Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Penészes fal -aquapol-
Létrehozva: 2013. február 19. 09:06
Sziasztok!
Segítséget szeretnék kérni azoktól, akik a falvizesedési problémájukat a fórumtémában megadott módszerrel próbálták megoldani.
Nagyon szeretnénk ha lehet véglegesen átlendülni a problémán, mert az eddigi módszerek nem váltak be. (gyakori szellőztetés, a bútorok elhúzása a faltól, különböző penészölő szerek használata)
Nyáron a szigetelést szeretnénk még megpróbálni, de lehet annál többre lenne szükség, és lehet beválna a kettő együttes hatása??!
Abban bízom itt találok olyan személyt, aki szintén ezt a módszert próbálta, és be is vált neki. Szívesen felvenném a kapcsolatot olyannal, aki nem csak elmondja, hogy neki ez milyen jó volt, de vállalja, hogy meg is nézhetjük a házát referenciaként, leginkább heves megye határain belül, max. Budapesten.
Előre is köszönöm a segítségeket!!
Segítséget szeretnék kérni azoktól, akik a falvizesedési problémájukat a fórumtémában megadott módszerrel próbálták megoldani.
Nagyon szeretnénk ha lehet véglegesen átlendülni a problémán, mert az eddigi módszerek nem váltak be. (gyakori szellőztetés, a bútorok elhúzása a faltól, különböző penészölő szerek használata)
Nyáron a szigetelést szeretnénk még megpróbálni, de lehet annál többre lenne szükség, és lehet beválna a kettő együttes hatása??!
Abban bízom itt találok olyan személyt, aki szintén ezt a módszert próbálta, és be is vált neki. Szívesen felvenném a kapcsolatot olyannal, aki nem csak elmondja, hogy neki ez milyen jó volt, de vállalja, hogy meg is nézhetjük a házát referenciaként, leginkább heves megye határain belül, max. Budapesten.
Előre is köszönöm a segítségeket!!
Ezért is írsz marhaságot, mert illedelmes a fenekedet is kinyaló pénzéhes ganyókkal dolgoztatsz, akik bármit megtennének, hogy még egy fost el tudjanak adni, be tudjanak szerelni...
Csak a készülék működési elvét tisztázandó:
A hővisszanyerőnek semmi köze a pollenhez. A hővisszenyerő (a típusokat nem tárgyalva) semmi másra nem hivatott, csak az elhasznált (azaz távozó, kidobott) levegő hőtartalmának átadására a beszívott (friss) levegőt ez által felmelegítve. Átlagosan a kompakt készülékek úgy vannak méretezve, hogy -15°C-os külső léghőmérsékletet képes kb 0°C-ra feltormészni, agy spólolsz a levegő befúvási hőmérsékletre történő felmeleígésén hisz, ha -15°C-rl melegítenéd 23°C-ra, akkor 38°C-t kellene emelned, ami a Q=cp*ro*V/3600*dt képlettel kiszámolható. Ha a visszanyert hővel 0-ról kell 23-ra melegítened, akkor csak 23 a dt a képlet többi tétele konstansnak tekinthető, tehát kb 40%-kal kisebb energiával kell számolj (Ebben is hazudnak a gyártók a hatásfokot illetően, egy-két kivátellel).
A szűrés teljesen külön téma. A legtöbb ilyen készülékre legfelejebb rámondják, hogy pőollenszúrős, de nem az! A szűrési fokozatot megnézve a katalógusban legfeljebb G4 fokozattal fogsz találkozni. A pollenszűrés, un hepa (porszívóknál is találkozhatsz a kifejezéssel) típusú, vagy attól sűrűbb, tehát kisebb szemcseméret szűrésére is alkalmas szűrővel lehetsége. Ilyen szűrők az F és H jelű szűrők. Egyszerűen buktatható a készülék. hogy milyen a szűrője, ugyanis épeszű gyártó F és H fokozatú szűrőt (azaz pollenszűrésre alkalmasat) előszűrő nélkül (azaz G) nem szerel fel a gyors eltömődés miatt, azaz ha belenézel és nincs benne 2 db szűrőtáska, vagy egy szűrőpanel és egy táska, akkor átbasznak épp....
