Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Jaj, bocs, tényleg, nem tudok olvasni... Akkor vissza minden, amit írtam. Már azt hittem, a KSH-nak erre is vannak adatai. Mondjuk én simán kinézném belőlük :)
Azt írta, nem KSH adat. :)
Egyébként erről hogy szerzett információkat a KSH? Minden haldoklóhoz kiment egy statisztikus, és megkérdezte, hogy "Tessék mondani, most, hogy mindjárt meg tetszik halni, tetszik már hinni Istenben? Igen? Köszönöm, akkor megy egy iksz az IGEN rubrikába."
Vagy hogy? :)
Nettó feltételezés. Nem voltál ott összesen 3 ember utolsó perceinél sem.
baci
te most elkezded egyszerűzni azokat akik nem isteneznek
ez mire jó?
azok meg az istenezőket egyszerűzik
Bizony, technikailag az agy műveli mindezt. Gondolj bele, hogy egy idegi-fejlődési rendellenességgel élő ember érzelmileg jóformán vegetál. Ha valakinek sérül az agyának bizonyos része (limbikus rendszer), érzelmileg biztos, hogy - nagyon csúnya kifejezéssel élve - analfabétává válik. Pedig elméleted szerint a lélek ilyenkor is jelen van és funkcionál.
Minden egyes emberről nincs infó, nyilván. Amit írok, nem a KSH által mért adat nyilván. DE írom újra, ott, a "végén" már tényleg nem jellemző, hogy valaki megragadjon még ott is a materializmusában.
Akkor életük végén még van esélyük rá. A "zuhanó repülőgépen" már nincsenek ateisták vagy ahhoz már nagyon egyszerűnek kell lenni, ha valaki még ott sem látja be.
Tehát van lélek!
"Egy házaspár nagyon akart gyereket, mindent megtettek, az orvosok szóltak hogy nyugodjon bele. A nő az összes létező helyre elment segítségért, egy jósnő féle azt mondta hogy ne akarjon annyira gyereket, neki nem adatott meg, mondjon le róla. Valahogy mégis tudtak rajtuk segíteni, a kislány beteges volt, mindig sikerült meggyógyítani. Egyszer nagyobbacska korában elment bicajozni, balesetet szenvedett, meghalt. A nő nagy nehezen megértette annak a nőnek a szavait, hogy neki soha nem lehet gyereke, Isten "elveszi" tőle ha megadatik."
Erről van szó. Az ember meg akarja erőszakolni a természetet és nem látja be, hogy a dolgok nem véletlenül vannak úgy, ahogy vannak.
"A vakokat és siketeket nagyon sajnálom. Ők azok, akiknek más érzéke viszont igen fejlett, a szeretet jobban ki tudják mutatni, el tudják fogadni. Valóban, egyszerű műtéttel megoldható lenne, de az orvostudomány képtelen rá. Ha egy ideg megszakad, sérült, nincs olyan anyag ami pótolja."
Nem így értettem. Van egy közeli ismerősöm, kicsivel 50 felett, aki jól hallott, majd elkezdett romlani a hallása. Már mindkét fülét megműtötték, de hiába vizsálgatják (CT/MRI), azt képesek csak mondani, hogy ez rosszabb lesz majd idővel. Eddig a hallókészülék segített, de azzal is romlik lassan... Annyian magasztalják fel a tudományt. Hol van ilyenkor a nagy okosság??
"De nem tudunk Istent játszani, bárhogy is szeretnénk."
Na ezt kellene végre tudomásul vennünk. ;-)
Az ember beleszól a folyamatokba, élet és halál ura akar lenni, de nem veszi észre, hogy semmit nem tudna tenni, ha nem lenne már valami, amibe ő csak "belepiszkál".
Mindent uralni akar, a legegyszerűbbel, még az időjárással sem tud megbarátkozni, az eső felhőket is szét"lövi", aztán csodálkozik, ha megváltozik a klíma és a nyár nem nyár, a tél pedig nem igazi tél.
Bocsánat, és mi a helyzet az agnosztikusokkal, akik nagyjából tojnak az egészre, nem érdekli őket? Ha mondjuk feltételezzük, hogy nem történik olyan esemény az életükben, ami megváltoztatná ezt az álláspontjukat.
