket.
Én pl. úgy vélem, hogy képtelenség egyetlen szülőnek minden tantárgyból tanári szinten képben lenni. Nyilván lehetnek eltérések, én pl. a gimis reál tárgyakat nem tudnám végzett pedagógus szinten megtanítani, de talán már az általános iskola felsős tananyagában is akadnának nehézségeim, ha kizárólag itthon kívánnám a gyermekeimet oktatni.
Mivel az iskola is egy közösség, az a szülő, aki nem engedi oda a gyermekét, ettől a közösségi élménytől, mind a pozitívaktól, mind a negatívaktól (ebből is lehet egyébként tanulni) is távol tartja a gyermekét.
Nem kétlem, hogy a kislányod teljesen normális és átlagos, viszont kimarad olyan dolgokból, amelyek a korosztálya túlnyomó többségének teljesen természetes(sé válik egy idő után), ami kedves emlék marad idősebb korban is (és nemcsak pl. az osztálykirándulásokra gondolok). Az általános iskolában, sőt már az óvodában is létrejöhetnek életre szóló barátságok, ismeretségek, amelyek szintén fontosak véleményem szerint a gyermekek számára. Dióhéjban és egyenlőre ennyi.
Őszintén érdekel mik azok a " a gyerek érdekeivel szemben elkövetett cselekménynek ".
Kíváncsi vagyok rá mit gondolnak az emberek általánosságban az otthon oktatásról, és emiatt tételesen érdekelne pár az érveid közül (akár mind is, de nem akarlak fárasztani).
Én arra tanítottam a lányomat, hogy sose mondja el magától előre, hogy otthonoktatott, mert akkor az előítéleteik alapján veszik szemügyre az emberek. Amikor később megtudják általában a "nem is gondoltam volna" a reakció, mert egy teljesen normális, átlagos kislány.
Bocs, de nem értem, ez miért olyan nagy szám. Nekem gimi harmadikra megvolt németből és angolból is a Rigó utcás középfokúm, pedig angolt 13 évesen kezdtem tanulni, és első két évben csak nagyon primitív szinten, heti 1 órában, ami főleg énekelgetéssel telt. A tudásom nagy részét nem iskolai órákon szedtem össze utána sem. (És mondjuk nyertem megyei versenyt, meg voltam országos OKTV-n is.)
És szerintem ezzel baromira nem vagyok egyedül, fősulin pl. már egyáltalán nem emelkedtem ki a nyelvtudásommal, pedig még csak nem is bölcsészkarra jártam.
Igen, már én is látom, több szót elgépeltem. Mondhatnám, hogy direkt volt, azért, hogy akinek nincsenek észérvei legyen mivel vagdalkoznia, de sajnos nem így van.
Én pedig azt szeretném változatlanul megtudni, hogy mi az az ésszerű indok, ami miatt a gyereket nem engedik a szülők a korának megfelelő módon szocializálódni. Ha egy beteg gyerekről beszélünk, csalcsak elfogadom, de egy egyébként egészséges kölök miért nem járhat közösségbe? Valaki írta, ha majd a gyereke igényli az iskolát, akkor beíratja. Könyörgöm, ha felnőtt lesz, ki a rák fog az ő kizárólagos igényei szerint cselekedni vele?
Nem azt kellene tudomásul venni végre, hogy a burokban nevelés nem az életre tanít?
Az előző g yereknevelési végletet a rendszerváltás környéki gyerekek szívták meg. Amikor anyu-apu nekiállt önmegvalósítani a fene nagy szabadságban, többnyire sikertelenül, és magukra hagyták a gyerekeiket.
Ez itt most a másik véglet. A mostani gyerekek az akkoriak gyerekei. Nem kellene végre visszaállni az arany középútra?
Halottam. Idéz a törvény TELJES idevonatkozó részét.
Amit linkeltem ott többet találsz róla. Mellesleg simán lehet az igazgató indoka az is, hogy nem tudja megítélni, ezért nem.