Tehát attól, hogy valami hővisszanyerős még nem pollenszűrős, nincs a kettő között összefüggés. Legfeljebb annyi, mint a viccben, hogy ha nincs akváriumod, akkor buzi vagy....
A klimatizálás meg egy harmadik téma:
Ezek a lakásszellőztetők rendszerint nem tartalmaznak nedvesítést, agy csak szleng szntjén klimatizálnak. Egy valódi klímaberendezésnél alapvet követelmény, hogy a páratartalmat mindkét irányba (azaz szárítás és mnedvesítés) lehet befolyásolni vele... de ezt már tényleg nem írnám le, mert csak paraszt a stílusom és amúgy is ellentmond az itt leírt kedves dolgokkal :-DDDD
Tehát amit leírtál, vagy amit alexandra 20adnickes emberünk leírt, az olyan messze áll a valóságtól, a műszaki igazságtól, mint Makó Jerusalaimtől...
Több szakemberrel nézessétek meg mi az ok. Fölöslegesen ne költsetek.
Hasonló ilyen buta laikus tanácsokat kapott. Hogy nem tudja a nagy szakember értelmezni.
Mint ahogy ez a csaj teszi például:
Sigray Judit
Okl. Építészmérnök
Budapesti Építész Kamara tagja
Német Passzívház Szövetség tagja
Paya!
Majd, ha annyi páraképződést számoltál, monnyuk uszoda, stb estén, mint én, akkor igazad lesz. Addig tévedsz.
A penésznek oka van. A pára tartósan 60% fölött van. A relatív! Az meg attól relatív, hogy RELATÍV! Amíg az abszolút páraszintet nem rendezed, addig nincs javulás. Addig van, amíg üzemeltetsz valamit tartósan... kikapcsolod, mert elmész egy hétre, baszhatod...
Elég jól ismerem a szakmát és a konzekvensen elkövetett kivitelezési hibákat is. A pára egy normál szerekezeten kimegy. Meglepődnél milyen sok pára képes kimenni.... de ez nem egy szakmai fórum. A nyitónak megadtam a számom, ha érdekli, akkor hív. Ha nem, akkor nem az én dolgom.
Csak egy-két fiziólógiai következmény:
- nyirokmegbetegedés, nyirokoedema, nyirokrák
- immunrendszeri gyengülés
- tüdőkapacitás gyengülés
- érrendszeri kérosodás, viszerek, trombózis
- tüdőembólia, stroke, infarktus...
Minden igényt nélkülözve az elsőtől az utolsóig kb 20 év.A legtöbb körzeti nem fogja diagnosztizálni a penészt, mert az első kb 5 évben sima megfázásos, torokgyulladásos tünetekkel jár...
Ha azon vitáznátok, kicsit hideg a szoba, mit tegyünk, annyi marhaságot írhattok, amennyi jól esik. Ebben a témakörben nem, mivel súlyos és visszafordíthatatlan szövődményeket okoz. És most lehet sértődni is akár... (A pokolba vezető út jószándékkal van kövezve... - nem vitatva a szándékotokat)
Mi a kérdés?
A hővisszanyerős rendszer pollenszűrt (és por és zaj) levegőt biztosít a lakásban - ez nem kérdés. A klímát alexandra_n szavai után írtam, h ez a rendszer gyakorlatilag feleslegessé teszi a klimatizálást.
És írtam többször, h laikus vagyok, a nálunk lévő probléma alapján és tekintetében tájékozódtam, egyébben nem. Nem ajánlottam kisvirag11-nek, h beszerelem hozzá a rendszert. :D
Mondjuk veled se szereltetnék így stílus alapján...
41
Az ilyen nagyfaszú szakemberektől is óvakodj, mindenki hülye. A neked itt írottakat helyesen értelmezni, nem kell semmi szakemberség.
"Ja, igen, a hővisszanyerős előnye a pollenszűrés a klimatizálás mellett"
?
Ó baz, te pont annyira nem tudod egy topicnyitó alapján mi a probléma, mint más.
Nyilván ki kell menni a helyszínre.
az épületszerkezet párazáró és hőhidas
Vagy nem. Vagy nem csak ez a probléma.
A legfontosabb kérdés eldönteni, honnan jön a víz.
