Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Kulfold vagy otthon
2014-07-27 10:411.
Létrehozva: 2014. július 27. 10:41
Sziasztok , kulfoldon elo 38 eves anyuka vagyok egy picivel. A parommal szakitottunk es egyedul elek a picivel. A dilemmam a hazakoltozessel kapcsolatos. Maradjak itt vagy koltozzek haza ? En magam sem tudom. Az apukaval megoldanank a lathasat mindket esetben.A korulmenyek:Itt van egy hazam amit ha eladnek , a hitel visszafizetese utan maradna annyi penzem hogy Pesten tudnek venni egy lakast hitelmentesen.Itt van egy jo allasom amit szeretek.De, itt nincs csaladom ...Amitol felek :Kapnek e munkat 38 evesen egyedulallo anyukakent Magyarorszagon?Talalnek e part aki elfogad gyerekkel egyutt es radasul meg szeretne is :) ? Ez kulfoldon nem olyan nagy dolog de otthon ez mennyire megszokott ? !3 eve nem elek otthon.Jot teszek e gyerekeemmel ha otthon nevelem fel ?Otthon lenne csalad, Magyarorszagon none fel itt pedig valoszinu tobb eselye lenne felnottkent.Vegzettsegem ebben az esetben nem hiszem hogy szmait, otthon 100 ezer ft korul keresnek bertabla szerint, valoszinu nem a szkamamban helyezkednek el. Talan angol nyelv ? de nincs ez iranu vegzettsegem.
Hiába a kötelessége, ha sokan egyszerűen nem tudják megtenni.
Mert vagy dolgoznak és pénzt keresnek, vagy otthon maradnak szülőt ápolni és mellette éhen halnak.
2013 szeptembere előtt az égvilágon semmi baja nem volt, élt a saját kertes családi házába, ellátta a háztartást, 2-3 hetne simán eljött hozzán busszal és vonattal. (50km) Aztán ez egyik napról a másikra megváltozott.
De szerintem még mi ne is szóljunk egy szót sem, van ismerősöm aki 8 évig ápolta az anyósát egy agyvérzés után.
De meg kell érteni azokat is, akiknek - bármilyen okból - nem ez a legelső. Ettől még valószínűleg ugyanolyan fontos a család azoknak az embereknek is, csak vannak dolgok, amik családon belülre tartoznak és vannak dolgok, amik nem.
És az, hogy az embernek családja van/lett, még nem jelenti azt, hogy be kell zárkóznia a családba...
Az idős szülőkhöz sokkal több türelem kell mint a gyerekekhez.
Rám, pedig az anyukámnak van szüksége és soha nem hagynám magára egy otthonba vagy idegenek között. Kinek, kinek ki a fontosabb.
Én most ezt az időszakot élem, de tudom ezt az emberek nagy része nem ismeri, mert általában nem érnek rá a szüleikkel törődni, vagy rálőcsölik arra a testvérre aki épp közelebb van, mintha csak annak lenne a feladata.
Nekem is vannak barátaim, igaz nem velük szoktunk grillezni, hanem a nővéremékkel, a sógornőmékkel, úgy általában a családdal.
Ez most a te személyes helyzeted,nem a topikindítóé, mert anyukádat ápolod és ezen keresztül ítéled meg a helyzetet.
KN konnyen ad neked tanacsot, neki sikeres vallalkozasa van, a szulei a kozeleben laknak.
Neked a szuleid videken elnek, ott nincs munka Pesten . egy minimalberes munkat talalsz . vagy a kb 100 ezrest amirol irtal. mennyivel lesz gyakoribb es kozelebbi a kapcsolatotok a szulokkel ha neked majd gondot okoz egy tavolsagi buszjegy vagy egy tank benzin hogy meglatogasd oket?
Raadasul ott tuti konnyebben talalsz uj part, itt nincsenek elajulva a ferfiak attol hogy lekossek magukat egy kozel 40 es nohoz es annak az idegen ferfinek a gyereket vegyek a nyakukba.
Talán lenne itthon család, de hasonló korú, érdeklődésű barátok, emberek akikkel ugyanúgy eltölthetné a hétvégét mint most? Mert ugyan nincs állandó partnere és nincs család, ahogy írta, de még mindig elfoglalhatja magát a hétvégeken..."Bar itt meg mindig nyitottabbak es igy sokat jarunk el hetvegen is jatszani, grillwzni stb"
Az embernek erre is szüksége van tudod...
a gyerektartasbol sem fog dozsolni meg akkor se ha Angliabol jon a penz. Ha pedig a szulei tamogatasra szorulnak kesobb akkor ilyen fizetesbol meg egy kiflit se tud nekik venni.
az erzelmi resz nagyon fontos de abbol nem lehet megelni .
Ha pedig a szakmad se egy agyonfizetett szakma Mo on akkor a csalad nem fogja potolni sem a fizetesbeli kulonbseget sem a magad es a gyereked eletszinvonalbeli differenciajat.
az ember kulfoldon hozzaszokik egy bizonyos szinvonalhoz , legkorhoz. A csalad fontos az ember eleteben de gondolom ok is elik a maguk eletet. Viszont ha hazamentek es rajossz hogy ez vagy az nem jo nagyon hamar megkapod hogy megvolt a lehetoseged felrugtad ne panaszkodj.
A tarskereses ahogy sokan mondjak MO on meg gyerek nelkul is razos minden korosztalyban. gyerekkel meg plane.
szoval az en velemenyem az hogy maradnotok kellene, es ha modod van akkor tobbszor hazalatogatni vagy neha kivinni valamelyik hozzatartozodat magadhoz.