Kevés kivételtől eltekintve igen, megtérnek. A halál előtti pillanatban az ember köztes úton van, már látja a jövőt, de még nem vált el a múlttól.
Olvastad hogy mit írtam azokról az emberekről, akiket a halálból hoztak vissza? Mind vallásos. No nem a szó szoros értelmében, de hisznek, mert ők már tudják. Csak épp hülyének titulálják őket, a gyerekekről pedig azt mondják képzelődnek.
Csepke, írnál nekem az alvásról? Érdekel. Bármit amit tanultál róla, mindegy, én nem tanultam, csak hallottam, olvastam róla egy keveset.
Nem baj az ha nem hiszel a lélekben.
De szerintem a szíved mélyén érzed hogy létezik. Nem kell hinni benne, de tudod hogy van, ugyanúgy, mint a gondolataid.
Deee... van férjed, van gyereked. Őket mivel szereted? Az agyaddal nem lehet, azzal csak információt dolgozol fel és adsz át. A szíveddel? Az csak egy testrész ami a vért pumpálja. Tehát hol van az, amivel szeretsz? Amivel félted őket, hol van az, ami erőt ad akkor ha bajban vannak és segítened kell? Mi hajtja a karjaidat feléjük, hogy átöleld őket? Az agyad adja az utasítást? Vajon miért, hiszen az ölelés az agy számára egy haszontalan feladat végrehajtása. Az ölelés csak a lelkednek jó, benned árad szét a szeretet.
Az agyban mérték ezek szerint.
De én helyileg értettem, nem lehet rámutatni egy bizonyos pontra, hogy itt a lélek. A méréssel azt bizonyították hogy létezik. Ez jó, ezt nem is tudtam.
És most még tovább megyek. Ha valakinek van kedve játszani, gondolhatja azt, hogy ő, ugyanazzal a lélekkel más testben született meg. Csúnyább, szebb, okosabb, butább, más nemű. A kérdés, a személyisége teljesen más lenne? Nem hinném. A lélek, az alap adott, csak a körítés miatt az érzelmek mások lennének. De attól az illető ugyanolyan kedves vagy rosszindulatú lenne, ugyanúgy érezne békét vagy boldogtalanságot.
Ja igen, még egy kérdés. Miért van az, hogy a lelki társak (nincsenek sokan) közül amikor meghal az egyik, a másik rövid idő múlva utánamegy, noha semmilyen betegsége nem volt? Többségüket a sírra borulva, vagy az otthonában, egyedül ér a halál. Vágynak a másik után, nem az ember, hanem a lélek után. Nem akarnak meghalni, öngyilkosok lenni, hiszen vannak szeretteik, de mégis az AZ egy, Ő nagyon hiányzik nekik.
Az első kérdésedre van egy furcsa történetem, még nagyon régen olvastam.
Egy házaspár nagyon akart gyereket, mindent megtettek, az orvosok szóltak hogy nyugodjon bele. A nő az összes létező helyre elment segítségért, egy jósnő féle azt mondta hogy ne akarjon annyira gyereket, neki nem adatott meg, mondjon le róla. Valahogy mégis tudtak rajtuk segíteni, a kislány beteges volt, mindig sikerült meggyógyítani. Egyszer nagyobbacska korában elment bicajozni, balesetet szenvedett, meghalt. A nő nagy nehezen megértette annak a nőnek a szavait, hogy neki soha nem lehet gyereke, Isten "elveszi" tőle ha megadatik.
A rákot kiváltó oknak sem tulajdonítanám kizárólag a testi mutációt sejtszinten. szerintem lelki oka is van. Rengeteg a boldogtalan ember, tulajdonképpen saját magukat betegítik meg. És ha ez így van, akkor valóban Isten akarata.
A vakokat és siketeket nagyon sajnálom. Ők azok, akiknek más érzéke viszont igen fejlett, a szeretet jobban ki tudják mutatni, el tudják fogadni. Valóban, egyszerű műtéttel megoldható lenne, de az orvostudomány képtelen rá. Ha egy ideg megszakad, sérült, nincs olyan anyag ami pótolja.
A tudományt akkor nevezném fejlettnek, ha egy csonkolt végtagot képesek lennének újranöveszteni. Elméletileg lehetséges, hiszen a végtagok sejtjeinek a kódjait ismerik. De nem tudunk Istent játszani, bárhogy is szeretnénk.
