Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Gyermek keresztelés?
Létrehozva: 2014. Április 22. 00:14
Sziasztok! Igazából azért írok a problémámról, mert abszolút kívülálló emberek véleményére volnék kíváncsi, akik semmilyen szempontból nem elfogultak. Van egy 4 éves kisfiam, aki még nincs megkeresztelve. Egyedül nevelem, ebből adódott, hogy mindig tolódott a keresztelő kérdése, hogy miért, az nem számít most, a lényeg, hogy nagyon szeretném megkereszteltetni. A tesómék lennének a keresztszülők (nővérem és férje), akik amúgy mindketten lelkészek. Én régen nagyon komolyan gyakoroltam a hitemet, de már nem járok templomba, el is távolodtam ettől az egésztől, egyedül magamban itthon és a szívemben élem meg valamelyest, persze már nem annyira intenzíven. Közben a gyerkőcke elég nagy lett, nem tudom, végigülne-e egy istentiszteletet (kétlem), ezért megkérdeztem a testvéreméket, hogy szerintük manapság háznál nem keresztelnek-e időnként. A lényeg és a kérdésem a következő: ők kifejtették, hogy ne haragudjak, de ha nem járok rendszeresen templomba, akkor ne is legyen fontos megkereszteltetnem a picit, mert semmi értelme. Nagyon ellenzik, és bevallom, nagyon rosszul esett, hogy így állnak hozzá. Ha nem vagyok rendszeres templombajáró, ne legyen megkeresztelve a gyermekem??? :( Vajon minden pap és lelkész így fogja látni???
De. Pontosan erre tesznek fogadalmat, EZ a keresztszülőség lényege, nem az, hogy fél órára ott villogtassák magukat.
A református vallás előírásaihoz nem tudok hozzászólni, én katolikus vagyok. Márpedig ott keresztelés nélkül nincs üdvösség.
A 2. idézett szöveg nem tőlem származik, így arra nem reagálok.
"Nem is az ő, hanem a keresztszülők feladata lenne az ő hitéletének biztosítása."
Hogy vállalhatná bárki egy gyerek hitéletének a biztosítását, aki nincs mellette nap mint nap? A hitélet nem az, hogy hetente, havonta vagy még ritkábban találkozom a gyerekkel (ahogy egy keresztszülő szokott), és okosakat mondok neki. A hitélethez hozzá tartozik pl. az is, hogy rendszeresen elhordom őt az istentiszteletre. Ez nem a keresztszülők dolga, nem kell megpróbálni áttolni rájuk a felelősséget:
"A gyermek helyett a szülei tesznek vallást, és a szülei tesznek fogadalmat arra, hogy gyermeküket a keresztyén egyház közösségében, hitben nevelik.
A gyermek helyett - most még - a szülők mutatják meg, hogy a gyülekezet közösségéhez kívánnak tartozni.Jézus Krisztus bocsánatának, kegyelmének ígérete a gyermekeké is. Van lehetőség tehát a gyermekek megkeresztelésére, ha a szülők Jézus Krisztus engedelmes követésére kötelezték magukat az Egyház közösségében."
http://www.parokia.hu/lap/sarkad-ujtel eki-reformatus-egyhazkozseg/cikk/mutat/keresztelesi-tajekozt ato/
Abban, hogy "engedelmes", benne van az is, hogy vállaják, hogy akkor is eljárnak majd istentiszteletre, és stb., amikor épp nem lesz kedvük.
"És szerintem függetlenül attól, hogy valaki buzgón jár-e templomba, még hihet a túlvilági üdvösségben, aminek a lehetőségétől egy kereszteletlen (pogány) embert megfosztanak."
Kik fosztják meg? És tényleg megfosztják? Hol tanítják a reformátusok, hogy aki nincs megkeresztelve, az elkárhozik?
"közben úgy él, ahogy, bármi jöhet, hiszen nincsenek szabályok"
Mi az, hogy "bármi jöhet"? Mi az, hogy nincsenek szabályok?? Attól, hogy valaki nem hívő, nem tagja (sem névleg, sem ténylegesen) valamelyik egyháznak, még igenis lehet normális, rendes ember, és élhet boldogan.
Fejtsd ki légyszíves.
Igazad van, és nekem ebből az egészből a te testvéred hozzáállása is furcsa.
Nincs valami más jellegű nézeteltérés köztetek?
Nem az a fontos, TE milyen mértékben vagy hívő, hanem hogy a gyermekednek szeretnéd ezt biztosítani.
Eleve úgy gondolom, maga a keresztelési szándék is egyfajta nyilatkozat, nyilván nem azért gondoltál rá, hogy utána messzire kerülje a gyerek a templom környékét (tudom, vannak ilyenek is, de nem kéne eleve a rosszat feltételezni a másikról).
Pláne hogy ők szolgálnának biztosítékul a gyermek vallásos nevelését illetően.