Ajánlj akkor fel egy jól fizető állást a topiindítónak, amit el tud foglalni azonnal a hazaérkezése után.
Tisztában vagy te azzal, hány munkanélküli van az országban? És ennyek mekkora hányada önhibáján kívül az? Elhelyezkedne, de nincs hol. Utcát sem seperhet mindenki, előbb vagy utóbb ott is betelik a létszám. s szinte mindenhol létszámleépítések vannak...csak ami hirtelen eszembe jutott - ezt olvastam most...csak a telekom kb. 1700 embert bocsát el idén és jövőre ill. még utána évben. Munkahelyek szűnnek meg...
Persze, vannak jól fizető munkahelyek, állások...de ki garantálja, hogy azonnal talál egy ilyet? Mersz rá akár te garanciát vállalni? Ugye hogy nem? És az ember gyomrát nem érdekli ám, hogy majd ekkor vagy akkor érdeklődni lehet egy esetleges munkáról...egy gyereket meg pláne nem lehet ilyen bizonytalanságnak kitenni.
És a topikindító perpill. egyedül van...
Ha nem lennének én sem élnék meg, sőt még vállakozásom sem lenne.
"Itt is vannak jó állások és jó fizetések." Hát hogyne. És ezeket pontosan egy külföldről hazatérő, negyvenhez közeli, egyedülálló kisgyerekes nőre tartogatják. Ne légy már ennyire naiv.
Egyébként nekem nyolc, elmondtam a véleményem és ez kb. azt tükrözi, amit én tennék a topikindító helyében. Nem kockáztatnék egy meglevő viszonylag biztonságos létet egy esetleges bizonytalan semmire...a családi kapcsolatok nem a távolság miatt mennek tönkre, ha épp az alatt az időszak alatt, akkor az nagy valószínűséggel egyébként is bekövetkezne...
Ha neked a szüleid csupán a vasárnapi húslevest jelentik akkor az sajnálatos.
Én szeretetben nőttem fel és azt láttam, hogy a szüleim tisztelettel voltak idős szüleik felé és méltósággal a család melett tölthették utolsó éveiket/napjaikat.
Most, hogy édesanyámat heti 2 alkalommal hordom kemoterápiára pontosan látom, hogy az idős emberek legnagyobb félelme az, hogy öregségükre egyedl maradnak. Perzs lehet őket otthonba helyezni, főleg ha van rá 2-3 millió forntja a gyrekeinek. De az a kevés idős ember aki oda vágyik.
70 évesen idegen országba kölzözni? Hát, az idős emberek még a saját otthonukat is csak a legvégső esetben hagyják el, nemhogy az országot.
Senki nem mondta, hogy bármit is fel kellene adni, csupán gondolkodik azon hogyan tovább.
Azértt azt ne felejtsd el, hogy anyukád és te abban éltétek (élitek) az életeteket, hogy egymás közelében laktok.
Nagyon sokan laknak országon belül is egymástól sok-sok órai távolságra.
A sogórnőd és a nővéred, lehet, hogy jól keres, de gondolom a fordításokat, magánórákat a szabadidejük rovására csinálják.
Hozamosabb távon nem lehet büntetlenül napi tizenórákat dolgozni.
Ha csinálja is valaki egy ideig, mikor van a családjával?
Egyedülállóként még nehezebb, vagy pénzt keresel, vagy a gyerekeddel vagy.
Hogy neked van jó munkád, amiből megélsz, van párod, aki átveszi a feladatokat, ha neked valami gondod adódna, az nem jelenti azt, hogy a topikindítónak is megadatik ugyanez ahogy átlépi az országhatárt (tisztelet, becsület azért, amit elértél és végigcsináltál, de ne te legyél a minta...az emberek különbözőek, nem egyformán terhelhetőek). Márpedig az kellene, ha itt is ugyanolyan vagy legalább hasonló körülményeket szeretne, mint a jelenlegi.
És szép a család, de ahogy már írta valaki, sokkal rosszabb lenne, ha a szülők azt látnák, hogy ugyan itthon van a gyerekem, csak éppen rosszabb körülmények között, mint a megszokott és még stresszes is. Ez senkinek nem jó.
Miért adjon fel bárki is egy bevált, megszokott dolgot egy bizonytalan, esetleges hasonlóért csupán a vasárnapi húsleves miatt?
Megoldható ám az is, hogy esetleg a szülők utaznak hozzá, nem feltétlenül kell mindig neki rohangálni...ráadásul így még esetleg arra is van esély, hogy a szülei akár ki is költözhetnek hozzá, ha úgy adódnának a körülmények. Bár nyilván munka mellett ott sem tudna egész nap velük lenni, de legalább megfizethet gondozót, ha szükséges. Itt meg....??
És talán meg is kapná azt a plusz százezret, de mit érne vele, ha közben kiteszik a munkából, mert ugye nálunk nem igazán számít, hogy kisgyereked van, oldd meg. Ami mondjuk rendben is lenne, ha megfizetnék, de nem....És persze mindez érvényes lenne akkor, ha egyáltalán szóba állnak vele lassan egyedülálló negyvenesként egy kisgyerekkel a "nyakán"...
nem
\"jó-e az valakinek, ha a rózsadombi életből újpesti paneléletre kárhoztatják?\"
jó-e az bárkinek, ha polgári harmonikus életet élők közül a csóró irigyek közé kerül?
jó-e ha valaki a civilizált világ vérkeringéséből visszakerül kukutyinba?
van még kérdésed?
CSAKIS vakaciokra megy az ember MO-ra!!!!!!!!
Koszond meg a Joistennek, hogy nem KELL ott elned!!!!!!!!!!!!