Más emberekkel ellentétben én nem a netről élek.
Amiket leírok, azokon én gondolkodom el, gyerekkoromtól foglalkoztat több téma is. És amikor néhány dolognak utánanéztem, meglepődve tapasztaltam hogy ugyanazt írják amit én vélek, csak más szavakkal.
A net is határvonalat szab a képzeletnek, elénk dob mindent készen. Ezt nem szeretem. Az elmém mindenre nyitott, nincsenek határok.
Az
Gondolom ők nem.
NLC-n csak néhány embert sikerül meglepnem, az NLC-n kívül pedig szinte mindenkit. Mert mit látnak? Egy bájos kis szöszi, akiről süt hogy csak egy valamire jó, sem főzni, sem beszélni, semmit nem tudhat. Rá is játszom bőven. De eljön a pillanat, amikor a férfiak szájtátva és kimeredt szemekkel isszák a szavaimat, a nők úgy ahogy megpróbálnak cáfolni, de ők általában csak idegesek lesznek. Ugyanis a tanult tudásnál mindig többet ér a csiszolt ész. Vannak itt néhányan akikkel szeretek beszélgetni, vitatkozni, hiszen értelmes, okos emberek, nyitottak. A többiekkel nem tudok mit kezdeni, ők megragadtak annál hogy szeretem a nemi életet.
No, ha hozzá tudsz tenni ahhoz amit írtam a lélekről és Istenről, akár cáfolhatod is, szívesen veszem. Ebben a topicban már volt valaki, akin mélyen elgondolkodtam, annyira igaza van.
"Pl. a haldoklók is haláluk előtt megtérne"
Ezt ugye nem úgy érted, hogy minden haldokló megtér?
"Az ember Istent játszik"
Hogy érted ezt?
Ki mondta, hogy a tudomány csúcs fejlett? Mi köze a tudománynak Istenhez?
Itt is azt írták, hogy volt, aki imádkozott.
Nem azt írták, hogy az ateisták tették ezt.
Én bármit el tudok képzelni.Még azt is ,hogy nincs lélek.Azt is eltudom képzelni,hogy amit léleknek nevezünk,az a fiziológiai testünk funkciója.
Mert ha hinni akarunk ,bármit beletudunk magyarázni a hitünkbe.
Azt is gondolom,hogy az isten bennünk van ha van.
Elképzelni sem tudom hogyan hihetnek emberek olyan Istenben aki mindent tud,és minden nyelven hozzászólót megért,ha erősen imádkozunk hozzá meg is gyógyit.
Sőt ,már hallottam olyantól akit a hite meggyógyított.Most nem a gyógyulásban vetett hitére gondolok,hanem az Istenhite.
Nos,én azt gondolom,hogy aki ámítani akarja magát tegye,ha neki az jó.Aki hinni akar és sikerül neki az akarata által,tegye.
De én semmiféle katyvaszban nem hiszek,csak a szeretet erejében,ha már hitról beszélünk.
Jó lenne hinni abban hogy újraszülethetünk,de mivel semmiféle tudásunk nincs erről sem,így maradok az egyszem életemnél,ami most van,és ebben az életemben segítek ha tudok,szeretek ahogyan adatik,és lehetőleg nem ártok senkinek.
Kb.ez az én hitvallásom.A többi nem érdekel,mert ahányan vagyunk annyiféle valamiben hiszünk,és ugyanakkor annyiféle dolgot tagadunk is.
Kinek-kinek izlése,neveltetése,tudása,és kulturáltsága szab ennek csupán határt.
azért írtam a bélának az elején, hogy teljesen fölösleges
a 2 réteg közötti szakadék akkora, hogy nincs közös amiről érdemes beszélni
mert az a természet normális rendje
vannak selejtek és vannak egészségesek a fűszáltól az emberig
ilyenek az eleim se mondtak és én se soha és azok se akikkel jóban vagyak
nem mindenki szocializálódott istenek maszlagok környezetében
Az ilyen kifejezések, mint pl. Jézusom, Jézusmária, Atyaúristen, Szűzmáriám, Jaj istenem, A pokolba vele, Te jó ég, hála istennek stb. mára már teljesen elvesztették vallási jellegüket (a nyilvánvaló vallási eredetük ellenére), és egyszerű szófordulatokká váltak. Bárki mondhatja, semmi közük a hithez.