Szerintem beszélj még egyszer a tesódékkal.
az indulat nem neked szólt, csak a te hsz-ed kapcsán jutottak ezek a dolgok eszembe.
már volt hasonló témában több topik is, és él bennem annak emléke. :)
ó, édes istenem ,látom sikerült az egészből a leglényegesebb mondatot kiszedned...
akkor még egyszer:
milyen jogon tagadja meg egy ember egy másik lélektől az üdvözülés lehetőségét??
kicsoda ő, hogy istent játszik?
és ha most azt mondod, mert nem látja biztosítottnak a vallásos nevelését, visszakérdezek, hogy ez nem a keresztszülő (jelen esetben az ő) dolga lenne? akik ráadásul lelkészek, tehát ha megkérdőjelezhető az ő feladattudatuk, ott már régen baj van.
egyébként nem tudom, hogy a hittan választása függ-e a keresztlevél meglététől vagy sem, de elképzelhetőnek tartom. ha mindenmásban ennyire kekecek, majd pont abban ne lennének?
"akkor majd keresni fogja, hogy hol találja meg az igényeinek megfelelőt"
Amivel el is megy a fél élete, közben úgy él, ahogy, bármi jöhet, hiszen nincsenek szabályok, ezt a példát mutatja a gyerekeinek is, és végül gyárt magának egy igényeinek megfelelő istent, hogy megideologizálhassa az egész életét... Így is lehet. De minek?
Köszönöm szépen a biztatást...sokkal jobban megfogalmaztad, mint én....nagyon szigorúan állnak sokan ehhez a kérdéshez, még itt is...de szerintem ez túlzás. Rengetegen kereszteltetnek, és még annyit sem hisznek, amennyit én...én hiszek Istenben, nem vagyok ateista, nem győzöm hangsúlyozni.
Ahol élünk, már nem is nagyon van állami iskola...szeretném, ha a kisfiam meg lenne keresztelve, ennyi.
Hány lelkész család és hívő család neveli úgy a gyerekét születésétől fogva, mégsem biztos, hogy hívő ember lesz, csak beleszoktatták valamibe...
ÉN akárhogy nevelem a kisfiamat, amíg nem érkezik el saját meggyőződésből az életében a megtérés pillanata, addig csak vallásos lesz a neveltetéséből adódóan, nem hívő....
És majd ha 2 év múlva ott álltok az iskola kapujában, és el kell dönteni, hit- és erkölcstan vagy sima erkölcstan órára járjon-e a gyerek, hogy választhatná a református hittant, ha megtagadták tőle a keresztséget?
Miért, csak nem ettől függ az? Na szép is lenne.
Imádnám ezt a nagy krisztusi szeretetet...:-)))
Mi az, hogy nincs alternatíva? Hát egyrészt a szülő is elmondhatja, de talán tanulnak is róla, hogy milyen vallások-istenek vannak szerte a világban, valamint azért ragad is rá a környzeetből (szűkebb-tágabb).
De nem úgy, hogy mi ezt valljuk, neked is ez kell legyen a normális.
Én ateista vagyok, az unokám véletlenül járt az oviban hittanra (szerencsére nem katolkiusra:-)), és neki tetszett, szoktunk beszélgetni, tudja, mama nem hisz, én meg tudom, hogy egyelőre csak játék, mese szinten foglalkoztatja. Nem szeretném, ha azt hinné, csak az lehet a választása. Jó lenne, ha használná az eszét is.
A szülő vallásosságából/hitetlenségébőlmég nem következik,hogy a gyerek is hasonlóképpen fog gondolkodni. Nem is az ő, hanem a keresztszülők feladata lenne az ő hitéletének biztosítása.
És szerintem függetlenül attól, hogy valaki buzgón jár-e templomba, még hihet a túlvilági üdvösségben, aminek a lehetőségétől egy kereszteletlen (pogány) embert megfosztanak.
Én beszélnék még egyszer a testvéreddel,és ha mereven elzárkózik előle ilyen indok miatt, keresnék egy másik lelkészt, nem fogja mindegyik elutasítani. Hihetlen, hogy visszautasítanak egy keresztelőt. Nem előre kellene feltételezni, megkérdőjelezni a másik szándékait, nem beszélve arról, hogy egy gyerek nem is lehet szándékosan hivő vagy hitetlen. És a vallási normák szerint élés nem csak annyiból áll, hogy mondunk-e áldást az asztalnál vagy sem, hanem iránymutató, egy mérce egész életünkben a későbbi viselkedésünkhöz.
És ebbe bele kell nőni, ebben nevelkedni, én nem hiszek a felnőttkorban majd eldönti típusú véleményekben.
És majd ha 2 év múlva ott álltok az iskola kapujában, és el kell dönteni, hit- és erkölcstan vagy sima erkölcstan órára járjon-e a gyerek, hogy választhatná a református hittant, ha megtagadták tőle a keresztséget?
Ne foglalkozz azzal, megsértődnek-e a testvéredék, ha másik keresztszülőket választasz. Te is joggal sértődhetnél meg azon, hogy ők visszautasítottak.