Nagyon kényes , de alapvető kérdés és senki nem akarja megválaszolni, remélem Te nem hagysz kétségek között bennünket!
Ha van egy
két gyerekes család ahol anyu szeretné ilyen módon otthon nevelni a gyerekeiket, akkor szerinted
egy fizetésből van erre reális esély?
Aj, dehogynem! Te vagy a tudatlan, ez így van!
Annyira mellékes, hogy alapvető hiányosságok észlelhetőek a gyerekek viselkedésében, pedig csak anyával vannak, attól pedig rosszat nem tanulhatnak. Akkor meg honnan????????????????????
De hajnal 5-kor pontban keltik anyát, hogy irány mise!!
Most pontosan mi ebben a hihetetlen?
Pontosan hogyan lehet azt megoldani, hogy egy fizetésből 4 ember, emberi módon megéljen és még az otthoni oktatás is biztosított legyen??
Mert ugye a 6-8-10 éves gyereket azt felügyelni kell, nem hagyható magára!
Végre más is tud számolni!!
Erika mama itt osztja az ész olyan anyukáknak, akik pl.2 gyereket nevelnek
és eljárnak dolgozni, sőt még a maga módján, gonosznak és lelketlennek, talán még butának is tartja őket.
Ő az okos Ő jól csinálja, sokkal okosabb az érettségijével, mint azok a ki 2 vagy 3 diplomát is szereztek a pedagógia szakterületén. És Ő ugyan hogyan lett ilyen okos,
Őt nem pedagógusok tanították, és nem azzal a tudással kereste a fizetését? Vagy Ő így születte???
Szabályosan lelkiismeret furdalást kelt az anyákban, hogy nem töltenek elég időt a gyerekükkel, hazug környezetbe engedik őket ahol tudatlan nevelők tanítják hülyeségre.
Az anyák nagyon nagy része nem engedheti meg magának sem a 3 gyereket bár lehet, nagyon vágyna rá, sem azt, hogy ne járjon el dolgozni.
Valóban igazad van egyik oldalról talán költség kímélőbb lehet az otthontanulás, de ez csak akkor lehetne igaz, ha tömegével tanulnának otthon. Az, hogy a termet 21 vagy 25 gyereknek fűtik be semmit nem változtat a költségeken.
És ott a másik oldal a magyar vállalkozások a bevételeik után 8 féle adónemet fizetnek meg. Ebből és a magas keresetűek adójából finanszírozza az állam az főállású anyák juttatását, a gyermeknevelési támogatást, a lakásfenntartási támogatást és isten tudja hány féle támogatási formát. Ez is költség!
Ja és az iskolában is jövőbeni adófizető állampolgárokat nevelnek.
"Azért nyitom a topikot, mert nagy a zavar a fejekben."
Szerintem is nagyon nagy a zavar, elsősorban a te fejedben.
Őszintén sajnálom a gyermekeidet, mert megfosztod őket attól, hogy gyermekek lehessenek (ovodai, iskolai kozosseg, baratok, osztálykirándulások-nyaralások a barátokkal, stb.) Valamint az apjuktól is (az egész topikban nem esik szó szerencsétlen apukáról)
Elég baj, hogy Magyarországon a gyermekvédelem szerint helyén való az, amit Te csinálsz.
Féreértés ne essék, NEM a magántanulósággal van bajom.
Ha úgy szól a törvény, márpedig úgy szól, hogy
7. § (1) A tankötelezettség - a szülő választása alapján - iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthető.
docid=99300079.TV
akkor szerintem az csak az igazgató privát kíváncsisága lehet, ha indokot is kér.
Hallottál már olyan esetről, hogy valaki ezt akarta választani és az igazgató miatt nem lehetett magántanuló a gyerek mégsem, holott mondjuk az igazgató nem is ismerte a családot, vagyis nem gondolhatta megalapozottan, hogy nem fogja tudni teljesíteni a gyerek a követelményeket magántanulóként?