Ha a falakba felszivárgó talajvíz okozza a penészedést - ezt gyanítom a bútorok elhúzogatásából - akkor ezen egy szellőzőberendezés nem segít, sőt fokozza a szerkezeti problémát: minél inkább szárítod a levegőt, annál több vizet szív fel a fal is.
30-40 évnél idősebb épületnél szinte biztosan az elégtelen talajvíz elleni szigetelés a fő baj.
Legelső körben ezt kell orvosolni - kóracél, műanyag lemezek besajtolásával, vagy szakaszolt falbontással és bitumenes szigetelőlemez beépítésével.
Új építésű lakásnál, a túl magas belső páratartalom miatt elsősorban a felső sarkokban, hőhidaknál: ablak és kerete, szakszerűtlen áthidaló és koszorú kialakítás stb., északi falakon jelenik meg a penész.
Kérdés ebben az esetben, hogy vajon kellően száraz volt a lakás beköltözés előtt? Ha előfordulhat, hogy nem, akkor egy időszakos szárításra van szükség - vannak bérelhető berendezések, amik kivonják a felesleges párát a lalkás levegőjéből.
Amennyiben az előzőeket kizárva továbbra is magas a páratartalom a lakásban akkor segíthet egy szellőzőrendszer.
Annak beépítése mellett még mindig átgondolandó az életvitel is. Főzés, ruhaszárítás alatt és közben gyakori alapos szellőztetés. Reggel szintén.
Hőszigetelésbe a vizesedés kizárása után érdemes kezdeni, először a padlást, utána a falakat minimum 10 cm vastagságban.
Az épület életkora, a falak anyaga és vastagsága, valamint a lakók számából egy szakembernek tudnia kell, mi lehet a fő baj. Sajnos sok iparos nézi a saját érdekeit, ezért érdemes minden megrendelés előtt alaposan tájékozódni. Sok sikert!
(Felújított régi épületben, kórlemezes falszigetelés, dupla, szigetelet aljzatbeton, külső hőszigetelés mellett jelent meg nálunk a penész. Kiderült, a szomszéd udvara magasabban van mint a falban a kórlemez. Külső felületszivárgó lemez beépítése megoldotta gondot. Ezen kívül ruhaszárításkor használok párátlanító készüléket, ha nem tudok eleget szellőztetni.)
Nos elolvasva egy-két hozzászólást itt arra kérném a laikusokat (értem alatta azokat, akik vélik, hogy tudják a tutit, akik mindenféle hővisszanyerősrőlk vartyognak és társaik), hogy egy rövid ámde nagyon hatásos h"bocs, de nem tudok segíteni" hsz-el mentsék meg egy emberke kicsinke életét.
Ugyanis:
Mivel pont kimondott szakmám, és vagy egy évtizede nem általlok ordítani és toporzékolni a tisztelt kollégákkal, akik bizony már-már a gondatlanságból elkövetetett súlyos testi sértés, valamint a csalás bűncselekményeit is kimerítik ezzel és az ehhez hasonló tanácsokkal. Egy laikus nem ért hozzá. Nem tudja egy penészgomba életéhez mi kell, és egy lakásban miért jönnek létre a körülmények. Egy laikus mentesül a felelősségrevonás alól. Ennek ellenére ugyanazokat a hosszútávú szövődményeket szenvedi el a tanásot kapó emberünk, mint egy szakmabeli tanácsától....
Kezdődően a nyirokrenszeri problémáktól, egészen a maradandó károsodásokig.
Elolvasva az itteni tanácsokat kisvirágnak csak egyet tudok javasolni: hagyja az összeset figyelmen kívül. Ha gondolja én is javasolok neki akár 20 lakásszellőztető rendszert is, de az bár akár ideiglenesen meg is szünteti a problémát az alapproblémán nem fog segíteni. Nevesül, hogy az épületszerkezet párazáró és hőhidas...
Ha érdekli a működés, akkor segítek, de nem itt...
Nyilván jó ez utólag.
Viszont minél vastagabbak a légcsövek, annál zajtalanabb a rendszer. Vastag csöveket csak akkor tudsz betenni, ha eleve betervezed a házba.
Ez egy db ventilátor beszerelése, ez mind a két rendszerhez kell, a hővisszanyerőshöz is és ami nekünk lesz, ahhoz is.