Egyébként keresztelő keresztszülő nélkül azért elég érdekes volna, tekintettel arra, hogy nekik kéne a víz alá tartani a gyermeket, és megfogadni, hogy vállalják, hogy biztosítják számára a hitélet gyakorlásának lehetőségét.. :-)))
Ja, és egy 4 éves simán kibír egy keresztelőt, vedd az öledbe. Hidd el, a lelkészek szoktak csecsemőket is keresztelni, márpedig ott előfordul, hogy az végigbömböli az egészet, de hidd el, az egyházatyák hozzá vannak szokva, nem okoz nagy lelki törést nekik. :-)
resztyén közösségbe születtem, keresztény vallást gyakorló országba
Atyavilág, te már jobban tudsz valamit...
Nem, egy szekuláris országba születtél, ahol sokan hívők (kereszténység különböző válfajai, vagy muszlim, vagy mittudomén, van elég sok klub), sokan meg nem. És ennek így is kéne maradnia.
Hagyd békén azt a szegény gyereket, majd ha nagyobb lesz, eldönti, mit hisz, mit nem, és mit akar. Ja, vagy azt TE nem szeretnéd. MÉghogy szabadon döntsön.
Ez már messzebbre vezető puffogás nálam.
Velük értek egyet. Minek?
(és most elolvasom a többi hsz-t is:-))
Például az alapján, amit a szülő, közelebbi rokon hisz, gyakorol. Ha a szülő "hite" kimerül annyiban, hogy este imádkozik, akkor miért akar ennél többet rákényszeríteni a gyerekre?
Ha a gyereknek lesz igénye a vallás gyakorlására, akkor majd keresni fogja, hogy hol találja meg az igényeinek megfelelőt.
Ez akkora butaság, hogy majd ha felnőtt lesz, eldönti.
De ha nincs semmi alternatíva, amit a szülő megismertet vele, akkor mi alapján döntsön?
Nagyon aranyos ez a tájékoztató, főleg hogy 6 alkalommal ott kell lenni a keresztelést megelőzően az istentiszteleten....
Azt felejtik el csak sokan, igen, még a ref. lelkészek között is, hogy a keresztség a hitünk szerint a gyermek és Isten között lejátszódó aktus. Mindenki más csak tanú.
Nem azt mondom, hogy mindenkire, aki beesik a templom kapuján, számolatlanul locsoljuk a keresztvizet, ez nyilván a másik véglet.
De ha jön egy szülő, akinek valamiért fontos az, hogy meg legyen keresztelve a gyerek, akkor nem azt kell vizsgálni, hogy a szülőnek milyen a hite, hanem hogy valamiért vágya, hogy a gyermeke megismerje Istent. Ha nem tiltja, ha együttműködik a lelkésszel, a gyülekezettel, a család vallásos tagjaival, akkor meg főleg nem értem, hogy miért kéne Ádámig-Éváig bizonygatni, hogy mindenki református és templomba járó.
Sokszor azt gondolom, hogy némely lelkész azért nem kereszteli meg azok gyermekeit, akik nem ülnek ott januártól decemberig a templomban, mert fél a felelősségtől. Mert a 3. kérdésben a gyülekezet megfogadja, hogy imádkozik a gyermekért, és hogy minden szükséges segítséget megad ahhoz, hogy a szülők-keresztszülők a fogadalmat megtarthassák. Namármost ebbe az is beletartozik, hogy számon tartja azt a gyermeket a kereszteléstől fogva, meglátogatja időnként, hívogatja a hittanórákra, azokat meg is tartja, méghozzá színvonalasan, hogy tényleg esélye legyen a gyermeknek megismerni Jézus Krisztust, és majdan önként vallást tenni a belé vetett hitéről. Mert hát a lelkész ugyebár ezért (is) fizetik....
De hát mennyivel egyszerűbb elintézni azzal, hogy nevelje hitre anya-apa, míg a lelkész legfeljebb a konfirmáció előtt küldd egy dörgedelmes levelet, hogy ugye tudják, mit fogadtak meg, úgyhogy azonnnnnal küldjék konfirmálni a gyereket, mert irgum-burgum! Hát ez mennyivel korrektebb, mint az a szülő, aki felvállalja saját hitetlenségét (?), de nem szeretné, ha ez akadálya lenne a gyermek hitének?!
Ezt az egész gyerekkori keresztelkedést nem értem. Miért kell egy csecsemőt (kisgyereket) belekényszeríteni valamilyen vallásba? Majd ha nagy lesz, megérti miről van szó, és jogilag is felnőtt, akkor döntse el ő, hogy akar-e és ha igen, milyen valláshoz tartozni.
Te sem gyakorlod a vallásod, most hogy bajod van az élettel, elfordultál ettől, nem? Akkor miért kellene a gyereked megkeresztelni? Neki milyen pluszt nyújtana? Max. egy statisztikai adat lenne a 10 évenkénti népszámlálásban.
Nem attól lesz valaki jó ember és/vagy boldog, hogy megkeresztelik.