Az ezen túli munka az, ami különbözik: a hővisszanyerősnél a ventilátor falban futó csöveken jut el a többi helyiséghez, míg nálunk nincs csövezés, csak a légbevezetők, és ezért különbözik nagyon a kupi nagysága is.
Egyébként ez vmi kő/betonfal lehet, nálunk tégla van, és itt ezt a nagy dobozt teljesen belesüllyesztik a falba, nem tudom, kb 1 cm fog kiállni a falból.
Ehhez nem értek, talán üvegtől (pl dupla-e) és kerettől is függ, h melyik inkább hőhíd, nálunk ránézésre inkább az üveg, mert folyik le rajta a víz...
A légbevezetőn kifele nem megy semmi, hogy érted az energiapazarlást? Még csak nem is külső energiaforrásról működik a nyílás-zárás sem. Ésh a nyitva van, akkor is kizárólag befelé jön rajta a levegő - ez ugye a cél-, nem megy ki a meleg, az a ventilátornál megy ki.
A fali és a nyílászáró keretébe szerelhető teljesen ugyanazt tudja, csak a fali külön egy ronda doboz a falon, és az egész falat át kell fúrni miatta, míg ez tök diszkrét, a keret tetejénél se ronda, kívül meg a redőny takarja, tehát nem látszik, a fali igen.
Állítólag nem emelkedik tőle a fűtésszámla, mert így télen nem szellőztetsz külön, hanem ez megy, és amit itt vesztesz, azt a nem szellőztetéssel vissza is nyered, szóval nem változik a számla.
Főoldal Penészmentes lakás Hővisszanyerős szellőztető gépek
Zehnder Comfosystem
Helios
Paul WärmerückgewinnungAz apum egyik ismerőse a befurkálósat csináltatta meg, de a végén körbe kellett ásni a házat és a befűrészelős szigetelést és falszárítást kellett csinálni és alap, lábazat szigetelést is.
Az alap az ajzat a falak a tető víz és hőszigetelése a tökéletes megoldás. Jó nyílászárók és jó központi szellőztető.
Leírás alapján (csapadékosabb tél -> nagyobb nedvesedés) nekem inkább talajból felszívott vizesedésnek tűnik.
Az aquapol módszerről akár itt is olvashatsz.
Én nem tudom, azt olvastam a nyílászárókról, hogy pont a tok és a keret a legkritikusabb hőhíd, nem is az üveg.
Ha már központit nem tudnék szereltetni, akkor biztos, hogy a falon kifúrtat rakatnám és nem ezt.
Az kevésbé pazarolja az energiát, míg ez simán kiengedi.
szerintem olvass utána a témának vízszigetelés témakörben, mert gyanús, annak alapján, amit leírtál
guliba olyasmit írj, hogy "utólagos vízszigetelés", "falak vizesedése" stb.
vannak példák, képek, ahol elkülönítik, hogy páralecsapódás vagy alulról jövő víz
ezt mindenképp tisztázni kell, mielőtt nagyobb beruházásba kezdetek!
Nem az üvegbe kerül, hanem a keretbe!
Kívülről egy kis rács - de nálunk pl redőny van, attól még az se látszik, belül meg amit linkeltem, az ablakkeretnek megfelelő színű. Nyit-zár.
2 vagy 3 állású van: automata, ekkor a rendszer önműködő és zárt, ha pl -15 fok van, és a lányom ágya pont ott van, ahol az egyik ilyen lesz, akkor éjszakára bezárom.
A 3 állásúnak meg van nyitott állása is, ha pl nyáron te úgy döntesz, h engedjen be több levegőt - de ez kvázi felesleges, ki is nyithatod az ablakot. :D Elég a 2 állásos.
http://www.proidea.hu/termekhir-1/eha2-legvezeto-termekcsa lad-az-aereco-tol-2313.shtml
Ez kerül a nyílászárók felső keretébe.
A ventilátort oda érdemes rakni, ami amúgy is a legnagyobb páratermelő helyiség, de a többi helyiségben is megoldódik ezzel együtt a pára - nem kell máshova is rakni, kivéve a másik fürdő, ahol a helyi ventilátor akkor megy majd, ha ott zuhanyzik vki (rendszeresen előfordul), vagy oda teregetek - ez is rendszeres, de nem ez az elsődleges teregető hely.